Nem kevés pénz, de megjegyzendő, hogy az előd hasonló memóriás alapmodellje egy éve 480 ezer forintos áron nyitott, tehát végre egy kis árcsökkentésnek lehetünk tanúi. A 256 GB-os 13 Pro Max 505 ezer forintba kerül, az 512 GB-os verziót 593 ezer forintos áron jegyzik, az 1 TB-os új csúcsmodell pedig nem kevesebb, mint 681 ezer forintot kóstál. A kisebb kijelzős, szerényebb aksis, de ezt leszámítva nagyon hasonló hardveres iPhone 13 Pro kiviteltől függően 425-641 ezer forintba kerül. És hogy hogyan viszonyul egymáshoz egy 13 mini és egy 13 Pro Max? Hát körülbelül így: Kapcsolódó tartalom: A nagy nap: mától kaphatóak a 13-as iPhone-ok A legnagyobb durranás: iPhone 12 Pro Max teszt Sokat várhatunk a most megrendelt iPhone 13 mobilokra iPhone 13 / 13 mini / 13 Pro Árak és Vásárlás a HasznaltAlmán
240 grammot nyom a mérlegen, sajtból nem szoktam ennyit venni a sarki közértben, miközben a méretei kapcsán csak néhány tized milliméter az eltérés a korábbi modell vastagságát tekintve, de ezt a kis gyarapodást nagy eséllyel az akkumulátor zabálta fel, ami az elődben található 3687 mAh-s kapacitásról 4352 mAh-ra hízott. És ez nem csak pár százaléknyi eltérés, ez egy markáns és érezhető változást hozó előrelépés. [+] Széltében és hosszában viszont nincs módosítás, első ránézésre nem is könnyű megmondani, hogy melyik évjárat van a kezünkben. Megvan az IP68-as védelem, a Ceramic Shield kijelzőborítás, a három kamera hátul, de a notch 20%-kal kisebb lett, talán ez az egyetlen támpont, ami segít a beazonosításban. További segítség, hogy a korábban a notch közepén húzódó hangszóró most a felső kávába csúszott át, így maradt elég hely a szűkebbre vett betüremkedésben is a FaceID kamerás megoldásának, ami természetesen a megszokott hatékonysággal és biztonsággal teszi a dolgát. Kijelző-teszt (a táblázat szétnyitható) Mérés Apple iPhone 13 Pro Max Apple iPhone 13 Apple iPhone 13 mini Apple iPhone 12 Pro Max Apple iPhone 11 Xiaomi Mi 10T Pro Képátló 6, 70 hüvelyk 6, 10 hüvelyk 5, 40 hüvelyk 6, 67 hüvelyk Felbontás 1284 x 2778 1170 x 2532 1080 x 2340 828 x 1792 1080 x 2400 Technológia Super Retina XDR OLED IPS LCD Retina IPS Képfrissítés 120 Hz 60 Hz 144 Hz Fehér fényerő 550 / 1035 nit 510 / 805 nit 481 / 751 nit 539 / 832 nit 600 / 704 nit 545 / 664 nit Fehér fényerő (min. )
Teljesen más élmény! | iPhone 13 Pro teszt - YouTube
Remek dolog, hogy a flashmemória kapacitását megduplázták, a 64-esből így lett 128 GB-os, a 128-asból 256-os, a 256-osból pedig 512-es. Bővíthetőség nem volt, nincs, és várhatóan nem is lesz, a vízállóság továbbra is biztosított. Kompakt doboz, parányi készülék iPhone 13 Pro Max Pro Max fronton még nehezebb megkülönböztetni egymástól a tavalyi és az idei modellt, jelen esetben ugyanis a hátsó kamerák elhelyezkedése sem változott. A vastagság ez esetben is 0, 3 milliméterrel növekedett, ami bocsánatos bűn, ellenben a 238 grammra gyarapodott tömeg már sokaknál kiverheti a biztosítékot. A kijelző felbontása és mérete maradt a régi, és ahogy eddig, úgy most is 53 százalékkal nagyobb hasznos felületet kapunk egy Pro Maxtől, mint egy minitől. A fényerő 25 százalékkal nőtt, de tapasztalataink szerint a Samsung Galaxy S21 Ultra képe minimálisan jobban látható erős napsütésben. iPhone 13 Pro Max vs. Galaxy S21 Ultra Az androidos táborban már nem újdonság, az Apple viszont csak most vezette be a 120 Hz-es adaptív frissítést, ami miatt a Pro készülékeken még az eddiginél is finomabb, gördülékenyebb a képi megjelentés.
A gyári adatok szerint a videólejátszási idő 20 óráról 28 órára nőtt, ami teljesen reális, normál felhasználás mellett akár a kétnapos használati idő is simán benne van a pakliban. Egy napot pedig lényegében bármilyen masszív nyúzás mellett hoz az új Pro Max. A vékonyka dobozban idén sincs töltőfej, hanem csak egy kábel – amennyiben lecsapnánk egy 20 W-os Apple töltőre, az a telefon árán felül további 8 ezer forintos kiadást jelent. Komoly negatívum, hogy a töltési sebesség maradt a régi, miközben egyes rivális gyártók e tekintetben akár hatszoros tempóra is képesek. 0-ról 50 százalékra konkrétan 35 perc alatt lehet feltölteni a készüléket, ami 2021-ben már igen lassúnak mondható. Ugyancsak fekete pont jár azért, mert az amerikai gyártó továbbra is kitartott a régimódi Lightning csatlakozó aljzat mellett. Ezt már korábban illett volna USB-C-re cserélni, és egyben rég meg kellett volna lépni az adatátviteli sebesség USB 2. 0-ról 3. 0-ra történő megemelését. A vezeték nélküli töltés is lassú és a telefon nem képes wireless módon tölteni más eszközöket, így például egy AirPodsot.
"A háborús félelem azonban főleg a nők között erős. Szentesen arról beszélnek, hogy 16-18 éves fiúkat behívják katonának, elviszik Szovjetunióba, ott kiképzik őket, és onnan viszik Kubába. A hatvani járásban elterjedt, hogy már sok fiatalt be is hívtak katonának. Elszórtan találkozni a munkafegyelem lazulásával. Csomós és Pusztaföldvár községekben a tsz-tagság mintegy fele nem dolgozott, mondván, háború lesz. " ( Kiss András /) Az 1962-ben általánosan kubai rakétaválságként elhíresült nemzetközi konfliktusra napjainkban úgy emlékezünk vissza, mint a világpolitikai status quo-t leginkább fenyegető, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió között "élesben" lezajlott nemzetközi konfliktusára. A két szuperhatalom közötti konfliktus mélyreható elemzését a hazai és a külföldi történészek különböző forrásokból vették már górcső alá, mint például a két "főszereplő", John F. Kennedy és Nyikita Sz. Hruscsov levelezését. Az 1962. év végén lezajlott konfliktus potenciálisan egy, a világra kiterjedő nukleáris háború veszélyét hordozta magában, így a kubai rakétaválság mindig is az érdeklődés homlokterében állt.
Mivel felderítésük szerint a rakétaszállítmányok zöme még útban volt, ezért az elnök a tengeri blokád mellett döntött. Ez bizonyította elszántságát, de időt engedett Hruscsovnak arra, hogy megfontolt válaszlépéseket tegyen. Amikor az elnök 1962. október 23-án egy televíziós beszédében elemezte az eseményeket és ismertette az ellenlépéseket, már nemcsak az USA, hanem a NATO és más szövetséges erők is riadókészültségben álltak. Ugyanez volt érvényes a Varsói Szerződésre is. A következő napokban az egész emberiség feszült figyelemmel kísérte a két nagyhatalom alkudozását. Kennedy választás elé állította Hruscsovot: vagy kivonják a rakétákat, vagy az USA megelőző csapást mér a szigetországra. Végül a Szovjetunió engedett, elszállította rakétáit, ennek fejében az USA ígéretet tett arra, hogy feloldja a blokádot és nem támadja meg Kubát. (Mivel Castrót nem tájékoztatták az alkuról előre, a kubai-szovjet viszony évekre megromlott. ) A világ tudomásul vette a nukleáris patthelyzetet, amit akkoriban így fogalmaztak meg: "aki ezt a fegyvert elsőnek beveti, az másodikként hal meg".
Emellett az amerikai elnök hatalmas flottát vezényelt a térségbe, mely azonnal konfliktusba került a sziget partjainál cirkáló szovjet hadihajókkal. A helyzet ezen a ponton volt a legveszélyesebb. Egy hajszálon függött a harmadik világháború veszélye. Végül Kennedy ultimátuma vetett véget a veszélyes szituációnak, amikor kijelentette, ha a Szovjetunió nem vonja ki haladéktalanul a rakétákat Kubából, akkor az USA megelőző csapást mér a szigetországra! Hruscsov ekkor meghátrált, és 1962 november 20-án a világháború elkerülése érdekében elrendelte a szovjet erők kivonását! A világ szemében Kennedy hatalmas morális győzelmet aratott, a közvélemény viszont nem értesült arról, hogy a kubai rakéták eltávolításáért cserébe Amerikának titokban le kellett szerelni a Szovjetuniót sakkban tartó törökországi és olaszországi amerikai rakétákat. Zárásul ki kell jelentenünk, hogy Hruscsov személye, és Kennedy határozott fellépése egyaránt szükséges volt a tragédia elkerüléséhez. Ugyanakkor tény az is, hogy később mindketten elszenvedték saját, egyéni tragédiájukat, amikor előbb Kennedyt egy évvel a válság után lelőtték Dallasban, Hruscsovot pedig 1964 októberében puccsal megbuktatták a Szovjetunióban.
Másnap a szovjet vezető rádióbeszédében virtuálisan Kennedy tenyerébe csapott. A lépés azért volt furcsa, mert a szovjetek nyerő helyzetben voltak. Hruscsov viszont azt gondolta, azért nem érkezett válasz a második ajánlatra, mert az amerikaiak már az inváziót készítik elő, és a hírszerzés ezt nem is tudta megcáfolni számára (a szovjetek gyenge titkosszolgálati hálóval rendelkeztek a 60-as években). Mondani sem kell, a másik oldalon zseniális lépésnek minősítették a taktikai játszadozást. Nos, az is volt, hiszen a világ elkerülte az atomháborút. John F. Kennedy november 20-án oldotta fel Kuba karanténját. Részlet a Tizenhárom nap (Thirteen days) című filmből: A Szovjetunió és az Egyesült Államok – látván, hogy könnyen kialakulhatott volna egy beláthatatlan következményekkel járó atomháború – megállapodtak egy forródrót létrehozásáról (Moszkva és Washington között), később pedig megkötötték az atomcsend egyezményt. Kuba reakciója Castro vérig sértődött, mivel őt kihagyták a válság megoldásából.