Miért akarnak annyira "beférkőzni" mégis a férfiak sorai közé? Nem érezhető itt egy kis * Freud-i pénisz irigység? De lapozzunk gazdasági oldalra. Oka lehet a problémának az is hogy a jelen kor családja már nehezen él meg egyetlen fizetésből. El kell menni a nőknek is dolgozni. Ennek ellenére a nőket mégsem a munkahelyük nívója alapján kellene megítélni. Sokkal jobb lenne ha a "munkás nő" nem az ideális ember képet jelentené a szebbik nem számára, a reflektorfény pedig továbbra is a család összetartó szerepükön maradna. (Nem hinném hogy ezzel a gondolattal a vetélytársakat kívánnánk kizárni. 10 ország, ahol a nők helyzete a mai napig siralmas (18+). Valamint kecsegtető, nyugtató gondolatnak sem szánom. ) A férfiak számára is jó lenne az, ha megszabadulhatnának a kenyérkeresés szükségességének őrült szorításától. Akkor számukra egy új dimenzió nyílhatna a gyermekek nevelése, gondozása és a család menedzselése által. Kár lenne az esélyegyenlőség ezen oldalát is figyelmen kívül hagyni, mert akkor talán a magyar társadalomban több lenne az egészséges család és az egészségesen kiegyensúlyozott gyermek.
Esetleg mindkét területen – de ez mindig az egyén választása.
Kétezer, és ami utána következett Az 1990-es években egy újabb nagy változás következett, ami különösen az ezredforduló után teljesedett ki. Ez pedig nem más, mint a mobiltelefonok, az internet, majd az okoskészülékek elterjedése volt. A korábbinál is gyorsabb lett az élet, a kommunikáció. Olyan lehetőségek nyíltak meg az élet szinte minden területén, amikről korábban talán álmodni sem mertek az emberek. A technika fejlődése természetesen az emberi kapcsolatokra is hatással volt, elég, ha a csetelésre vagy az online randizásra gondolunk. És miközben egymásnak írogatunk, az udvarlás és romantika sokszor csak regényekből és filmekből válik ismerőssé, megszűnt a lassúság izgalma, ami később a kapcsolatra és a házasságra is többé-kevésbé igaz lett. De érdemes észben tartani, hogy egy kapcsolat minősége nagyban függ a szereplőktől. És bár régebben talán kevésbé, napjainkra inkább jellemző a választás lehetősége. Tudniilik a lehetőség, hogy a nő eldöntheti: inkább háziasszony lesz, vagy a karrierben szeretne kiteljesedni.
A testsúly és testösszetétel nagyon sok tényezőn múlik. A kalória bevitel, a mozgás, a vegetatív idegrendszer és a hormonális szabályozás együttműködése szükséges az optimális testsúly és testalkat kialakításához. Ebbe a rendszerbe számos ponton alakulhat ki zavar, amely elhízásban vagy akár kóros soványságban nyilvánul meg. Akármelyik irányban mozdul el a testsúly, sokszor komoly problémákat okoz a szervezetünk működésében. Az elhízás anyagcsere és érrendszeri hatásairól rengeteg ismertünk van, sokszor esik szó róla. A cachexia eredetileg az étvágy kóros, jelentős fogyáshoz vezető csökkenesét jelentette. Manapság a cachexia a testtömeg súlyos fokú, kóros, betegséget jelentő csökkenését jelenti. A cachexiáról is szó szokott esni, de kevesebbszer, és a következményeiről még ritkábban. Szervi betegségek, mint a daganatos kórképek, hormonális zavarok, felszívódást károsító bélrendszeri betegségek, gyulladásos és autoimmun betegségek gyakran okoznak jelentős testsúly vesztést. A szervi betegségeken túl a pszichiátriai betegségek közül az anorexia nervosa és a bulimia nervosa jár jelentős testsúly vesztéssel.
A megvonás során észlelt tünetek nagy részének alapja a fokozott központi idegrendszeri ingerlékenység, melynek kialakulásában kutatások az agyi GABA- (gamma-aminovajsav) és a glutamát-rendszer szerepét hangsúlyozzák. A fent említett neurotranszmitterek és receptor rendszerek közül a GABA-erg idegsejtek a központi idegrendszer fő gátló rendszerét képviselik, míg a glutamát a központi idegrendszer fő izgató anyaga. E két rendszer egyensúlyának felborulása, aktivitásának eltérései állhatnak a megvonáskor gyakran észlelt görcsaktivitás növekedésének hátterében, míg a katekolaminoknak nevezett biokémiai anyagok rendszerének (noradrenalin, dopamin) zavara okozhatja az olyan tüneteket mint pl. nyugtalanság, zavartság, hallucinációk, a vegetatív idegrendszer labilitása. A delírium tremens kialakulásában szereplő további tényező lehet a szervezet folyadék- és elektrolit háztartásának (pl. kálium-, magnézium-, kalcium-ionok szerepe), valamint az agyi vérátáramlás és folyadék tartalom változásai, melyeket az utóbbi időben képalkotó vizsgálatokkal kutatnak.
A testfunkciókat, például a pulzusszámot, a vérnyomást vagy az izmok tónusát a vegetatív idegrendszer szabályozza. Összességében a szimpatikus rendszer hajlamos növelni a test teljesítményét. Növeli a szív aktivitását, növeli a vérnyomást, elősegíti a szív és a vázizmok véráramlását, és biztosítja az energiaellátást. Az anyagcserét a szimpatikus idegrendszer is stimulálja. Másrészt gátolja a bél aktivitását, és a vese, a bőr és a belek véráramlása korlátozott. A szimpatikus idegrendszerrel ellentétben a paraszimpatikus idegrendszer lassítja a pulzust. Növeli a bélben a perisztaltikát és elősegíti az emésztőenzimek szekrécióját. Ez serkenti az emésztést. Betegségek Vegetatív dystonia Hirschsprung-kór Vegetatív dystóniában a gerjesztés vezetése a vegetatív idegrendszerben károsodott. A szimpatikus és a parasimpatikus idegek antagonisztikusan és szinergikusan is működnek. A test funkcióinak fenntartásához egyensúly szükséges az autonóm idegrendszer minden része között. Vegetatív dystóniában ez az egyensúly megbomlik.
Tehát a szimpatikus rendszer és a mellékvese velőállománya működési egységet alkot. Ennek a szimpatiko-adrenalin rendszernek feladata a szervezet belső környezeti állandóságának a fenntartása. A paraszimpatikus rendszerben a vegetatív rostok vagy a beidegzett célszervben, vagy annak közvetlen közelében lévő dúcokban kapcsolódnak át. Az átvivő anyag az acetilkolin. A szimpatikus és paraszimpatikus hatás dinamikus egyensúlya biztosítja a belső környezet viszonylagos állandóságát.