Hatszín Teátrum 2017 július 27. csütörtök, 9:02 63 éves korában elhunyt Horváth László újságíró, szerkesztő, a Geomédia kiadó és a Geoholding alapítója, a Népszavát és a Vasárnapi Híreket kiadó XXI. Század Média Kft. ügyvezető igazgatója, a Szabad Föld hetilap főszerkesztője, a Hatszín Teátrum megálmodója. Gálvölgyi Dorka, a Hatszín Teátrum igazgatója a színház Facebook oldalán búcsúzott Horváth Lászlótól, melyet változtatás nélkül közlünk. "Elment a Hatszín Teátrum megálmodója A Hatszín Teátrum megálmodója Horváth László a tegnapi napon végleg itt hagyott bennünket. Elhunyt Horváth László - Hírek - Soproni Petőfi Színház - Sopron, Petőfi Színház, hírek. Laci, mint egykori "Toldys-diák" a Toldy Teátrum oszlopos tagja volt. Lelkes amatőr színész, olykor rendező. Újságíró és üzletember lett végül belőle, de a színház szeretete egy életen át megmaradt. 2016-ban, mikor a Jókai utca 6-ban található irodaházat megvásárolta a céljai között szerepelt, hogy az épületben található egykor szép és pompás színháztermet felújítja és megnyitja kapuit az a teátrum, amelyről egy életen át álmodott.
1964-től haláláig a Vidám Színpadon játszott és rendezett is. 1948-1951 között a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított. Sokoldalú, kísérletező, a középszert elutasító, maximalista művész volt, aki a prózai szerepektől az énekes szerepeken át a táncos darabokig sikeres alakításokat tudhatott magáénak. Egyike volt az első sanzonénekeseknek és musicalszínészeknek, akik a műfaj magyarországi megjelenésének ikonikus figuráivá váltak. Fésűs Nelly – Wikipédia. Ő volt az "Egy szerelem három éjszakája" c. musical első Viktora, és a "Koldusopera" Leprás Mátyása. Sokat tett a Jégrevü, és általában a revü műfajáért, amely kezei alatt másodvirágzását érte meg a magyar színpadon. Rendszeres szereplője volt rádiójátékoknak, a Szabó családnak és kabaréknak, de az akkor induló televízióban is úttörő szerepet vállalt. 1949-től több filmben szerepelt, illetve televíziós produkciókban is játszott, egyik legemlékezetesebb alakítása volt az Állami áruház Klimkója, de többnyire epizódszerepekben láthatta a közönség. Egyik leghíresebb slágere, a "Párizsban szép a nyár", a Két vallomás (1957) c. film betétdala volt, a filmben azonban nem szerepelt.
Gyűjtő: Lugossy Emma. Gyűjtés ideje: 1948. 1a–h. "Hatkopogós" (férfitánc). Táncolta: Horváth János. Kézirattár: AKT 164. Megjelenés: Lugossy Emma: 39 [harminckilenc] verbunktánc. 1954. 27–28. Budapest.
Szeretnék színvonalas, jól képzett táncosokat nevelni a világ számos színpadára.
A Gyöngyösbokréta nemzetközi szereplései révén eljutott Európa sok városába: Bécsbe, Cannes-ba, Brüsszelbe és Monte Carlo-ba. A II. világháború után származása miatt egy ideig politikai megkülönböztetésben volt része, de azután tovább folytatta a szereplést és a fiatalok tanítását. 1948-tól kezdődően három alkalommal rögzítették táncát a kutatók. Horváth János (1914. A Népművészet Mestere díjat 1979-ben kapta meg, amit haláláig büszkén viselt. Források Dokumentumok az MTA Zenetudományi Intézet Néptánc Archívumában: Kézirattár: AKT 164, 266, 291. Motívumtár: 6885–6899. Filmtár: Ft. 146. Karád (Somogy m. ) Gyűjtő: Molnár István. Gyűjtés ideje: 1951. Ft. 2a–j. Kanásztánc. Táncolta: 2, majd 3 férfi, köztük Horváth János. 207. ) Gyűjtők: Herk Dániel, Kiss Márta, K. Kovács László, Lányi Ágoston, Pesovár Ernő, Vikár László. Fésűs Nelly kisebbik, ritkán látott lánya nővéréhez és anyjához hasonlóan igazi szépség: Elza már 8 éves, kész kishölgy – Fotó | Femcafe. Gyűjtés ideje: 1953. VI. 5–8. Kézirattár: AKT 266, 291. 4. Karádi páros. Táncolták: 2 pár, egyikük Horváth János és párja. Táncírástár: Tit. 661. 13, 15. 16–17. 760. 319. )
For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for Gilgames (film). Connected to: {{}} A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Gilgames Uruk városa Rendező Rajnai András Dramaturg Jánosi Antal Főszerepben Bujtor István Tolnai Miklós Tordai Teri Sáfár Anikó Zene Gonda János Operatőr Bónis Gyula (vezető operatőr) Vágó Döme Lászlóné Hangmérnök Bognár Tibor Jelmeztervező Wieber Marianna Díszlettervező Nagy Sándor Gyártásvezető Lovasi József Gyártás Gyártó Magyar Televízió Ország Magyarország Nyelv magyar Játékidő 51 perc Forgalmazás Bemutató 1976. február 25. Gilgames eposz | doksi.net. Korhatár Kronológia Kapcsolódó műsor Televíziós mesék felnőtteknek További információk IMDb NAVA A Gilgames Rajnai András rendezésében 1975 -ben készült magyar tévéjáték. Az ősi sumer - akkád eposz feldolgozását a Magyar Televízió IV. Stúdiójában bluebox technika felhasználásával forgatták. Történet Két hatalmas folyó közötti sumer városállam, Uruk királya, Gilgames [1] magára haragítja Istárt, a szerelem és a termékenység istennőjét.
A szerelem emberi szenvedélye "civilizálja" Enkidut, legyőzi benne az állatot, s hagyja magát Urukba vezettetni. A nép abban reménykedik, hogy Enkidu legyőzi Gilgamest, s így megszabadulhatnak a zsarnoktól. A két hős megmérkôzik, de nem bírnak egymással, s Gilgames álma szerint, barátságot fogadnak. Fordítás 'Epos o Gilgamešovi' – Szótár magyar-Cseh | Glosbe. Hőstettek sorát hajtják végre együtt: ijesztő fenevadaktól szabadítják meg az embereket. Hogy magának és Uruk népének dicsőséget szerezzen, Gilgames a legdicsőbb építményének anyagát, Uruk városától távol eső cédruserdő istenfáját szeretné kivágni. Enkidut sikerül rávennie, hogy vezesse a vállalkozást Samas isten segítségével a két hős legyőzi Humbabát, a szent cédruserdő rettenetes őrét. Az Eufrátesz szent vizén szállítják hazájukba a kivágott cédrusokat, ami egyben haditettük diadaljelét és zsákmányát is jelentette. Uruk városában újabb kaland várja őket Istar, Anu istent kéri: teremtsen egy hatalmas bikát, amely majd megöli Gilgamest, mert visszautasította szerelmét. A nép rémülten menekül az égi bika elől, Gilgames és Enkidu szembeszáll a fenevaddal és megölik.
Uruk nevű város nevéből származik a mai Irak elnevezés. Ezek a városok akkoriban pár ezer fős lakosságot számláltak, a kezdetekben inkább egy mai nagyobb faluhoz hasonlítottak, aztán lassan gyarapodni kezdtek. Minden ilyen városnak volt egy uralkodója, akit királynak neveztek. Gilgames származását tekintve kimutathatott apai ágon is egy istent, illetve anyai ágon is egyet, a többi rész természetesen földi emberi ág volt. Az isteni eredet miatt, jogosulttá vált, hogy neve elé az isten jelzőt ragasszák. A kezdetekkor a városok királyai istenek voltak, azonban hamar átvették helyüket a félistenek, majd emberek, és apáról fiúra szállt a királyság. A királyok feladata volt, hogy a rájuk bízott várost felvirágoztassák, jó gazdaként gyarapítsák azt, mely tulajdonilag mindig egy istenhez tartozott, igazából az ő vagyonát kellett gyarapítani. Gilgames büszke, ügyes, lelkiismeretes király volt, és nagyon okos. Tette feladatát, és mellette megtanulta az istenek, az emberiség, a Föld történelmét. Azonban minél több tudásra tett szert, annál jobban kezdett félni a haláltól.
Azonban Gilgames másképp gondolta, hajóra szállt, 50 evezőst vitt magával, dél felé hajóztak a Perzsa-öbölben, céljuk volt, hogy felhajóznak a Vörös-tengeren. A haragos istenek elsüllyesztették hajójukat, bár a két hős kijutott a partra, azonban Gilgames barátja, Enkidu meghalt. Hosszú és fáradtságos bolyongás után, öreg ember kinézettel, Gilgames elér a keresett területre, mely egy lakott, benépesített terület, a leírások szerint egy, az Édenhez hasonló, amit őrök vigyáztak. Itt találkozott Gilgames saját ősapjával, aki már előrehaladcott korban volt, nem volt isten, viszont részesült az élet vizéből. A következő részek azért értékesek, mert az ősapa elmagyarázza a Vízözön történetét, mert akkoriban ő volt az egyik város uralkodója, Túlélte a Vízözönt az istenekkel együtt, összebarátkoztak, és ekkor részesült az élet vizéből, melytől ugyan halhatatlan nem lett, de lelassult az öregedése és sokkal hosszabb lett az élete. Az istenek úgy döntenek, hogy Gilgamesnek vissza kell mennie az emberek közé.