Embereszmény az Iliászban és az Odüsszeiában A elemzést Esszina készítette, ha hasznosnak, érdekesnek találtad, kérlek ismerd el a munkáját egy lájkal a bejegyzés alatt! Köszi: Zsiráf Az írás vázlata: Bevezetés Az arisztokratikus ideológia virágzása és hanyatlása Milyen a két mű főhőse? A két mű felfogása életről és halálról A szerző világképe és a főhős által képviselt emberideál Az új korszak ideológiája A példaadás két útja Az eltérő embereszmény jelentősége Az európai irodalom, az egyetemes európai kultúra kezdetét az ógörög irodalom jelenti, hiszen az antik eposzok világ- és emberszemlélete fontos hatást tett a későbbi korok szerzőire. Talán legnagyobb felfedezésük, hogy minden élőlény közt az ember a leghatalmasabb (ebből az emberközpontúságból fakadóan isteneiket is emberi formában ábrázolták). A két homéroszi eposz, az Iliász és az Odüsszeia valószínűleg eltérő időpontban keletkezett: a trójai háborút elbeszélő Iliász az i. e. Iliász és odüsszeia összehasonlítása. 8. században, a háború utáni időszakban játszódó Odüsszeia viszont, úgy tartják, egy emberöltővel később.
Eposz Verses formájú elbeszélő (epikus) műalkotás, témája magasztos, isteni képességekkel rendelkező hőse, mások számára követendő minta. Versformája az időmértékes hexameter. Az eposzirodalom egyik legfontosabb alakja Homérosz volt, két legismertebb eposza az Iliász és az Odüsszeia. Homéroszi kérdések: Ez az alkotó igazi neve? (a szó dalnokot énekmondót jelent) Egyetlen szerző alkotta a két művet? (Az Iliász az arisztokrácia, az Odüsszeia a poliszok korát mutatja be, eltér az embereszmény és a világnézet. A homéroszi eposzok világképének és hőseinek hasonlóságai és különbségei Homérosz arképszobra 1. Téma Iliász: A trójai mondakör részét képezi. A téma a harc és Akhilleusz haragja köré rendeződik. Odüsszeia: Szintén a trójai mondakör részét képezi. Témája Odüsszeusz bolyongása és hazatérése köré rendeződik. Az Iliász és az Odüsszeia összehasonlítása (áttekintő vázlat) – Oldal 2 a 2-ből – Jegyzetek. 2. Cselekmény Iliász: Az eposz cselekménysora lineáris, tehát 1 szálon fut. Akhilleusz haragja először Agamemnónra, később Hektórra irányul a mű során. 52 nap eseményei Odüsszeia: Az eposz cselekménye nem lineáris.
Ennek a feltételezésnek többek között az a tény szolgáltat alapot, hogy a két mű között jelentős világnézeti különbségek vannak: a bennük ábrázolt embereszmény annyira eltér, hogy nem lehetnek ugyanannak a kornak a termései. Iliász-Odüsszeia - Érettségi 2010. Ha összehasonlítjuk a két művet, világossá válik, hogy az Iliász az arisztokrácia hősi világát képviseli, míg az Odüsszeia egy új, demokratikusabb, polgáribb életideált közvetít. Abban a korban, amikor az Iliász született, az arisztokrácia abszolút hatalom birtokosa volt, mely azon a meggyőződésen alapult, hogy ők a "legjobbak" ( aristoi), vagyis – mivel harcok során, tettekben bizonyították vezetésre való rátermettségüket – családjuk presztízzsel rendelkezik. Közösségükön belül nemzedékről nemzedékre öröklődött tekintélyük, s szemléletük szerint a nemes származás egyenlő az uralkodás jogával és képességével. Lovas-harcos előkelőségek lévén a gazdasági és a katonai fölény is a kezükben volt: anyagi erejük miatt ők adták a katonaság legütőképesebb részét, a lovasságot, amellyel szemben a gyalogság szerepe akkor még elenyésző volt.
egy egész sor: "És hogy a rózsásujjú hajnal kél ki a ködből (…)" – Jelenetek szerkezeti hasonlósága, pl. a harcleírásban, a vendéglátásban Az eposz kötött formájú nagyepikai mű, amely egy kivételes képességű, természetfölötti erőktől támogatott hősnek egy egész nép életében döntő fontosságú tettét beszéli el. Kellékei, állandó elemei: invokáció, propozíció, "in medias res" kezdés, enumeráció, csodás elemz, állandó jelzők és egyéb sémák, toposzok, epikus hasonlatok. Az Iliász és az Odüsszeia világképének és szereplőinek összehasonlítása - Irodalom tétel. Gyakora verssora a hexameter. Az Íliász tárgya a trójai háború történetének egyetlen szakasza, 52 nap eseménysora a tizedik évből. Előzménye (a mondai cselekményen kívül) az ógörög mitológiából elsősorban Zeusz és Léda násza, amelyből Heléna a legszebb földi asszony megszületik, vamalint Péleüsz mürmidón király és Thetisz tengeristennő esküvője, amelyet a meg nem hívott viszályistennő aranyalmája tesz nevezetessé, és amelynek következtében majd a hős Akhilleusz megszületik. A mű témáját már a kezdősor megadja: ez a harag, nevezetesen Péleidész Akhilleuszé.
Az istenek játékszerei az emberek. ISTENEK SZEREPE Jelen vannak, de jóval kevesebb szerepük van, tehát az ember maga alakítja a sorsát.
Petőfi István Petőfi István arcképe 1873-as fotó alapján (Vasárnapi Ujság - 40. évfolyam, 1. szám, 1893. január 1. ) Született 1825. augusztus 18. Szabadszállás Elhunyt 1880. május 1. (54 évesen) Csákó Állampolgársága magyar Nemzetisége magyar Házastársa Gaylhoffer Antónia ( 1841 - 1918) Szülei Petrovics István, Hrúz Mária Foglalkozása költő, mezőgazdász Sírhely Fiumei Úti Sírkert A Wikimédia Commons tartalmaz Petőfi István témájú médiaállományokat. Petőfi István ( Szabadszállás, 1825. Okostankönyv. – Csákó, 1880. ) költő, mezőgazdász, Petőfi Sándor egyetlen testvére. Hozzá íródott az István öcsémhez című vers. Élete [ szerkesztés] Petrovics István mészárosmester és Hrúz Mária fia. Gyermekkorát Kiskunfélegyházán és Szabadszálláson töltötte. Később Pesten és Aszódon is együtt járt iskolába Sándor bátyjával. Három gimnáziumi osztály végeztével félbe szakította tanulmányait, hogy apjának segíthessen mészáros üzletében, később pedig Kunszentmiklóson és Várpalotán dolgozott mészárosként. Bátyja hatására verset írt, nyelveket tanult, franciát és németet.
Hirdetés Jöjjön Petőfi Sándor – István öcsémhez verse. Hát hogymint vagytok otthon, Pistikám? Gondoltok-e ugy néha-néha rám? Mondjátok-e, ha estebéd után Beszélgetéstek meghitt és vidám, Mondjátok-e az est óráinál: Hát a mi Sándorunk most mit csinál? És máskülönben hogy van dolgotok? Tudom, sokat kell fáradoznotok. Örök törődés naptok, éjetek, Csakhogy szükecskén megélhessetek. Szegény atyánk! ha ő ugy nem bizik Az emberekben: jégre nem viszik. Mert ő becsűletes lelkű, igaz; Azt gondolá, hogy minden ember az. És e hitének áldozatja lett, Elveszte mindent, amit keresett. Szorgalmas élte verítékinek Gyümölcseit most más emészti meg. Mért nem szeret ugy engem istenem? Hogy volna mód, sorsán enyhítenem. Agg napjait a fáradástul én Mily édes-örömest fölmenteném. Ez fáj nekem csak, nyúgodt éltemet Most egyedűl ez keseríti meg. Tégy érte, amit tenni bír erőd; Légy jó fiú, és gyámolítsad őt. Petőfi Sándor: István öcsémhez - Irodalom 5 Módszertani Segédlet. Vedd vállaidra félig terheit, S meglásd, öcsém, az isten megsegít. S anyánkat, ezt az édes jó anyát, O Pistikám, szeresd, tiszteld, imádd!
Az elemzés vázlata: ● Bevezetés ● A vers szövege ● Az István öcsémhez keletkezési körülményei ● A vers szerkezete, nyelvezete, verselése ● A vers műfaja, hangvétele ● A vers értelmezése ● Az István öcsémhez társadalmi-erkölcsi üzenete ● Befejezés Az István öcsémhez egy nagy vallomás a családról és a család iránti szeretetről. Hogy mit jelentett Petőfinek a család, arról így vallott Arany Jánosnak írt második levelében (1847. február 23-án): "Igaz, hogy ismernünk kell annak jellemét, kit barátunknak választunk; de hiszen, gondoltam, te az enyémet már ismerheted munkáimból, valamint én kiismerhetem a tiedet Toldidból. Petőfi Sándor: ISTVÁN ÖCSÉMHEZ. Aki ily dicsően festette a gyermeki szeretetet, annak magának is jó fiúnak kell vagy kellett lennie, s aki jó fiú, az nem lehet rossz ember, az szép, tiszta, nemes lélek. Ilyennek tartalak téged, s ezért neveztelek mindjárt barátomnak. " Petőfi a közélet porondján állva is gondolt az otthonára, a családjából is nyert élettapasztalatot, sőt, világképét formáló tényező volt a családja.
Erről az István öcsémhez is tanúskodik. Olvassuk most el a verset! István öcsémhez Hát hogymint vagytok otthon, Pistikám? Gondoltok-e ugy néha-néha rám? Mondjátok-e, ha estebéd után Beszélgetéstek meghitt és vidám, Mondjátok-e az est óráinál: Hát a mi Sándorunk most mit csinál? És máskülönben hogy van dolgotok? Tudom, sokat kell fáradoznotok. Örök törődés naptok, éjetek, Csakhogy szükecskén megélhessetek. Szegény atyánk! ha ő ugy nem bizik Az emberekben: jégre nem viszik. Mert ő becsűletes lelkű, igaz; Azt gondolá, hogy minden ember az. És e hitének áldozatja lett, Elveszte mindent, amit keresett. Petőfi sándor istván öcsémhez. Szorgalmas élte verítékinek Gyümölcseit most más emészti meg. Mért nem szeret ugy engem istenem? Hogy volna mód, sorsán enyhítenem. Agg napjait a fáradástul én Mily édes-örömest fölmenteném. Ez fáj nekem csak, nyúgodt éltemet Most egyedűl ez keseríti meg. Tégy érte, amit tenni bír erőd; Légy jó fiú, és gyámolítsad őt. Vedd vállaidra félig terheit, S meglásd, öcsém, az isten megsegít. S anyánkat, ezt az édes jó anyát, O Pistikám, szeresd, tiszteld, imádd!
ƒ Mikor figyelsz jobban a leveledre: - ha anyukádnak írod a táborból, - ha az a házi feladat, hogy írj levelet anyukádnak a táborból Miből adódik a különbség? 10. A következő feladatokat a tanulók négyfős csoportokban oldják meg. 1) Írjanak a csoportok rövid, 4-5 mondatos levelet bárkinek egy táborból. 2) Ezt a levelet próbálják meg 4-6 soros versbe szedni. 3) Előtte feltétlenül beszéljük meg a tanulókkal az alábbi kérdéseket: ƒ Mire kell ügyelni a vers írásánál? (rímek, ritmus, szótagszám) ƒ Ismételjük át az ütemhangsúlyos verselésnél tanult fogalmakat! (ritmus, rím, ütem, rímképlet: AABB, ABAB, ABBA) Próbálják meg a tanulók elmondani ezeknek a fogalmaknak a meghatározását. 11. Petőfi azt kérdezi a vers elején, hogy az est óráiban, a vacsora közben beszélgetnek-e róla. Beszéljük meg, hogyan képzelünk el egy meghitt estét: ƒ otthon, ƒ a táborban, ƒ egy kiránduláson. Rajzoljuk le valamelyiket! 12. Húzzák alá a tanulók a versnek azt a sorát, amelyik a leginkább kifejezi azt, hogy a költő: ƒ szereti az édesapját, ƒ becsületesnek tartja, ƒ szorgalmasnak tartja, ƒ szeretne segíteni rajta, ƒ édesapja öreg ember már, A tanulók egyénileg oldják meg a feladatot, majd a megoldásokat közösen megbeszéljük.