Hermann Róbert: Bécs vagy Buda? 2. Kedves Gyula: A budai vár stratégiai jelentősége és változásai a szabadságharc folyamán 3. Csikány Tamás: Buda ostromának megszervezése és vezetése 15:30–15:40 Kávészünet 15:40–16:40 Budapest ostroma 1944–45-ben 1. Horváth Csaba: Budapest védelmének és ostromának hadműveletei 2. Babucs Zoltán: A Budapestet védő csapatok különleges alakulatai 3. Számvéber Norbert: Páncélozott harcjárművek Budapest ostrománál Vita A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak! Tabulatúra régizene-együttes, Bornemisza Péter, Bálint Balassi - Buda Castle - Music And Photos / Történelmi Séta A Budai Várban, Korabeli Zenével És Fényképekkel - Amazon.com Music. További információ Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft április 3. Mai évfordulók
Az izgalmas, helyenként szívbemarkoló történet 1944 Karácsonyán, Buda ostromának kezdetén indul. Ez a megrázó esemény, a harcok apokaliptikus látványa és László édesanyjának bátor helytállása indítja el a főszereplőt az orvosi pálya felé. Szerelmek, intrikák, gyilkosság és egy sorsszerű pályafutás eseményei keresztezik egymást László életében. Tapasztalatain keresztül feltárulnak az olvasó előtt a sebészi szakma olyan belső titkai, amelyek a kívülállók számára eddig rejtve maradtak. A sebészet áll Flautner Lajos legújabb könyvének középpontjában – kultúra.hu. A regény hitelességét garantálja, hogy a titkok forrása, az író, maga is sebész professzor. A sebészet rejtelmei mellett a regényben megjelennek a sorsfordító történelmi változások és velük együtt a korszak jellegzetes alakjai is. A könyv segítségével betekinthetünk a sebészet fejlődésének izgalmas pillanataiba, a gyógyítás mindennapjaiba, a kísérleti műtők elvarázsolt világába. Lászlóval együtt megismerhetjük a régi sebészi iskola szigorú elveit, az új technikák bevezetésének a nehézségeit, sőt a kudarcait is.
A sáncolás a teljes ostromlott területet körülölelte. A tüzérség pedig minden pontról szinte folyamatosan lőtte a várat. Budát ekkor a mintegy tizennégyezer fős sereg élén Abdurrahman pasa védte. A város és a vár 1684-ben megsérült védőműveit ekkorra már kijavították, sőt új erődítéseket is építettek, például a mai Szent György tér délnyugati részén és a várpalota északi előudvarán. A város keleti, Vízi kapujától a Duna partjáig kiépített új védelmi vonallal a külváros jelentős részét is a belső védelmi rendszerhez csatolták, biztosítandó a vízhordás lehetőségét. Utóbbira hamarosan szükség is lett, mert a Víziváros többi részét alig néhány napi ostrommal június 24-én elfoglalták a császáriak. Miután sáncokkal biztosították magukat, futó-, illetve ostromárkaikkal lépésről-lépésre közelítették meg a város északi-északnyugati védműveit. Hasonlóan nyomultak előre a déli részen, a Rondella irányában is, és július 9-10-re már mindkét helyen a falak közvetlen közelébe értek. Mindezek nemcsak a gyalogság és az aknászok előtt nyitották meg az utat az erődítések felé, hanem a tüzérség is egyre közelebb tudott férkőzni.
A védők persze igyekeztek ezek kialakítását ágyúzással és gyakori kitörésekkel megakadályozni, az aknákat pedig ellenaknákkal semlegesíteni. Ennek ellenére - éppen egy török ellenakna felrobbantása következtében - július 13-án az Esztergomi rondellának és a hozzá csatlakozó falnak egyes részei leomlottak, így lehetőség nyílt az északi oldalon az első jelentősebb rohamra. A rohamot azonban kemény kézitusa után, az ostromlóknak nagy veszteséget okozva visszaverték a védők. Szerencsésebb kimenetelű volt viszont a déli részen a Rondella alatti aknák felrobbantása. Ennek eredményeként a bajorok meg tudták szállni a rombadőlt bástyát körülfogó árkot, melyet most már saját védműként használtak fel, s ágyúkat telepítettek ide. Egyes vélemények szerint egy innen kilőtt ágyúgolyó - inkább csak véletlenszerű - találata következtében robbant fel a törököknek a palota északkeleti részén lévő lőporraktára, mintegy ezerötszáz harcosuk halálát okozva. A védőket azonban még ez sem ingatta meg. A támadók az északi oldalon újabb aknák robbantásával kísérleteztek, erre a törökök kemény kitöréssel válaszoltak a Bécsi kapu nál.