Hengerűrtartalom: 3285 cm3. Furat x löket: 98, 42 x 107, 95 mm. Kompresszióviszony: 4, 22: 1. Teljesítmény: 40 LE, 2200/perc fordulaton. Nyomaték: 174 Nm, 1000/perc fordulaton. Erőátvitel: háromfokozatú kézi váltó, többlamellás száraz kuplung, hátsókerék-hajtás. Felfüggesztés: elöl-hátul merevtengely keresztlaprugókkal és teleszkópos lengéscsillapítókkal, mechanikus dobfékek. Felépítmény: kétajtós, ötüléses, zárt acélkarosszéria alvázon. Hosszúság x szélesség x magasság: 3941 x 1701 x 1830 mm. Tengelytáv: 2629 mm. Tank: 38 l. Saját tömeg: 1063 kg. Ford tudor 1929. Végsebesség: 105 km/h. Még több olvasnivaló a Retro Mobil decemberi számában:
Készült belőle kisteherautó is AA néven. Galériához kattintson a képre! Forrás: Retro Mobil Búcsú a T-modell trükkös váltójától és pedáljaitól A Ford két magyarja is kivette a részét a tervezésből, Galamb József a felépítménnyel és az alvázzal foglalkozott, Farkas Jenő pedig a motorral. Óriási hírverés után, 1927. december 2-án mutatták be az A-modellnek keresztelt jövevényt. Érdekes mozzanatként az első példányt Thomas Edison, Henry régi munkaadója kapta meg ajándékba. Az A olcsó, modern és kényelmes konstrukció volt, a kor követelményei szerinti berendezésekkel, megmaradt viszont az ejtőtartályos üzemanyagellátás (tehát nem építettek be benzinpumpát) és a merevtengelyes, laprugós első-hátsó futómű is. 1928 ford tudor. Drága extra volt a csomagtartó láda, ezen egy gyári specifikációk alapján épített replika utazik Forrás: Retro Mobil Előrelépés volt, hogy az újdonság már hidraulikus lengéscsillapítókkal, négykerék-fékkel, szinkronizált sebességváltóval és vízpumpával készült. Igaz mindezt a Chevrolet-k, Plymouth-ok és társaik is tudták, de egy dologgal, a törhetetlen szélvédővel az A-modell megelőzte őket.
Egyszerűsége ellenére míves ez a belső, még amerikai kaliberű távolságokon is szívesen üldögélnék itt. Csomagjaimat viszont csak a kézzel gyártott bőröndbe pakolhatnám, mert raktere egyáltalán nincs. Cserébe a vezetőnek elforgatható lámpával megvilágított, komoly műszercsoport jár. Nagyítós üveg mögött billegő benzinmutatója valószínűleg a Citroën tervezőit is megihlette a hetvenes években; tőle jobbra töltésjelző, alul sebességmérő, kilométeróra és napi kilométer-számláló, mindez 1928-ból. Ahogy közeledik az elindulás, egyre kínosabbá válik az a sok kis kallantyú, amely a kezem ügyében van. Vajon mi mindent tudnak? Ford tudor 1988 relatif. A fotózáson asszisztáló Gergőtől megtudom, hogy a találkozók hagyományos programja a beindítás: akinek magától sikerül, elviheti egy körre. Nem szeretek műkincsekkel kísérletezni, inkább hagyom, hogy beavasson. Először ráadom a gyújtást a kulccsal, utána jobbra nyúlok a benzincsap felé, elforgatva dúsítom a keveréket, kihúzom a szívatót, majd rálépek a padlóba épített két gomb közül a szélsőre – ezzel indítom a motort.
Vajon a mai, digitalizált világban a hagyományos oktatási módszer hogyan tud lépést tartani a fiatalok megváltozott tartalomfogyasztási szokásaival, és hogyan tudjuk az online tér által szolgáltatott lehetőségeket az oktatás szolgálatába állítani? Az Alfa és a Z generáció számára magától értetődő a különböző modern technikai eszközök, okostelefonok, tabletek használata, hiszen ők egy olyan közegben nőttek fel, amelyben természetes az internet jelenléte. Hozzászoktak ahhoz, hogy az online térnek köszönhetően információ tömkelege árasztja el őket pillanatok alatt. Emiatt a megszokott, frontális oktatási módszerrel rendkívül nehéz már lekötni a figyelmüket a tanórákon. Gamifikáció az oktatásban – Így motiváld a gyerekeket!. A gamification mint fogalom, a game (játék) és a fication (valamilyenné alakítás) kifejezések összeolvadásából született, és magyarul gamifikációnak, más néven játékosításnak szokták nevezni. Deterding 2011-ben megalkotott definíciója szerint "gamifikáció során játékból vett elemeket építünk be egyáltalán nem játékjellegű, hétköznapi helyzetekbe, például munkahelyi környezetbe vagy az oktatásba. "
Összefoglaló Összességében elmondható, hogy a most felnövekvő (és az internetet készségszinten használó) generáció társadalomban való tökéletes működéséhez már elengedhetetlen a játékosságon alapuló motiváció. A gamifikáció ugyanis egyfajta belső motivációt hoz létre az újdonságok iránt, mivel ösztönösen szeretjük a játékélményekből származó kalandokat, kreativitási lehetőségeket és a bennük rejlő kisebb-nagyobb sikereket. TIPP Hozzunk létre olyan mobilos játék applikációkat, amelyek szórakoztatnak, lekötnek, ugyanakkor igazodjanak az arculatunk hangulatához és a promóciónk céljaihoz! Egy új módszer az oktatásban: a Gamification - MyWay... MyFaith.... Az alkalmazás során ugyanis meglehetősen sok információt adhatunk a felhasználóknak és kaphatunk róluk vagy az érdeklődési körükről. Egy jól felépített marketing tervvel pedig a felhasználókat már bele is helyezhetjük az értékesítési tölcsérünkbe.
Az online játékok előnyei Manapság ha felmerül az online játékok kérdésköre, főként azok negatívumai kerülnek előtérbe (például hogy függőséget okoz). Ezzel szemben viszont fontos megemlítenünk számos pozitívumát is. A digitális játékok elősegíthetik a szociális és kognitív készségek fejlesztését, hiszen ezekben a játékokban sokszor csapatban kell játszani, ezért a játékosoknak meg kell tanulniuk a társas érintkezés és beilleszkedés szabályait, valamint azt, hogyan is kell másokkal együttműködni egy adott cél érdekében. Úgy, mint a társas- vagy logikai játékok, az online játékok során is szabályokat kell követnünk, a cél elérése érdekében pedig problémákat kell megoldanunk. "Egyes játékok közvetve vagy közvetlenül fontos készségek, képességek fejlesztéséhez is hozzájárulhatnak. A problémamegoldás fejlesztését segíti, hogy a játékok nem hagyják nekünk, hogy a felmerülő akadályokat kikerüljük, vagy megoldatlanul hagyjunk feladatokat. Gamifikáció az oktatásban: Jelentése, működése a gyakorlatban - SKOLL. A játékélményt akkor tudjuk folytatni, ha megállapítjuk, mi akadályoz minket a továbbhaladásban, és erre megoldást keresünk. "
Oktatás-Informatika, 6. sz. 60-70. Fromann Richárd (2012): Gamification – épülőben a Homo Ludens társadalma? In: Nagy Edit (szerk. ): Fiatal kutatók Magyarország megújulásáért – A Professzorok az Europai Magyarorszagert Egyesulet III. PhD konferenciaja. Professzorok az Európai Magyarországért Egyesület, Budapest. 11-24. Kenéz András (2015): Gamification – a játékok alkalmazása a marketingben és a marketingoktatásban, Marketing & Management, 49. évf. 4. sz., 36-51. o. Rigóczki Csaba (2016): "Gyönyörűségnek társa legyen a hasznosság" ‒ Gamifikáció és Pedagógia, Új Pedagógiai Szemle, 66. 3-4. pp 69-75. Utolsó módosítás: 2019. 05. 02. A Tempus Közalapítvány honlapján sütiket (cookie-kat) használunk a jobb felhasználói élmény érdekében. A böngészés folytatásával Ön jóváhagyja a sütik használatát. Tudjon meg többet » Bezár X TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY 1077 BUDAPEST, KÉTHLY ANNA TÉR 1. • TELEFON: (+36 1) 237-1300 • FAX: (+36 1) 239-1329 • INFÓVONAL: (+36 1) 237-1320 E-MAIL: INFO{KUKAC}
A játékosok úgy érzik, hogy részesei valamilyen nagyobb kihívásnak, mely értelmet ad a játékban lévő feladatok elvégzésének. A gamifikáció segíti a rövid és a hosszú távú célok felállítását. Figyeljünk arra, hogy sokszor a végső cél távolinak tűnhet, ezért a folyamat során a nagyobb célt osszuk fel kisebb, illetve menet közben elérhető célokra. Ezzel kihasználjuk a jutalmazás funkcióját is, és visszacsatolást adunk a tanulási folyamatról. Minél több szintre osztjuk fel a játékot, annál több a kisebb cél, amellyel biztosítjuk a gyakori pozitív élményt. Optimális terhelés esetén a játék támasztotta kihívások, feladatok egyensúlyban vannak a játékban résztvevők képességeivel, kompetenciáival. Ilyen esetben találkozhatunk a flow-hatással. A flow (áramlatélmény) a tökéletes élmény állapota, amiben csak annak szentelhetjük a figyelmünket, hogy elérjük a célunkat; anélkül, hogy bármi megzavarna. Mivel a tevékenység áramlatélményt nyújt, a játék örömét és a sikerélményt is egyaránt megtapasztalhatjuk.
In EduRe 14 proceedings. International Virtual Conference on Education, Social and Technological Sciences (pp. 1–19). Valência: Universidade Politécnica de Valência Gomes, J., Figueiredo, M. & Amante, L. Musical Journey: A virtual world gamification experience for music learning. International Journal on Advances in Education Research, 1(1), 1–21. Jakobicz, D., Wamzer, G. & Józsa, K. Motiválás az ének-zene órákon. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 6(2), 18–31. Janurik, M. (2018): Az iskolai zenetanulás iránti motivációt alakító néhány tényező. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 6(2), 5–17. Janurik, M., Kis N., Szabó N. & Józsa K. (2021). Az ének-zene tantárgy iránti attitűd összefüggése az iskolai zenetanulás iránti motivációval hetedik osztályos tanulók körében. Neveléstudomány: Oktatás–Kutatás–Innováció, 3(2), 17–42. Janurik, M., Szabó, N. (2020). A zenei énkép jellemzői és összefüggése a zenei képességekkel hetedik osztályosok körében. Magyar Pedagógia, 120(2), 171–200. Józsa, K. (2000).