Bejárata előtt oszlopcsarnok látható timpanonnal, benne a Bolza és a Batthány család kőből vésett grófi címerei. A kastély lépcsősora a Holt-Köröshöz vezet. Itt látható egy szobor, amint a farkas Romulust és Remust, Róma alapítóit szoptatja. A szobor a római Capitoliumban látható eredeti egyetlen hiteles és méretben azonos másolata, elhelyezéséhez az olasz kormány hozzájárulása kellett. A szobor a Bolza család olasz származására emlékeztet. Békés megyei kastélyok. A kastély jelenleg irodaházként működik. 5540 Szarvas, Szabadság út 2. Telefon: +36-66/216-581 Lengyel palota 1895-ben épült eklektikus stílusban, Lengyel Sándor földbirtokos palotájaként. Jelenleg közösségi házként működik, csak kívülről látogatható. 5540 Szarvas, Szabadság út 36. Telefon: +36-66/311-122 Szeghalom Wenckheim-D'Orsay kastély A kúriát 1800 körül építtette a Wenckheim család, klasszicista-romantikus stílusban. A Wenckheim gróf unokáját feleségül vevő D'Orsay Emil többször átalakíttatta, stílusát romantikus jegyekkel bővítette. A kastély alatt komoly pincerendszer húzódott.
Források [ szerkesztés] ↑ Békésmegyei Közlöny 03. évf. 019. (1876. március 5. ) Külső hivatkozások [ szerkesztés] Kastély olcsón eladó!
Tisza-parti füzest ábrázol az egyik, dunai részletet a másik kép. A Tisza-parti füzesben már a későbbi Deák Ébner minden kvalitása fellelhető. Szolid faktúra, (a festő fiatal korát tekintve) meglepő kiegyenlítettség és intim hatásokra való törekvésének tudatos hangsúlyozása. Kész mester keze érzik e gyengéd színekkel megfestett, hamvas tónusú vásznon. A későbbi kor csupán a terület kiszélesítését, a színek tüzének, erejének fokozódását jelentette művészetének kialakulásában. 1875-ből való Fifin című gyermekarcképe Manet-nak is dicséretére vált volna. Manet hatása általában nyomon követhető e korból származó képein. Példa erre egyik nagyméretű női arcképe. Deák ébner laos.com. (E kiállítás alkalmából az állam tulajdonába került). A fekete ruhán áttetsző hús eleven valóság, a rajz egybeszövődik a meleg tónusokba oldódott színekkel. 1878-ban, mikor Deák Ébner e képet festette, ez vakmerő forradalmi cselekedet lehetett. Párisból hazajövet Szolnokra került. E korból való első képeinek még francia a levegője, az alföld fülledt melege, porral átivódott atmoszférája helyett barbizoni erdők nedves párája borul a Tisza-parti város utcáira.
Magyar Lányok 1927. január-december [antikvár] Ádám Éva, Andersen György, Angelotti Mária, Barkász Lajos, Bársony István, Báthory Gábor, Beczássy Judit, Benedek Elek, Benedek Rózsi, Bónyi Adorján, Csapó Gyuláné, Csathó Kálmán, Dánielné Lengyel Laura, Deák-Ébner Lajos, Dömötör István, Endrődi Béla, Erdős János, Farkas Imre, Fehér Lídia, Feleki Sándor, Gaal Mózes, Glatz Oszkár, Györgyi Alajos, Hegyaljai Kiss Géza, Horváth Margit, Ifj. Krúdy Gyula, Jeszenszkyné T. Irén, Karácsonyi Márta, Kardos Árpád, Klimkó Lászlóné, Kosáryné Réz Lola, Krúdy Gyula, Krüzselyi Erzsébet, László Fülöp, Móra László, Munkácsy Mihály, Paál László, Paczka Ferenc, Pogány Elza, Pósa Lajosné, Radó Antal, Ráskay Béla, Scossa Dezső, Spanyolné Tutsek Margit, Sz. Solymos Bea, Szabó Mária, Szathmáry István, Szeleczky Zoltán, Szentgyörgyi Czeke Vilma, T. Deák ébner laos.org. Hallósy Márta, Tábori Piroska, Terescsényi György, V. Sipos Ida, Vályi Nagy Géza, Vándor Iván, Varságh János, Vastagh Géza, Z. Tábori Piroska Szállítás: 3-7 munkanap Antikvár Magyar Lányok 1927.
Deák-Ébner Lajos Született 1850. július 18. [1] [2] [3] [4] [5] Pest [2] Elhunyt 1934. január 20. (83 évesen) [2] [5] [6] Budapest Állampolgársága magyar Foglalkozása festőművész Sírhely Fiumei Úti Sírkert A Wikimédia Commons tartalmaz Deák-Ébner Lajos témájú médiaállományokat. Deák-Ébner Lajos ( Pest, 1850. július 18. – Budapest, 1934. január 20. ) magyar festőművész. Élete [ szerkesztés] Tanulmányait Münchenben és Párizsban végezte. Itt ismerkedett meg a francia festészettel, aminek hatására Barbizonba költözött. Megismerkedett Paál Lászlóval és Munkácsy Mihállyal, akiknek stílusa meghatározó lett később művészetében. 1874 -től több évig a Szolnoki Művésztelep rendszeres lakója, alkotója volt, részt vett a telep megalakításában is. Vadmályvák útja – Magyar Nemzeti Galéria. Festészetére jellemző a realisztikus ábrázolásmód, ami főleg a Szolnokon festett képein lelhető fel. A paraszti élet hiteles ábrázolója volt. 1887 - 1922 között a Budapesti Női Festőiskola vezetője. 1890 - 1890 -ben Lotz Károllyal közösen megfestik a Tihanyi apátság freskóit.
Szolnokon találkozik Pettenkofennel, e minden magyarnál magyarabb osztrákkal. E találkozás úgyszólván teljesen elmossa Párizs emlékeit. Színes foltokká csattan széjjel minden forma. Értékesnél értékesebb alkotások kerültek ki ez időben műhelyéből. Bensőséges, spontán lírizmussal átszőtt mestermunkák, a meghatódás, a természet odaadó szeretetének termékei. Intim képek, a legtöbbnek mérete is alig haladja meg egy jókora fóliáns fedelének nagyságát. Deák ébner laos cambodge. Hogy mily erős festői érzés irányította őt munkájában, arra kitűnő példát szolgáltat a Tatárjárás után című képe. Ez akkor festődött, amikor a lokálszínek tarkaságában tobzódó jelmezetes történelmi festés volt az uralkodó márka. Ő kiküszöbölt képeiből minden romantikát, zsánerszerű, időhöz kötött esetlegességet. A történelem levegője, a nagy dúlást követő depresszió borongása lebeg a figurák felett, a barna avaron, tompa égen, nem érezte szükségét annak, hogy színpadi népséggel töltse meg a teret. Képei egyre világosabbak és színesebbek. Mesteri biztonsággal helyezi egymás mellé és hangolja össze a kisvárosi élet figuráit.
Bármennyire is jó volt az ötlet, a bazárhelységekre már a megnyitó éve után vadászni kellett a "bérlőket". A Dunapart ezen szakasza ugyanis igen gyér forgalmú, s ez máig sem változott. Deák Ébner Lajos - Festmény | Galéria Savaria online piactér - Régiségek, műalkotások, lakberendezési tárgyak és gyűjteményes darabok. Erzsébet királyné azonban szerette: ha gőzhajója kikötött, az északi homlokzaton át sétált föl a várba. A kezdeti kudarc után húsz műtermet létesítettek a üzletek helyén, amelyek ugyan hidegek voltak, gyorsan vizesedtek, penészedtek (a hegyoldal felöl) és gyökerek törték át a falakat, de a képzőművészek – elsősorban szobrászok – idővel mégis megszerették, s később nehezen hagyták el a megszokott közeget. Stróbl Alajos volt az első műterembérlő, s később Fadrusz János formázta meg a kolozsvári Mátyás szobrot ugyanabban a műteremben. Az északi szárnyban évekig a Budai Nőipari Tanműhely működött, 1890-1918 között pedig a Deák-Ébner Lajos női festőiskolája rendezkedett be. Ide kapcsolható az az irodalmi kör, amely az északi épület szomszédságában emelt Fiume szállóban alakult ki Móricz Zsigmond és Szabó Dezső vezetésével.