2017. 04. 10. A kölcsönadott pénz visszafizetésének legegyszerűbb biztosítéka, ha a kölcsönszerződést közjegyzői okiratba foglaltatjuk. Ebben az esetben, ha az adós nem fizet pontosan vagy időben, a törvényi feltételek fennállása esetén peres eljárás nélkül megindulhat a végrehajtás. A közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés az adóst is védi arra az esetre, ha a kölcsönadó több pénzt követelne tőle vissza, mint amennyiben megállapodtak. Nem véletlen, hogy a bankok csaknem minden esetben közjegyzői okirathoz kötik a hitel folyósítását. Kölcsön igénylés - dokumentumok, melyekre szükséged lesz - My Blog. Természetesen a cégek vagy magánszemélyek közti kölcsönnyújtás esetében is fennáll ez a lehetőség, amivel érdemes élni. A közokiratba foglalt kölcsönszerződés biztosítja, hogy a kölcsönt vita és pereskedés nélkül, a rögzített feltételek szerint visszafizesse az adós. Miért jár jól, ha közjegyzőnél köti a kölcsönszerződést? Közvetlen végrehajthatóság A közjegyzői okiratban foglaltak közvetlenül végrehajthatók, ami azt jelenti, hogy a törvényi feltételek fennállása esetén – azaz például, ha az adós nem fizet a megadott időben – a feleknek nem kell bírósághoz fordulni és hosszú éveken keresztül pereskedni, a követelés azonnal végrehajthatóvá válik.
Gondoljunk bele: a futamidő több millió forintnál 5-8 év is lehet. Ez az időtáv pedig nem mindig belátható: bármikor leteríthet minket tartósan egy betegség, vagy elveszíthetjük a munkánkat. Ekkor pedig csak tetézi a bajt, hogy valamiből továbbra is fizetnünk kell a törlesztőrészletet. Szerencsére erre a helyzetre is van megoldás: köthetünk törlesztési biztosítást a hitel mellé. Ha velünk baj történik, a biztosító kifizeti a kölcsön törlesztőrészletét, vagy akár a teljes tartozást. Ebben az esetben ugyan magasabb havi törlesztőrészletet fizetünk, de nyugodtan alhatunk a futamidő alatt. Szinte minden pénzintézet kínál biztosítást a személyi kölcsön mellé, amelyet a hitel igénylésekor köthetünk meg. Milyen esetekben fizet a biztosító? Szinte nincs olyan helyzet, amit ne fedne le a törlesztési biztosítás, de jellemzően az alábbiakat biztosítja: tartós, 60 napot meghaladó betegség, keresőképtelenség vagy munkanélküliség esetén bizonyos időtávon helyettünk fizeti a törlesztőrészletet. Kolcsonadasi szerzodes penz nyomtatvany. Az időtartam bankonként eltérő, de legtöbbször legalább fél évig átvállalja a biztosító a fizetést.
2016. 14. 22:11 Hagyd! Reménytelen. 2016. 21:59 Budapesti ügyvéd munkatársaink állnak rendelkezésükre polgari mint büntetőjogi képvisetben egyaránt. lajcsó 2016. Kölcsön adási szerződés pénz. 05. 19:51 A kölcsönszerződés még szóban is érvényes! A biztonság kedvéért azonban az írásbeliség ajánlott! Lehet formanyomtatványon két tanúval, ügyvéd által stb. Szakember (ügyvéd) segítsége nem hátrány. lincoln850704 2016. 19:20 Tiszteletem. Olyan kérdésem lenne, hogy kölcsönszerzödés érvényes-e akkor ha formanyomtatványon van megkötve két személy között, tanukkal ellátva vagy ügyvéd előtt kell szentesíteni és csak akkor hiteles? Választ előre is köszönöm.
Mindez pedig együttesen azt jelenti, hogy a beépített tetőterek azon alapterületét, amelynek szabad belmagassága legalább 1, 90 méter, az összes hasznos alapterület áfa szempontból történő számításakor figyelembe kell venni. 3. A pinceszint – az összes hasznos alapterület fent ismertetett fogalmára, valamint az OTÉK 1. számú melléklet 99. pontjára figyelemmel – építményszintnek minősül, ezért azt figyelembe kell venni az összes hasznos alapterület áfa szempontból történő számításakor, különös tekintettel arra is, hogy a pinceszinten általában tároló helyiség létesül, amelynek szabad belmagassága – az OTÉK 85. § (3) bekezdése) pontja alapján – legalább 1, 90 méter. 4. A külső tartózkodó terek (terasz, erkély, tornác, loggia) összes hasznos alapterületbe való tartozásának vizsgálata során figyelemmel kell lenni az OTÉK hivatkozott rendelkezéseire, amelyek szerint hasznos alapterület a nettó alapterület azon része, amelyen a belmagasság legalább 1, 90 méter. A nettó alapterület pedig a helyiség vagy épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér vízszintes vetületben számított területe.
Az általános forgalmi adó tekintetében alkalmazott értelmezés ne "zavarjon" meg minket, más jogszabályok ugyanis ettől eltérő meghatározást is tartalmazhatnak, és például az építésügyi hatóságok számára sem kötelező a NAV tájékoztatóban rögzített magyarázat. Vagyis a lenti erkélyek nagy valószínűség szerint meg fognak jelenni a hasznos alapterület számításakor, ha arról a kérdésről lesz szó, hogy építési engedély vagy egyszerű bejelentés alapján létesíthető az épület. 4. Energetikai tanúsítványok vonatkozásában Hasznos alapterület: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. rendelet fogalommeghatározásának keretein belül valamennyi épületszint hűtött-fűtött helyiségei alapterületének összege [ 176/2008. (VI. 30. § b) pont]. 5. Helyi adók vonatkozásában ( 1990. évi C. ) Hasznos alapterület: a teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1, 90 m. A teljes alapterületbe a lakáshoz, üdülőhöz tartozó kiegészítő helyiségek, melléképületek, melléképületrészek kivételével valamennyi helyiség összegzett alapterülete, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik.
§ (3) bekezdése) pontja alapján – legalább 1, 90 méter. 4. A külső tartózkodó terek (terasz, erkély, tornác, loggia) összes hasznos alapterületbe való tartozásának vizsgálata során figyelemmel kell lenni az OTÉK hivatkozott rendelkezéseire, amelyek szerint hasznos alapterület a nettó alapterület azon része, amelyen a belmagasság legalább 1, 90 méter. A nettó alapterület pedig a helyiség vagy épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér vízszintes vetületben számított területe. Mivel a felsorolt tartózkodó tereket (terasz, erkély, tornác, loggia) részben vagy egészben épületszerkezet fogja közre (például korlát, mellvéd vagy épület falszakasza), ezért ezen terek azon hasznos alapterületét is figyelembe kell venni az összes hasznos alapterület áfa szempontból történő számításakor, ahol a belmagasság legalább 1, 90 méter. Fontos, hogy az említett külső tartózkodó terek esetében a belmagasságra vonatkozó feltétel kizárólag akkor értelmezhető, ha ezen terek fedettek. Ebből következően a fedetlen vagy az 1, 90 méter belmagasságot el nem érő fedett külső tartózkodó terek nem tartoznak bele az áfatörvény szerinti összes hasznos alapterületbe.
A NAV tájékoztatója a korábban kiadott tájékoztatókkal összhangban fontos részleteket tár fel azzal kapcsolatban, hogy bizonyos speciális esetekben (például bővítés, ráépítés, funkcióbeli vagy rendeltetésbeli változás) mikor és milyen eljárás során valósul meg a rendeltetésszerű használatbavétel, vagy az ingatlanhoz tartozó földterület esetében mikor alkalmazható a kedvezményes adókulcs. Az alapterület kérdése Ahogyan korábbi cikkünkben említettük, a kedvezményes, 5%-os lakásáfa akkor alkalmazható, ha az összes hasznos alapterület nem haladja meg többlakásos lakóingatlan esetében a 150 négyzetmétert, egylakásos családi házak esetében pedig a 300 négyzetmétert. Itt fontos megjegyezni, hogy egy korábbi NAV tájékoztató alapján az ikerházat családi háznak és nem kétlakásos lakóingatlannak kell minősíteni, azaz az egylakásos lakóingatlanokra vonatkozó 300 négyzetméteres értékhatárt kell figyelembe venni. De mi is számít hasznos alapterületnek? Ezzel kapcsolatban is igen részletes NAV tájékoztatás áll rendelkezésre.
Mint Fehér Tamás, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje elmondta, a pár hete kiadott, nem nyilvános állásfoglalásában a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) ezt a fogalmat nagyon tágan értelmezte: e szerint az összes hasznos alapterület körébe az erkély és a terasz is beletartozik, feltéve, hogy azok belmagassága legalább 1, 9 méter. De ezeknél a belmagasság nem feltétlenül értelmezhető. A fenti értelmezés hidegzuhanyként érintette az építőszakmát, állítja közleményében a Jalsovszky Ügyvédi Iroda. Láthatóan senki sem számolt azzal, hogy adott esetben a terasz területe miatt eshet ki egy ingatlan az 5 százalékos áfakulcsból. Ha nincs fedél, értelmezhetetlen a belmagasság Forrás: MTI/Balogh Zoltán Csak annak van magassága, ami fedett A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján augusztus 18. óta elérhető tájékoztató tisztázza ezt a bizonytalanságot. Egyrészt fenntartja, hogy a pincét, a beépített tetőteret és – elviekben – a teraszt, az erkélyt, a tornácot és a loggiát is hozzá kell számítani a lakás összes hasznos alapterületéhez.
1. OTÉK A hatályos jogszabályi fogalmakat vesszük alapul, de mivel sok esetben az OTÉK 2012-08-06-i szövegét (amely ide kattintva elérhető) kell alkalmazni, ezért a lábjegyzetben ezeket is feltüntetjük, de – a még nagyobb kavarodás elkerülése érdekében – nem határozzuk meg a különbségek jelentőségét. Hasznos alapterület: a nettó alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1, 90 m [253/1997. (XII. 20. ) Korm. rend. 1. számú melléklet 46. pont]. [1] Rögtön találunk a definícióban két olyan fogalmat, melyet a hatályos OTÉK szintén meghatároz (vastagon aláhúzással jelöltük). Ezt az elvet követve a következő definíciókat, illetve meghatározásokat kell megnéznünk a jogszabályban. Nettó alapterület: helyiség vagy épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér vízszintes vetületben számított területe [253/1997. számú melléklet 88. [2] Belmagasság: a padlószint és a födém vakolt (burkolt) vagy az álmennyezet alsó síkja közötti függőleges távolság [253/1997. számú melléklet 15.
Nem építményszint a padlás, valamint az a tetőszint, amelyen a felvonógépházon vagy a lépcsőház felső szintjén kívül más helyiség nincs. Mikortól és meddig alkalmazható a kedvezményes áfakulcs? A jelenleg hatályos szabály értelmében a kedvezményes 5%-os adókulcs lakóingatlanok esetében akkor alkalmazható, ha az ingatlanértékesítés (vagy az előleg kifizetése) 2021. január 1. és 2022. december 31. közé esik. Egy átmeneti szabály értelmében, ami majd 2023. január 1-jén lép hatályba, a kedvezményes adókulcs továbbra is alkalmazható lesz, ha az értékesítés 2023. és a 2026. közé esik – feltéve, hogy építési engedélyhez kötött építési munka esetén a lakóingatlan építésére az építési engedély 2022. december 31-éig véglegessé vált, vagy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet legkésőbb 2022. december 31-én bejelentették. Ha az új lakóingatlan vásárlása esetén felszámított 5%-os áfával vagy az annak összegéig igényelhető adó-visszatérítési támogatással kapcsolatban, illetve egyéb, ingatlanokkal összefüggő adózási kérdésben tanácsra van szüksége, áfaszakértőink szívesen állnak rendelkezésére!