A több mint 200 fős konferencia hangsúlyt fektetett a résztvevők közti intenzív párbeszéd elindítására, melynek során a különböző szakmai szerepből adódó értelmezési és megközelítési különbségek felszínre kerülhettek, és konstruktív viták bontakozhattak ki. A konferencia szakmai programja és előadásai elérhetők a Tempus Közalapítvány tematikus honlapján: >> Lifelong Learning >> Események >> Konferenciák >> A Magyar Képesítési Keretrendszer bevezetése A témát tágabb kontextusban is bemutató részletes szakmai beszámoló május végén lesz elérhető ugyanitt. A tanulási eredmények alapú képzésfejlesztés, műhelymunkák és további szakmai anyagok kapcsán személyesen Szegedi Esztertől (egedi{kukac}) lehet érdeklődni.
Az egyes szinteket leíró jellemzők pontos tárgyszavakban foglalják össze, mit tudnak, illetve mit képesek elvégezni az adott szintű bizonyítvány, oklevél vagy tanúsítvány birtokosai. Tájékoztatnak arról is, hogy egy képesítés megszerzése után milyen attitűdökkel rendelkezik a képesítés birtokosa, mekkora önállósággal, illetve felelősségvállalással képes végrehajtani különféle műveleteket. Mindez jelentősen megkönnyíti a tájékozódást, illetve a munkaerőpiaci toborzást is. KONFERENCIA A MAGYAR KPESTSI KERETRENDSZERRL A kpestsi keretrendszer. A mindennapi életben hasznos útmutató lehet a keretrendszerhez kapcsolódóan megalkotott, az összes olyan képesítést tartalmazó nyilvántartás, amelyet a magyar hatóságok besoroltak a Magyar Képesítési Keretrendszerbe (MKKR), valamint uniós szinten megtörtént az Európai Képesítési Keretrendszernek (EKKR) való megfeleltetése. Így az érettségiről, valamennyi felsőoktatásban szerezhető oklevélről és az Országos képzési jegyzékben (OKJ) szereplő szakképesítésről is találhatunk benne információkat. Magyar Képesítési Nyilvántartás A Magyar Képesítési Nyilvántartás () tartalmazza a Magyarországon megszerezhető képesítések nevét, MKKR/EKKR besorolási szintjét, tématerületét, leírását, megszerzésükhöz szükséges időt, valamint a képesítéseket kiadó intézményeket.
Az Oktatási Hivatal MKKR Nemzeti Koordinációs Pontja felkérésére a Tempus Közalapítvány 2015. Magyar képesítési keretrendszer szerinti szint. május 6-án a társadalmi konzultációt elősegítő konferenciát szervezett a Magyar Képesítési Keretrendszer bevezetéséről. A konferencia legfontosabb célkitűzése a tanulási eredmények szemléletének erősítése volt, milyen hatással lehet a megközelítés gyakorlatba való átültetése a pedagógiai kultúrára, a képzések tervezésére és fejlesztésére, a szabályozási környezetre, a munkaerő-piaci szereplőkre, valamint az egyéni tanulási és karrierutak tervezésére. Az elmúlt évek európai oktatási-foglalkoztatási fejlesztési folyamataiban kiemelt hangsúlyt kapott az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR), melynek célja a munkaerő mobilitásának, az egész életen át tartó tanulásnak, valamint a tanulás szélesebb körű értelmezésének, elismerésének támogatása. Az európai keretrendszer referenciaszintjein keresztül válhatnak összehasonlíthatóvá a különböző tagállami képesítések, melynek alapját, mintegy közös nyelvet teremtve, a tanulási eredmények jelentik.
Slides: 5 Download presentation MAGYAR KÉPESÍTÉSI KERETRENDSZER BEVEZETÉSE 2015. MÁJUS 6. 4. Műhely - Az MKKR mint az oktatás, a munka világa és a társadalmi szereplők közti kommunikációt támogató eszköz Munkaterv a 90"-re • Hol a munka világa? (problémafelvetés) 10" • Kerekasztal beszélgetések: K 1 Pályatanácsadóként, karrier tanácsadó/ coachként/munkaadóként/kamaraként… hogyan használná fel az MKKR-t? (20") • Mit látnak a kerekasztalok? (6*3") • … és ha konkrét kérdést teszünk fel; (20") K 2 Egy konkrét munkaerőigény/ munkaköri követelményprofil vagy egyéni pályacél (cselekvési terv) kialakításakor milyen haszna lehet a MKKR/EQF-nek? • Mit látnak a kerekasztalok? (6*3") • Záró kérdés (10") K 3 Milyen hozzáadott értéket hordozhat az MKKR/EQF a munkaerő-fejlesztésben, kölcsönzésben, pályafejlesztésben? Legnehezebb elképzelni ….. Legnagyobb szükség volna rá …. MKKR a munkaerőpiacnak? MKKR - Pályára állít!- HR Portál. OH MKKR brosúra munkaadóknak …ez volt a válasz, de mi volt a kérdés? Nemzeti képesítési keretrendszer a munkaadóknak (OECD, 2008) - A gyakorlatban a képesítési keretrendszerek nem feltétlenül sikeresek az összes érintett elvárásainak a koordinálásában, ha nincsen közöttük konszenzus a prioritások vonatkozásában.
A TÁMOP-3. 8 Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban elnevezésű kiemelt projekt keretében lehetővé vált, hogy a korábbi kutatások eredményeire támaszkodva a közoktatás is hozzáfogjon az alágazat szempontjából releváns tanulási kimenetek meghatározásához és leírásához, illetve az ehhez szükséges háttérdokumentumok elemzéséhez. A projekt közvetlen célja az MKKR közoktatás szempontjából releváns kimeneti szintjeinek részletes leírása, amely lehetővé teszi a keretrendszer alkalmazását a gyakorlatban, a közoktatásban megszerezhető bizonyítványok, képesítések besorolásakor. Közvetett célja azonban ennél lényegesen tágabb: az MKKR megfogalmazása hozzájárulhat – a jelenleg alkalmazott folyamat- és kimenetszabályozás mellett – a tanulási eredményeket a középpontba állító, a különböző tanulási utakat elismerő szemlélet elterjedéséhez a köznevelésben. A MKKR bevezetésével megteremtődhetnek az Európai Képesítési Keretrendszerhez történő kapcsolódás feltételei, amely elősegíti a tanulói mobilitást és az egész életen át tartó tanulás tényleges megvalósulását.
A projekt során elkészített 1-4 szintleírásokat bemutató teljes szakmai anyag ide kattintva érhető el »
Apponyi Albert gróf, a magyar küldöttség vezetője Forrás: Wikimedia Commons Az eredetileg mintegy 70 perces, magyarul, franciául és angolul elmondott beszédet - amelyben Apponyi Albert a többi között bírálta a békefeltételek szigorúságát, különösen a nemzetiségi elvet súlyosan megsértő területi rendelkezéseket - dramatizált, rövidebb változatban a Jászai-díjas színművész, Szervét Tibor adja elő magyarul. Apponyi Albert gróf (középen, cilinderben) a párizsi béketárgyalásokon Forrás: Wikimedia Commons Pásztor Zoltán a műsor különlegességének nevezte, hogy ugyan korábban részletek már elhangzottak a sokat idézett Apponyi-beszédből, ilyen - mintegy félórás - hosszúságban eddig még nem volt hallható a Kossuth Rádióban. Legyen-e öngyilkos azért az ország, hogy ne haljon meg? Amint majd a műsorban is elhangzik, Apponyi Albert rögtön beszéde elején kifejtette a győztes hatalmaknak: "(... Apponyi Albert párizsi beszéde - Nemzeti.net. ) tétovázás nélkül nyíltan kimondom, hogy a békefeltételek, úgy amint Önök szíveskedtek azokat nekünk átnyújtani, hazám számára lényeges módosítások nélkül elfogadhatatlannak látszanak ". "
Az új határokat következetesen úgy húzták meg, hogy a vasúti fővonalak az új Magyarország területén kívülre essenek Forrás: OSZK " Ha Magyarország abba a helyzetbe állíttatnék, hogy választania kellene ennek a békének elfogadása vagy aláírásának visszautasítása között, úgy tulajdonképpen azt a kérdést kellene feltennie magának: legyen-e öngyilkos azért, hogy ne haljon meg " - folytatta a magyar küldöttség vezetője. Versailles, Nagy Trianon kastély, 1920. június 4., délután 16 óra 30 perc. A kép közepén Apponyi Albert. (Képkocka korabeli filmfelvételből) Forrás: Wikipedia Az első világháborút lezáró trianoni diktátum feltételeit a magyarok részvétele nélkül határozták meg az 1919-20-as párizsi békekonferencián, amelyen a győztes nagyhatalmak Európa új rendjéről döntöttek. Apponyi albert beszede trianon. A "békecsinálók" (balról jobbra) a versailles-i béketárgyalásokon: David Lloyd George brit, Vittorio Emanuele Orlando olasz, Georges Clemenceau francia miniszterelnök, és Thomas Woodrow Wilson amerikai elnök Forrás: Wikimedia Commons Apponyi Albert, a magyar küldöttség vezetője csak 1920. január 16-án fejthette ki a magyar álláspontot, dokumentumok és térképek segítségével mutatva be a népességföldrajzi helyzetet, történelmi és jogi érveket is hangoztatva - teljesen hatástalanul.
Szomszédaink, akik igényt tartanak területünk egy részére, már legalább egy éve hatalmukba kerítették azokat; a fegyverszüneti szerződés értelmében joguk volt ezeknek a területeknek katonai megszállására, de ők kisajátították a kormányzás egész gépezetét. Ennek látjuk már a következményeit. Külön okmányban fogjuk bemutatni, hogy ez alatt az egy év alatt mily nagy kulturális értékek romboltattak le. Látni fogják, Uraim, ezekben az okmányokban, hogy két egyetemünk, amelyek a kultúra legmagasabb fokán állanak, a kolozsvári, a magyar kultúra egyik régi székhelye és az újabb keletű pozsonyi egyetem, tönkretétettek. …egyetlen eszköz, amelynek alkalmazását hangosan követeljük, hogy e kérdésben tisztán lássunk. És ez az eszköz a népszavazás. Amidőn ezt követeljük, hivatkozunk a Wilson elnök úr által oly kiválóan szavakba öntött nagy eszmére, amely szerint semmilyen emberi csoport, az államok lakosságának egyetlen része sem helyezhető akarata, megkérdezése nélkül, mint valami marhanyáj egy idegen állam fennhatósága alá.