Eredetileg ott, a VIII. kerületben állt a szobrokban amúgy meglehetősen szegény Óbudai temető egyik legszebb képzőművészeti alkotása is. A síremlék az 1943-ban, fiatalon meghalt balettművész, Vera Ilona emlékére létesült, és első helye a Kerepesi úti temető 35. parcellájában volt, innen helyezték át 1973-ban az Óbudai temetőbe, a 36. parcellába. Vera Ilona az idősebb Harangozó Gyula első felesége, aki férjének több koreográfiáját és szereplőnőjét ihlette. 1932-től haláláig az Operaház magántáncosa volt, sírján is a "m. kir. operaházi tag" felirat olvasható. A síremlék főalakja egy elterjedt sírszobor-típus, az "Ad astra" ("A csillagok felé" vagy "A szférák felé") ábrázolások körébe sorolható, amelyek vezérmotívuma a földtől elrugaszkodó és az ég felé törő, átszellemült arcú férfi- vagy nőalak. Óbudai temető - Budapesti Temetkezési Intézet ZRT.. A Vera Ilona-síremlék jelképes főalakja alatt, a talapzaton egy kisebb, különösen jól sikerült, táncosnőt ábrázoló dombormű is van. A szobrok alkotója a kevéssé ismert, még másodvonalbeli művésznek sem nevezhető Gáldi Gyula volt, akinek további művei, köztük egyéb síremlékei jelentéktelenek.
1987-ben nyílt meg az első olyan parcella, amelyik hant nélkül sírhelyükből áll. Egy teljesen új temetkezési forma vált lehetővé, az 1992-ben megépült szóró parcellában. A szóróhely a hamvak befogadására szolgáló bazalt kövekből megépített kúttal, a kiegészítő gépházzal és az ízlésesen alkalmazott kertépítészeti megoldásokkal együtt alkot egységes képeket. A szórásos temetés iránti igényt az évről-évre növekvő megrendelések száma bizonyítják. A temető megújulásának szép példája a 26-os parcellában kialakított, újszerű formákkal megoldott és esztétikusan elrendezett urnás temetkezési hely, ahová 1994-től kezdve szívesen temetik a családok elhunytjaikat. 1998-ban megépült a főbejárattal szemben a kegyeleti park, ahol a temetőlátogató gyertyát gyújthat, virágot helyezhet el távol nyugvó hozzátartozói emlékére. Óbudai temető parcellák térképe utvonal tervezés tiszabecs-göd. A park közepén az örök élet jelképét, a mondák szerint tűzből újjáéledő főnixmadarat, Mészáros Mihály szobrászművész alkotását láthatjuk. Igazi történelmi múlttal nem rendelkezik, de számos közismert személyiség, mint óbudai polgár talált itt örök nyugalomra.
1984-től új kegyeleti lehetőség a hozzátartozók igénye szerint a hamvak hazavitele, illetve szétszóratása. Az első, hamvak szórására alkalmas parcella kialakítására az Új Köztemetőben került sor. 2006 óta nyújt méltóságteljes nyughelyet a temetőben található Urna Pantheon, melyben altemplom szerű nyughely váltható. Bővebb információval a fenti elérhetőségek bármelyikén szolgálunk. A legtöbb hagyományos, illetve hamvasztásos temetés ma is Rákoskeresztúron történik. Temetők. Évente 7-8000 elhunytat helyeznek itt végső nyugalomra. A hatalmas terület, a temetések nagy száma és az itt nyugvó neves személyek kisebb aránya miatt lányegesen nehezebb temetőséta-útvonalat javasolni, mint a Kerepesi vagy a Farkasréti temetőben. Gyalogos bejárásra a főkapuhoz közelebb eső parcellákat javasoljuk. Itt találjuk a volt katonai temető megmaradt részeit, valamint a legtöbb ismert személy nyughelyét is. Sokan keresik fel az Új Köztemetőt 1989. június 16., Nagy Imrének és mártírtársainak ünnepélyes újratemetése óta azért, hogy a 301-es parcellában leróják emlékük előtt kegyeletüket.
Igazi történelmi múlttal nem rendelkezik, de számos közismert személyiség, mint óbudai polgár talált itt örök nyugalomra. Óbudához tartózik szervezetileg a Békás-Ófalu lezárt régi temető teljes felszámolása után. Egyetlen megmaradt építménye, a bejáratnál lévő kápolna. A hangulatos hegyoldali temető a régi hárs és vadgesztenye fasoraival, bővítési lehetőséggel, még sokáig tud örök nyughelyet biztosítani azoknak, akik itt szándékoznak végleg megpihenni.