A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. PC tanácsok A winchesterek belsejében - egy népszerű tévhittel ellentétben - nincs vákuum, csak olyan környezet, amelyből megpróbálták kiszűrni a szennyeződéseket, sok meghajtón még lélegzőnyílást is találunk. Ezt nem szabad lefedni, mert extrém esetben nem jut be elég levegő ahhoz, hogy kialakulhasson az a bizonyos légpárna, amelyen a fejek utaznak, és a merevlemez idő előtt tönkremegy. A hazai forgalmazók többsége pici matricákat ragaszt minden általa eladott termékre, hogy ily módon egyszerűen azonosíthassa a garanciális reklamációk során a beszerzési forrást, ill. a beszerzés idejét. Néha - sajnos nem is ritkán - előfordul, hogy ezt az ominózus kis címkét pontosan az említett lélegzőnyílásra ragasztják. Valószínűleg a gyártók is szembesültek ezzel a problémával, mert például az IBM meghajtóknál - amelyeknek pont felfelé esik a "szipoltyúja" - már egy feltűnő nyíllal és felirattal hívják fel a figyelmet erre az apróságra. Szerelem a levegőben. Arra is érdemes odafigyelni, hogy fiókba vagy külső házba szerelve maradjon elég hely a meghajtó és "börtöne" között a levegővételre.
Érdekelne hozzáértők véleménye, költői szinten elmélkedtem a károsanyag-kibocsátás aktuális dolgain. Nem vagyok szakértője a témának, így előre is elnézést, ha hülyeséget kérdezek. Az elméletem, hogy tulajdonképpen égethetnénk bármilyen anyagot gyárakban, motorokban (otthoni fatüzelés más téma), ha az égés utáni végterméket végül nem a levegőbe engednénk, hanem valami olyan zárt rendszerbe vinnénk, ahol pl vízzel elegyítenénk vagy "összetömörítenénk" az anyagot, amit utána nagy tartályokban lehetne tárolni. Így tiszta maradna a levegő és akár fel is lehetne használni a végterméket iparilag. Nyilván nem az lenne a szempont, hogy "mindent égessünk el", viszont a jelenlegi károsanyag-kibocsátást mérsékelni lehetne. Szerelem van a levegoben 156 resz. - indavideo.hu. Sarkított példával a mostani megoldás arra hasonlít, mint ha minden szemetet random szétdobálgatnánk a természetben ahelyett, hogy szelektíven gyűjtenénk.
A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből. Mörike fiatalkori arcképe. Eduard Friedrich Mörike (1804. szeptember 8. Ludwigsburg, 1875. június 4. Stuttgart) német költő, író, fordító, evangélikus lelkész. Idézetek verseiből [ szerkesztés] Éjfél (részlet) Megjött az éj, s merengve áll a hegynek támaszkodva már, s a nagy idő aranyló mérlege nem leng. Egyenlő súllyal van tele S hetykén duruzsolnak - a hold kiragyog - anyjuknak, az éjnek, a friss patakok a napról, az elpihenő mai napról. ( Radnóti Miklós) Tavasszal Itt fekszem a tavaszi dombon: felhő-szárnyam kibontom, előttem egy madár suhog. Ó mond, Szerelem, merre, hol van hazád, hogy én is ott lakozzam! De neked s a szélnek nincs házatok. ( Rónay György) Rejtőzés Világ, hagyj békét nekem, ne csábítgass, vágy szeszélye; egyedül csak kínja s kéje uralkodjék szivemen. Nem tudom, mért hervadok, milyen titkos bú szorongat; könnyemen át láthatom csak fenn a nyájas, szép napot. Májusi dal (Johann Wolfgang von Goethe) – Wikiforrás. Folyóm Folyóm, te hanalfényes ár! fogadd öledbe bátran a testemet.
csókodra vár az arcom és a vállam! - Már végigomlik mellemen, borzongat, mint a szerelem, és dúdolgat vidáman. A napfény arany zápora most permetezve hull rám; ragyogva ringat szapora habjaival a hullám; karom kitárom boldogan; a víz felszökken, rámrohan, megfog s elenged aztán. Egy téli reggelen, napkelte előtt (részletek) Hol pásztorsípot hallok szólni halkan, mint jászolnál a csodák éjjelén, hol az ittasa ifjuság dala harsan. Honnét e boldog béke e zsivajban az én szomorú falaim ölén? S mily lelkesült erőn hevülve röpít elmém az égre könnyedén? A hajnal első kortyát ittam én, és bátor lettem minden tiszta műre. (... ) Nézd ott a szemhatárt! meglebben a lepel, dereng az ég, az éj most surran el; az eddig néma, bíborszín ajak félig-hasadtan, édesen lehel már. A szembe láng hasít, s mint egy isten, a nap kigyúl s királyi röptét kezdve felszáll. Mörike síremléke Stuttgartban Éjjel Halld! összeforrva a föld hűs rögével, keményen dolgozik a hajnalért az éjjel. Szerelem a levegőben 11 rész. Míg a levegő kék káprázatában a szálak hangtalan lebegnek, s aranynyilakat lődöznek vidáman ide-oda a fénylő égitestek.
a(z) 10000+ eredmények "a mássalhangzó törvények" Mássalhangzó törvények Csoportosító szerző: Bvr80 5. osztály Nyelvtan Egyezés szerző: Biankanéni Mássalhangzó-törvények szerző: Csnikoletta A mássalhangzó-törvények szerző: Olter Felvételi előkészítő Általános iskola 8. osztály A MÁSSALHANGZÓ-TÖRVÉNYEK szerző: Kszanikoo Mássalhangzó-törvények 6. Magánhangzótörvények - Illeszkedés. A szerző: Kekhangkata 6. osztály 7. osztály Üss a vakondra szerző: Anka20 Játékos kvíz szerző: Bsitmunka416 szerző: Gre9 szerző: Vekasneszter Középiskola 9. osztály szerző: Pkkriszti78 Mássalhangzó törvények (Milyen mássalhangzó törvény van a szóban? )
Az illeszkedés törvénye szerint - MÉLY hangrendű szóhoz csak mély hangrendű toldalék illeszkedik. Pl. : autó-hoz, a utó-ból, a utó-tól - MAGAS hangrendű szóhoz magas hangrendű toldalék illeszkedik. : teniszütő-vel teniszütő-re teniszütő-től - VEGYES hangrendű szóhoz általában mély hangrendű toldalék illeszkedik. : fiú-val fiú-tól fiú-hoz
A magánhangzók kapcsolódási szabályszerűségeit képzésbeli sajátosságaik szabják meg. a) A hangrend vagy magánhangzó-harmónia az a törvénye nyelvünk hangszerkezetének, mely szerint az egyszerű szavak csupa magas vagy csupa mély magánhangzóból épülnek föl. A hangrend törvénye szerint vannak nyelvünkben: magas hangrendű szavak: ép, kér, ember mély hangrendű szavak: had, túsz, bátor vegyes hangrendű szavak: leány, tehát, csikó Az összetett szavakra nem vonatkozik a hangrendi kényszer, a tagok megtartják eredeti hangrendjüket az összetételben: asztalfiók, sítalp, leányvállalat. Mssalhangzó törvények példákkal . A magánhangzó-harmónia több finnugor nyelvben is megvan, a nyelvrokonság egyik bizonyítékaként is számon tartják. b) Illeszkedésnek azt a jelenséget nevezzük, amelyben a végződések alkalmazkodnak a szótő hangrendjéhez. A hangrendi kombinációk és az illeszkedési kapcsolhatóság esetei egyaránt abból a törekvésből magyarázhatók, hogy beszélőszerveink működését minél simábbá tegyük, a hangképzéshez szükséges szervi mozgásokban minél nagyobb fokú erőmegtakarítást érjünk el.
veremmel - írásban jelölt teljes hasonulás. nyugtalan - zöngétlenné válás (részleges hasonulás) készség - irásban jelölt teljes hasonulás kezdte - kiesés nagyjából - irásban nem jelölt teljes hasonulás. Módosítva: 3 éve színpad - képzés helye szerinti részleges hasonulás játszik - összeolvadás költség - összeolvadás mulatsz - összeolvadás csilloghatsz - zöngétlenné válás vízzé - irásban jelölt teljes hasonulás 1
A hangűr feloldásának főbb módjai a következők: Mássalhangzó betoldása: a magánhangzók közé (főleg ha az egyik magánhangzó í vagy é) ejtéskönnyítő j mássalhangzót toldunk. Ez a j nem vesz részt a szó hangtestének megalkotásában, csupán a kiejtés simábbá tételére szolgál. Pl. fiú – fijú, miért – mijért, dió – dijó, diák – diják. Magánhangzó-kivetés: egyes szavakból az első magánhangzót kivetjük, de a rövidebb alakváltozatok mellett megmaradnak az eredeti hosszabb alakváltozatok is, és mint stilisztikai variánsok használhatók: leány-lány, reá-rá, miért-mért. Iskolai Tananyag: Mássalhangzók találkozásának törvényei (példákkal). A hiátustörvény egyrészt a szó hangtani egységét biztosítja, másrészt a hangszakasz, szólam zökkenőmentes hangtani lefolyását.
Illeszkedés csak akkor jöhet létre, ha a toldaléknak több változata van. Létezik a kétalakú toldalékok felhasználásával magas-mély illeszkedés, pl. -ban, -ben: házban, kertben; -ság, -ség: jóság, szépség. Háromalakú toldalék felhasználásával a magas-mély illeszkedésen kívül a magas hangot tartalmazók ajakműködés szerint is illeszkedhetnek: -hoz -hez -höz: házhoz – kerthez – ötvöshöz; -dos –des -dös: kapdos – verdes – lökdös. Vannak egyalakú toldalékok is, amelyek bármilyen hangrendű szóhoz kapcsolódhatnak: -i, -ni, -nyi, -ít, -ig, -ért, stb. pl. asztalig, ujjnyi. A vegyes hangrendű szavak illeszkedési szabályrendszere bonyolultabb. Egyrészt többnyire mély hangot tartalmazó toldalék járul hozzájuk pl. leánynak, csikótól; másrészt az utolsó magánhangzó dönti el a toldalék választását pl. októberben, Ágnestől, moziba, sofőrrel. Olykor ingadozást is tapasztalunk pl. norvégek-norvégok, fotelben-fotelban. c) Hiátustörvény: ha két vagy több magánhangzó akár egy szón belül, akár két szó határán közvetlenül egymás mellé kerül, akkor az így keletkezett hangkapcsolatot a magyar beszélők kényelmetlennek érzik, s a keletkezett hangűrt vagy hiátust többféle módon igyekeznek megszüntetni.