Az Oktatási Hivatal MKKR Nemzeti Koordinációs Pontja felkérésére a Tempus Közalapítvány 2015. május 6-án a társadalmi konzultációt elősegítő konferenciát szervezett a Magyar Képesítési Keretrendszer bevezetéséről. A konferencia legfontosabb célkitűzése a tanulási eredmények szemléletének erősítése volt, milyen hatással lehet a megközelítés gyakorlatba való átültetése a pedagógiai kultúrára, a képzések tervezésére és fejlesztésére, a szabályozási környezetre, a munkaerő-piaci szereplőkre, valamint az egyéni tanulási és karrierutak tervezésére. Az elmúlt évek európai oktatási-foglalkoztatási fejlesztési folyamataiban kiemelt hangsúlyt kapott az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR), melynek célja a munkaerő mobilitásának, az egész életen át tartó tanulásnak, valamint a tanulás szélesebb körű értelmezésének, elismerésének támogatása. Az európai keretrendszer referenciaszintjein keresztül válhatnak összehasonlíthatóvá a különböző tagállami képesítések, melynek alapját, mintegy közös nyelvet teremtve, a tanulási eredmények jelentik.
Mi az az MKKR? A Magyar Képesítési Keretrendszer Magyarország nemzeti képesítési keretrendszere, amelyben a hazai képesítések szerepelnek a közneveléstől a szakképzésen és a felnőttképzésen át a felsőoktatásig. A nyolcszintű rendszer megmutatja, hogy mit tud, illetve mit lesz képes elvégezni egy bizonyítvány, oklevél vagy tanúsítvány birtokosa, továbbá milyen attitűdökkel rendelkezik, mekkora önállósággal és felelősségvállalással képes végrehajtani különféle műveleteket. Az MKKR hasznos iránytű a karrierválasztásban és a tanulmányok megtervezésében, a munkaadókat pedig a hatékony munkaerő-toborzásban támogatja. A magyarországi képesítések érthetőbbé és összehasonlíthatóvá válnak szintjük meghatározásával és tanulási eredményeken alapuló megközelítésével, leírásával. Mutass többet... Mire jó az MKKR? Összefoglalja a különféle végzettségek tartalmát, és egyértelműen meghatározza a magyar képesítések rendszerében betöltött helyüket, így megkönnyítve a munkaerőpiaci tájékozódást. Rendszere felöleli a köznevelést, a szakképzést, a felsőoktatást és a felnőttképzést, ezáltal átláthatóvá teszi, hogy a képesítések hogyan támogatják az egyéni és szervezeti karrierépítést.
A Magyar Képesítési Keretrendszer létrehozása nemcsak az európai keretrendszerhez való csatlakozást teszi lehetővé, hanem fejlesztően hathat az oktatási és képzési rendszer egészére. A TÁMOP-3. 1. 8 Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban elnevezésű kiemelt projekt keretében lehetővé vált, hogy a korábbi kutatások eredményeire támaszkodva a köznevelés is hozzáfogjon az alágazat szempontjából releváns tanulási kimenetek meghatározásához és leírásához. A fejlesztések megvalósulása javítja az oktatási és képzési rendszerek átláthatóságát, átjárhatóságát, élénkítheti a magyar diákok és munkavállalók európai mobilitását, emellett növelheti a tanulás vonzerejét. " A Magyar Köztársaság Kormányának stratégiája az egész életen át tartó tanulásról" című dokumentumban megfogalmazott egyik cél a tanulás, az oktatás és a képzés különböző formáinak és szintjeinek egységes rendszerbe foglalása. A dokumentum rögzíti: ahhoz, hogy az egyén számára a tanulás az élet bármelyik szakaszában és pillanatában, bármelyik élethelyzetben valós és elérhető lehetőség legyen, elengedhetetlen az egész életen át tartó tanulás egységes rendszerként való értelmezése.
A képesítési keretrendszer támogatni képes a képesítési rendszereken belüli, illetve a formális és nem formális tanulási kontextus közötti átjárhatóságot is. Hozzá tud járulni ahhoz, hogy az élet különböző színterein - az oktatási-képzési rendszer különböző ágazataiban, a munka vagy akár a szabadidős tevékenységek során - megszerzett tanulási eredmények elismerhetők és érvényesíthetők legyenek. A Magyar Képesítési Keretrendszer nem szabályozó eszköz, célja kizárólag a képesítés tartalmának és a magyar képesítési rendszer jobb kommunikációjának támogatása mind Magyarországon, mind Európában. Képességed érték, ismerje meg más is! - bemutatkozó videó Az MKKR jogszabályi háttere Az MKKR szintleíró jellemzőit a 1229/2012. (VII. 6. ) Korm. határozat tartalmazza. Az egyes képesítések szintjére vonatkozó információt az adott képesítést szabályozó jogszabály határozza meg. Az oktatási rendszer négy alrendszerét külön jogszabályok határozzák meg. Ezek részletesebben az alábbiak: KÖZNEVELÉS A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.
2021. 4 A felsőoktatási intézmények számának exponenciális fejlődése Felsőoktatási intézmények száma a világon (17 716) 5 2021. 18. Napjaink egyetemei A világon 2010 -ben mintegy 18. 000 egyetemet tartanak nyilván (mennyiség vs. minőség problémája). A mobilitás nemzetközi szinten jelentősen növekedett, melyben az amerikai egyetemek élen járnak növekvő verseny. A nagyobb kutatások, projektek szintén nemzetközi együttműködést követelnek meg. Mindezek alapján a nemzetköziesedés alapfeltétel! 2021. 6 Európai válasz: a Sorbonne-i nyilatkozat • A képzési programok átláthatóságának, a végzettségek elismerésének fokozatos megvalósításával egy közös európai képzési keretrendszer létrehozása. • A hallgatók és oktatók mobilitási feltételeinek megteremtése, és azok európai munkaerőpiacra történő integrációjának biztosítása. • Egy többciklusú képzési rendszer (alap-, mester- és doktori képzés) létrehozása. A Sorbonne-i nyilatkozat a Bologna-folyamat közvetlen előzményének tekinthető. 7 A magyar felsőoktatás intézményi rendszere és megoszlása 66 intézmény Egyházi és magán intézmények Állami intézmények 38 (7 egyetem, 31 főiskola) Egyházi Magán 28 25 13 egyetem főiskola 19 Bp.