Az erőd és a védők sorsa ezzel gyakorlatilag megpecsételődött. A következő nap igen jelentős, de a török csapategység megbomlásának elkerülése érdekében, Szokollu Mehmed nagyvezír parancsára titokban tartott eseménye volt az idős Szulejmán szultán halála. A 72 éves korában elhunyt uralkodó belső szerveit a tábor területén eltemették, testét pedig konzerválták, és az ostrom végeztével hazaszállították. Zarándokhellyé váló szigetvári sírhelyének ( türbéjének) nyomait a közelmúltban sikerült feltárni az egykori szultáni tábornak helyet adó turbéki-zsibóti szőlőhegyen. [1] A szorult helyzetben lévő védők nem adták meg magukat, és az ostrom utolsó napján, szeptember 7-én kapitányukkal az élükön kitörtek a belső várból (" Zrínyi kirohanása"). A várkapun kilépő Zrínyit szinte azonnal találat érte, fejét a törökök levágták és a Győrben állomásozó, Sziget felmentésére képtelen császári haderő táborába küldték. Magyar-Török Barátság Park | tdmszigetvar.hu. Seregének maradéka ugyancsak majd mind egy szálig odaveszett. Alapítása [ szerkesztés] A magyar–török megbékélés szimbolikus eseményeiként értékelhető előzmények – a turbéki kegytemplom homlokzatán Szulejmán szultán síremlékének vélt helyére emlékeztető márványtábla avatása 1913-ban, illetve az 1939. évi ünnepségsorozat keretében a város török emlékeinek megjelölése – után az 1980-as években a török kormányzat részéről megszületett a döntés arról, hogy neves szultánjuk születésének fél évezredes évfordulójáról méltó módon megemlékezve szobrot állítanak számára Szigetváron.
A helyi képviselőtestület egyhangú támogatásával jelképes áron 99 évre bérbe adták a török államnak a város határában azt a területet, amelyet Leandro Anguissola 1689. évi vázlatrajzán "F" jelzettel Szulejmán szultán halálának helyeként jelölt meg, és amit a népi emlékezet török temető néven őrzött meg. Itt, egykori sátrának és halálának akkoriban feltételezett helyén épült meg 1994-ben 40 nap alatt a Magyar–Török Barátság Park, ahol kezdetben Szulejmán szultán óriás bronz szoborportréja és jelképes síremléke kapott helyet. Az emlékhelyet Süleyman Demirel török köztársasági elnök, valamint Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter jelenlétében avatták fel. Magyar török barátság park museum. Látnivalók A két nép megbékélését hirdető, törökországi kezdeményezés és anyagi hozzájárulás nyomán megszülető emlékpark központi részét a magyar szempontból végzetes 1566. évi ostrom két vezéralakja, a győztes török sereg élén álló Szulejmán szultán és a védelemért felelős, a szeptember 7-i kitörés során életét vesztő Zrínyi Miklós várkapitány nagyméretű domborműves portréi uralják.
Magyar-Török Barátság Park - légi felvétel Történelmi háttér Az oszmán állam - és hadvezetés részéről a török seregek magyarországi utánpótlási és felvonulási útvonalait veszélyeztető szigetvári erőd elfoglalása stratégiai célként fogalmazódott meg. Szigetvár bevételére az 1565-ben kezdődő, és a negyedik Habsburg–török háborút, egyben az ún. várháborúk korát (1541–1568) lezáró hadjáratsorozat idején került sor. I. Nagy Szulejmán szultán, aki európai hódításait Bécs megszerzésével kívánta teljessé tenni, serege élén 1566 áprilisának végén indult útnak Isztambulból. Magyar török barátság park photos. Július 19-én Eszéknél átkelt a Dráván, majd a török sereg előrejutását zavaró, Szigetvárról kiküldött csapatok támadásai ellenére, mintegy két héttel később, augusztus 6-án tábort vert a településtől északkeletre fekvő turbéki magaslaton. Egy hónappal később, szeptember 5 -én sikerült az ostromlóknak elfoglalniuk a külső várat, az addigi harcok során töredékére apadt védősereg – mintegy 600 fő, közülük 200 katona – pedig kénytelen volt visszavonulni a belső várba.
Magyar–Török Barátság Park Elhelyezkedése Ország Magyarország Település Magyarország Magyar–Török Barátság Park Pozíció Baranya megye térképén é. sz. 46° 04′ 26″, k. h. 17° 48′ 50″ Koordináták: é. 17° 48′ 50″ Általános adatok Alapítás ideje 1994 A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar–Török Barátság Park témájú médiaállományokat. A Magyar–Török Barátság Park ( törökül: Macar-Türk Dostluk Parkı) a Szigetvár melletti Csertő egyik jelképévé vált nyilvános emlékpark, amelyet a szigetvári várért és a városért vívott 1566. évi ostrom, a harc során életüket vesztett ellenséges hadvezérek, Zrínyi Mikós és I. (Nagy) Szulejmán szultán, valamint a magyar és török nép közötti megbékélés emlékére alakítottak ki 1994-ben. Elhelyezkedése [ szerkesztés] Szigetvár külterületén, a Kaposvárra vezető 67. Magyar török barátság park 3. számú főútvonal mentén, a városközponttól, illetve a vártól északkeletre, mintegy 3 km-nyi távolságban helyezkedik el. Az egyik korábbi – azóta bizonyítottan megcáfolt [1] – feltételezés szerint itt, az Almás-patak bal partja közelében, attól mintegy 500 m-re állt egykor a szigeti várat ostromló török sereg fővezére, Szulejmán szultán tábora.
A Magyar-Török Barátság Park 1994-ben a Török Köztársaság kezdeményezésére és anyagi támogatásával jött létre, I. (Nagy) Szulejmán szultán születésének 500. évfordulóján. E helyen állt az Oszmán Birodalom egyik legnagyobb uralkodójának a sátra, amikor 1566-ban ostrom alá vette Sziget várát. I. Magyar-Török Barátság Park |. (Nagy) Szulejmán nem érhette meg seregének diadalát, mert a vár bevétele előtt elhunyt. Testét bebalzsamozták és Isztambulba vitték, de a szívét, és a belső szerveit a sátrától 1 km-re keletre, Turbékon temették el. Fia II. Szelim később a sír fölé márványból türbét emeltetett. A sokak által megcsodált építmény több mint egy évszázadon keresztül állt. A törökök Szigetből való kivonulása után azonban a Habsburgok utasítására 1693-ban elbontották. A hagyomány szerint a helyén épült, a parkból is jól látható Turbéki katolikus templom, a legendát épp mostanság cáfolják meg a Szulejmán kutatócsoport tagjai, akik a zsibóti szőlőhegyen találták meg a türbe maradványait. Hosszas diplomáciai egyeztetések és tárgyalások után került sor a barátság park megépítésére a 67-es út mentén,, amelyet 1994 szeptemberében Süleyman Demirel török köztársasági elnök és Fodor Gábor magyar művelődési és közoktatási miniszter avattak fel.