"Köd előttem, köd mögöttem, / isten tudja, honnan jöttem, / szél hozott, szél visz el, / minek kérdjem: mért visz el? " 115 éve született Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító, a XX. századi magyar irodalom egyik legnagyobb lírai tehetsége. Száztizenöt éve, 1900. március 31-én született Miskolcon Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító. Ősei református papok és tanítók voltak, Bethlen Gábortól a család nemességet is kapott. Apja Szabó Lőrinc mozdonyvezető, anyja Panyiczky Ilona. 1909 és 1918 között tanulmányait Debrecenben folytatta: az elemi negyedik osztályát, majd a gimnázium nyolc osztályát a Református Főgimnáziumban. Itt, a kollégiumban alapozta meg széles körű műveltségét. Olvasta és iskolai füzetekbe másolta Ady, Babits, Baudelaire, Verlaine verseit, ekkor születtek első műfordítói kísérletei. SZABÓ LŐRINC: ÉGESD EL A KÖNYVEKET, KALIBÁN! (részlet) Kalibán Égesd el a könyveket, Kalibán! Pusztitsd el őket! Mind! Szőrös kezed fojtsa koromba gyémánt agyvelők értelmetlen tündérjátékait!
Jöjjön Szabó Lőrinc: Szél hozott, szél visz el verse. Köd előttem, köd mögöttem, Isten tudja, honnan jöttem. Szél hozott, szél visz el. Minek kérdjem, mért visz el? Sose néztem, merre jártam. A felhőkkel kiabáltam. Erdő jött, jaj be szép! Megcibáltam üstökét. Jött az erdő, nekivágtam. A bozótban őzet láttam. Kergettem, ottmaradt, Cirógattam, elszaladt. Ha elszaladt, hadd szaladjon, Csak szeretőm megmaradjon. Szeretőm a titok, Ő se tudja, ki vagyok. Isten tudja, honnan jöttem, Köd előttem, köd mögöttem. Bolond kérdi, mért visz el. Köszönjük, hogy elolvastad Szabó Lőrinc versét. Mi a véleményed a Szél hozott, szél visz el írásról? Írd meg kommentbe! The post Szabó Lőrinc: Szél hozott, szél visz el appeared first on. Hirdetés
Szél hozott szél visz el - Koncz Zsuzsa - YouTube
A harmincas évek elejétől a népi írók körébe is sorolták, részt vett a Márciusi Front megalakulásában is. Sokat szerepelt a rádióban, a Nemzeti Színház számára Shakespeare-t fordított, három ízben is Baumgartner-díjjal jutalmazták. 1943-tól egyre inkább a jobboldali elfogultság jelent meg írásaiban, emiatt 1945-ben vizsgálati fogságba került, majd "feddéssel" igazolták, s publikációs tilalommal sújtották. 1946 és 1949 között a Válasz költői rovatának vezetője volt, 1947-ben pedig – többek heves tiltakozása ellenére – felvették az Írószövetségbe. Az üldöztetések elől a munkába menekült, s 1947-ben a Püski Kiadónál megjelent a Tücsökzene című kötete. 1949-től ismét nem publikálhatott, jobbára műfordításokból élt, s A huszonhatodik év darabjain dolgozott. 1956-ban tagja lett a Petőfi Pártnak, az Irodalmi Újság november 2-i számában Ima a jövőért címmel üdvözölte a forradalmat. Már súlyos beteg volt, amikor 1957 márciusában megkapta a Kossuth-díjat, s nem sokkal később megjelent A huszonhatodik év című kötete.