Balogh László publikációi Vissza az oldalra >>> BALOGH LÁSZLÓ publikációi Munkáim: Debrecen város utcanévkatasztere (Hajdú-Bihar Megyei Levéltár, Debrecen, 2007. ISBN 9789637238352) Változó utcák a maradandóság városában (Antal István (szerk. ), Uropath, Debrecen, 2009. ISBN 9789638738141) Debreceni Villamoskalauz (Gara Kálmán, Végh Dezső (társszerzők), Uropath, Debrecen, 2011, ISBN 9789638738172) A debreceni kötöttpályás közlekedés 120 éve (fotóanyag), Debrecen, 2004, ISBN 9632170849) buszPANORÁMA A debreceni autóbusz-közlekedés története 1863-2018. (szerkesztő-lektor) (Cívisporta kiadó 2019. ISBN 9786150042213) TROLImázs A debreceni trolibusz-közlekedés története 1985-2019. (szerkesztő) (Cívisporta kiadó 2020. DE Pszichológiai Intézet. ISBN 9786150070650) Drágakő a sárban. Dokumentum-regény (Cívisporta kiadó 2020. ISBN 9786150088327) Úttörővasutak zsebkönyve (szerkesztő-lektor) (Cívisporta kiadó 2021. ISBN: 9786150107097) Debreceni idegenvezetők kiskátéja avagy Utcanevek a belvárosban (Cívisporta kiadó 2021.
Például Jókai Mór És mégis mozog a föld című regényéből a Debrecenben történt "házeladást" nem hagyhattam ki, itt viszont természetesen más szereplőkkel történik az eset. Csokonai és Kölcsey pedig csendben figyelik az eseményeket, melyek végén óriásit kacagnak, így szinte ők is részesei ennek a sztorinak. A könyv végén természetesen az adott és felhasznált műveket felsorolom. Dehir: A párbeszédeknél próbált "archaizálni", régies nyelven beszéltetni a szereplőket? Balogh lászló debrecen hungary. Vagy ez nem volt cél? Balogh László: A régies magyar nyelv a mi fülünk számára nagyon furcsa. Megpróbáltam mai szavakkal leírni a történteket, de ha eredeti érdekes szót találtam, azt benne hagytam. Mindenhol van ma már internet, mindenki utána tud nézni egy-egy szó jelentésének. Titkolt célom volt, hogy a regénybe olyan várostörténeti tényeket, elemeket tegyek bele, melyek tanítói céllal bemutatják a várost és visszarepítik abba a korba az olvasót, amelyben a regény játszódik. Dehir: Hogy teltek a hétköznapok akkoriban a cívisvárosban?
A debreceni téglagyárak történetét és Szabó Magda családfáját is kutatja Balogh László. Ezután jött egy újabb hobbi, Debrecen turistatérképeinek a gyűjtése, melyekből jelenleg csaknem 100 darabbal rendelkezik. – Ezekben is találtam hibákat, például egyes utcák nem jó helyre vannak berajzolva, sőt néha még az utcanevek sem stimmelnek – magyarázta. Ezeket tanulmányozva kezébe akadt Nábrádi Mihálynak a debreceni utcanevekről szóló könyve, amelyben szerinte sok dolgot másképpen kellett volna csinálni. Például az Alma címszóról háromszor annyi információ van, mint Kossuth Lajosról. Ez arra inspirálta 1992-ben, hogy ezeket pontosítsa. Így jutott el a Régi Városházára, az akkor még ott működő debreceni levéltárba. Akkor ismerkedett össze a neves helytörténeti kutatóval, az ott dolgozó, azóta már nyugdíjas Papp Józseffel, akivel összebarátkozott. Balogh László kutatási eredményeit először 2005-ben használták fel, amikor tisztázták az egyes debreceni városrészek neveit. Balogh lászló debrecen survivor. A Debrecen város utcanévkatasztere című könyve 2007-ben jelent meg, amelyet Papp József szerkesztett és lektorált.
Társadalom-, természet- és orvostudományi nézőpontok. Budapest: Magyar Diáksport Szövetség, 2015.
Folyamatosan frissíti és bővíti Debrecen online utcanév kataszterét, de más jellegű – például családfával vagy ipartörténelemmel kapcsolatos – kutatásokat is végez a szabadidejében. Hozzászólás írásához jelentkezzen be!