Vízalatti csókolózás, szex és szerelem tökéletes találkozása, közben pedig az All Saints szám, a "Pure Shores" szól, már ez megéri, pedig csak egy-két perc az egészből. Vannak olyan filmek, ahol azt nézed, hogy mások mit csinálnak, és vannak a beindító filmek, ahol amit a főszereplők éreznek, azt érzed te is, félelmet, szerelmet, satöbbit. A Part pont ilyen film, és szinte biztos, hogy egy ideig a világ összes csaja Francoise -nak, az összes pasija pedig Richard nak érzi majd magát a kalandtól. Viszont van egy kis bibi, az elvonási tüneteket is a bőrödön érzed, amikor vége a filmnek, vagyis csak az biztos, hogy először láttad, az azonban egyáltalán nem, hogy egyben utoljára is. Richard a megtestesült tökéletes utazó, kellőképpen tapasztalatlan, és kellőképpen beindult. Ha megkérdik tőle az utcán, hogy akar-e inni egy kis kígyóvért, belemegy, kiissza a poharat és elborzad tőle, majd tovább áll, mintha valami Robert De Niro- képzőbe járna. Richard úgy van vele, hogy "if it hurts then it's worth", ha árt, akkor megérte.
De ha már a Nő kedvéért mindenképpen be kell ülnöd egy olyan mozira, amiben a kis nyálgép a főszereplő (miután a Titanic-ról hallani sem akartál), a Part nem egy rossz választás. Legalább a háttér "kurva szép".
És tényleg: vakítóan fehér homok, a Nap körül figyelő szivárvány, éjszakai tábortűz, óceánban és verítékben fürdő emberi testek - tényleg el lehet csöppenni. Ha azt mondom, hogy még a cápa is szép (pedig az gonosz), akkor el lehet képzelni, hogy hogy néznek ki a jók! A forgatókönyv egyébként megint egy adaptáció, és már megint lusta volt valaki (itt gondolatban a forgatókönyvíróra mutatok), hogy kinyesse a mesélőt és ezzel megkíméljen attól, hogy a főszereplő szétdumálja narrációjával a filmet. Az utóbbi időben ugyanezt tették más főszereplő-kollégák is a Napfény ízé-ben, az Amerikai szépség-ben vagy a Harcosok klubjá-ban is - például. Meg kellene ezt valahogy úszni, mert (nekem legalábbis) kell az az érzés, hogy én is ott vagyok a fövenyen, a homokban, a dzsungelben a papagájok között vagy a francia kiscsaj sátrában. Viszont, ha a hátsó hangszóróból folyton Leonardo sutyorgó hangja liheg a nyakamba, akkor biztosan kizökkenek. Ilyenkor szinte érzem, ahogy végigfolyik a hátamon a nyála.
Véleményem: Anne Frank naplójá t egyszer már olvastam valamikor a tinédzser éveim vége felé, és bár akkoriban elég meghatározó olvasmány volt számomra, azért az eltelt évek alatt sokat felejtettem a tartalmát tekintve. Nagyon jó apropónak tűnt az emlékek felfrissítésére, hogy elolvassam a Park Kiadó legújabb kiadását, mely az eredeti szöveg mellett tartalmazza Heller Ágnes beszédét is, melyet Anne 90. születésnapjának alkalmából írt, és ami még megindítóbbá teszi a kötetet. Most, hogy túl vagyok az újraolvasáson, ugyanazt a megrendültséget és fájdalmat érzem, mint annak idején, amikor először szembesültem Anne túl fiatalon és értelmetlenül megélt, tragikus sorsával, ugyanakkor emellett több olyan rétegét is felfedeztem az írásnak, amiket korábban nem. Szerintem fontos, hogy egy ilyen különleges dokumentumot az ember nem az alapján értékel és ítél meg, mint más könyveket. Anne frank naplója vélemény szinoníma. Először is, az 1942. augusztus 1-je között vezetett napló egy rendkívül értékes történelmi emlék, ami hiteles képet nyújt a második világháborúról, azon belül is a Frank családnak otthont adó Hollandiáról.
Engedélyezi, hogy a értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.
00cm, Magasság: 20. 00cm Kategória:
A rejtekhelyen eltöltött hónapok alatt egyre jobban megismerte önmagát és egyre világosabbá vált számára, hogy komolyan szeretne az írással foglalkozni - talán ebbe a legszomorúbb belegondolni, hogy ezek az álmok sosem válhattak valóra. Összességében tényleg csak annyit mondhatok, hogy ez a könyv kihagyhatatlan mindazoknak, akik hiteles képet szeretnének kapni a történelemnek erről a szomorú és sötét szeletéről, egy olyan tehetséges, fiatal és szenvedélyes lány tolmácsolásában, aki még a legsötétebb napokon is meglátta a fényt, és aki minden nehézsége ellenére is reménykedett a boldogabb jövőben. Ahogy a bejegyzés elején is mondtam, ezt a naplót nem tudom a hagyományos szempontok alapján értékelni, hiszen nyilvánvalóan nem az irodalmi minősége vagy a fogalmazás módja, amitől különleges lesz (bár meglepően sok helyen amiatt is). Anne Frank naplója - Anne Frank - Régikönyvek webáruház. Maximális pontszámra kell értékelnem, mert őszinte, hiteles és igaz, és mert nem lehet elég fontos, hogy megismerjük az Annéhez hasonló gyerekek, emberek történetét.