kiegészítés a Karakter-sorozat 10. évfolyamos kötetéhez Kérdések Elevenítsétek fel, mit beszéltetek meg, mi jellemzi a romantikát és a realizmust! Idézzétek fel közösen, milyen szempontok alapján értelmeztétek Jókai Mór Az arany ember című regényét! Jókai Mór Az Aranyember Fogalmazás - Iskolai Anyagok: Jókai Mór: Az Arany Ember Elemzés. Fogalom filmes adaptáció: egy másik művészeti ág alkotását – például szépirodalmi szöveg, zenemű – feldolgozó és azt önálló alkotásként bemutató film, amelynek szűkebb értelemben vett típusai leginkább abban különíthetők el egymástól, hogy mennyire hűségesen követik az eredeti anyagot. Elemzés Jókai Mór a magyar irodalom egyik legismertebb és legnépszerűbb írója, a magyar romantikus és realista regények atyja. Népszerűségét is jól mutatja, hogy műveiből számtalan filmes feldolgozás született, Az arany ember című regényéből pedig 54 esztendőn belül összesen három adaptáció is készült. Az első, a még fekete-fehér némafilm az 1910-es évek végén született, a második, a szintén fekete-fehér, de már hangos mozgókép a '30-as évek közepén, a harmadik, immár színes alkotás pedig a '70-es évek elejére datálható.
A később Alexander Korda néven világhírűvé vált Korda Sándor adaptációk megfilmesítésével kezdte pályáját, hiszen egy évvel a 1918-as Az aranyember (a cím helyesírása azért nem egységes, mert mindig az alkotói szándékot követi, ez pedig nem minden esetben egyezik az író törekvéseivel) előtt Korda a Szent Péter esernyőjével debütált. A rendező Az aranyemberében szerepet kapott például Beregi Oszkár vagy éppen Rajnay Gábor. Korda 1919-ben, a Tanácsköztársaság bukása után hagyta el Magyarországot, később olyan filmeket csinált, mint a VIII. Henrik magánélete, a Rembrandt vagy éppen A bagdadi tolvaj. Jókai Mór: Az arany ember (elemzés) - Műelemzés Blog. Közel két évtizeddel később, 1936-ban Gaál Béla adaptálta Jókai regényét. A rendező korábban a Meseautó vagy a Csúnya lány című filmekkel szerzett hírnevet magának, nem sokkal Az Aranyembert (nála ilyen helyesírással szerepel a cím) követően pedig egy másik irodalmi alapanyaghoz fordult, Petőfi Sándor János vitézéből készített filmet. Gaál Az Aranyemberében szintén mára már legendává vált színészek kaptak szerepet, többek között Csortos Gyula, Mezey Mária vagy éppen Básti Lajos.
A harmadik, máig talán legismertebb Az aranyember című filmet, szintén egy sokat foglalkoztatott rendező, Gertler Viktor készítette el, 1972-ben, melyben többek között Béres Ilona, Krencsey Marianne, Pécsi Ildikó látható, a címszerepet pedig Csorba András játszotta. Gertler Viktor rendezte például az Állami áruház, A bűvös szék, az Úri muri, a Gázolás, a Dollárpapa vagy éppen A Noszty fiú esete Tóth Marival című alkotásokat is. A felsorolásból is jól látható, hogy Gertler Viktor számára sem volt idegen az irodalmi művek adaptálása. Az aranyember elemzés. A kiválasztott részlet ugyanazt a jelenetet ábrázolja mindhárom filmben, érdekes lehet tehát megfigyelni, hogy miben térnek el ezek egymástól. Eltérő nézőpontpontot találunk például az 1936-os és az 1972-es film képi narrációjában a zsákhordók bemutatásakor. Míg Gaál Béla eleinte szűk teret körvonalaz, azaz elsősorban közeliket, félközeliket használ a látvány ábrázolására, addig Gertler Viktor épp ellenkezően jár el, tág teret mutat és jóval távolabbra helyezi a kamerát, azaz a nézők szeme elé minden totál plánokban tárul.
Jókai Mór: Az Arany ember - Iskolai anyagok: Jókai Mór: Az arany ember elemzés Rengeteg letöltés a GTA San Andreashoz Irodalom - 10. osztály | Sulinet Tudásbázis Szimpatikussá, vonzóvá, pozitív hőssé teszik ellenfelei is. A történet negatív figuráinak magatartása, cselekedetei jóval erkölcstelenebbek, aljasabbak, mint Timáré. Csakhogy ellenfeleinek nincs bűntudata, lelkifurdalása. Brazovics Athanáz vagy Krisztyán Tódor aljassága, gonoszsága tudatos, ők alkalmazkodtak a világ törvényeihez, a pénz uralmához. Jókai pesszimizmusának oka a pénz emberekre gyakorolt hatalma. Miként a XIX. század számos írójának – pl. Balzac, Thackeray, Dickens – műveiben is ez az alapmotívum. A modern világ, a kapitalizmus riasztó ellentmondása a jóléthez, gazdagsághoz tapadó bűn. A bronzkori britek nem használtak európai súlyokat az arany méréséhez. Az "új világ" talán túlzottan leegyszerűsített törvényét – a vagyon és bűn kapcsolatát – Krisztyán fogalmazza meg a történet tragikus tetőpontján (lásd Timár és Krisztyán jelenete a balatoni villában). Érdekes párhuzama ez Jókai művének Balzac Goriot apó című regényével, melyben szintén egy alvilági figura, Vautrin fejtegeti hasonló nézeteit.
A két fő helyszín (Komárom, Senki szigete) is jelkép, a főhős is szimbolikus alak, de a cselekmény menetének is van meghatározó jelképe, a Hold. A cselekmény kibontakozásában szerepe van a mesei hármas számnak, és egyes szereplők is mesebeliek. Timárnak három akadályt kell legyőznie: a természetet (vaskapui kaland), a világot (gazdaggá kell válnia) s végül önmagát (választania kell); három nőalak határozza meg életét (Timéa, Noémi, Athalie). (Hasonló motívum jelenik meg Petőfi János vitéz ében, amikor a főhős nem képes a zsiványok rablott kincsével megoldani sorsát. ) Timár számára az emberek hálája, köszönete csak fokozza szégyenét, bűntudatát, s a világ bűnössége sem változtat ezen. Timár idealista, képzete szerint a tisztesség, becsület csak az egyszerű emberek, a szegények sajátja vagy azoké, akik nem ebben a világban, nem a társadalomban élnek. A regény elején Tereza mama fogalmazza meg a Senki szigetének törvényeit, melynek sarokpontja, hogy itt nincs pénz, nincs tulajdon, ez a világ "mentes a civilizáció ártalmaitól".