Leírás Az iskola életében egyre nagyobb szerepet kap a portfólió, legyen szó a pedagógus vagy a tanuló értékeléséről. A tanügyigazgatási változások és az életpályamodell bevezetésének lépéseivel megnő a tétje, hogy az intézmény vezetői, pedagógusai és tanulói egyaránt megtanulják, mi kerüljön, mi kerülhet a portfólióba, és hogyan segítsék egymást az elkészítésében. Három e-bookból álló csomagunk ebben nyújt villámgyors gyakorlati segítséget. Mikor, mi célból és hogyan készíttessünk portfóliót a tanulókkal? E-bookunk a portfólió pedagógiai használatát mutatja be. Formátum: e-book (elektronikus pdf-dokumentum) Terjedelem: 12 oldal Fizetési feltételek és szállítás: A megrendelt terméket e-mail-ben küldjük el Önnek a megadott e-mail címére. Tanulói portfólió mint recordings. A megrendelésről szóló számlát utólag, postai úton juttatjuk el Önhöz, amelyet átutalással vagy postai befizetéssel teljesíthet. A termékre csomagolási és postaköltséget nem számolunk fel.
Új tanulmányi terület csak az eredeti tanulói adatlapon szereplő, érintett középfokú iskolával történt előzetes egyeztetés alapján jelölhető meg. 2019-03-19 | Dr. Klész Tibor | Iskolaszervezés Szeretnék ilyen híreket kapni >>
Kizárólag diplomás partnereket alkalmazunk, akiket komoly felvételi folyamaton viszünk keresztül, mielőtt megbízást vállalnának cégünknél. Határidő Biztos lehetsz abban, hogy a munkát az általad megjelölt határidőre, vagy még az előtt készítjük el. Teljes hivatkozási lista Garantáljuk, hogy az összes általunk elvégzett munka teljes hivatkozási listával kerül kézbesítésre. A dokumentumok hivatkozásait DÍJMENTESEN készítjük el és nem számítjuk bele a terjedelembe. Instrukciók Garantáljuk, hogy az általunk vállalt szolgáltatás megfelel a rendeléskor általad megadott utasításoknak és specifikációknak. Ha mégis rosszul értelmeznénk az utasításokat, természetesen díjmentesen javítunk a felhasználási feltételeinkben rögzítettek szerint. A tanulói jelentkezési adatlapok módosítása. Folyamatos kommunikáció Megrendelői felületünkön kapcsolatot tarthatsz szakembereinkkel és nyomon követheted a munka elkészültét. Ügyfélszolgálatunk rövid időn belül válaszol e-mailjeidre, ha pedig telefonon keresnél minket, biztos lehetsz benne, hogy egy tapasztalt kollégánk áll a rendelkezésedre.
A belső és külső magot nehézfémek – elsősorban vas és kisebb mennyiségben nikkel – alkotják. A belső magban a legújabb kutatások szerint a vasnál nehezebb elemek is jelen vannak, a külső magban viszont a vasnál könnyebb elemek találhatók. Egymilliárd évvel ezelőtt a Föld belseje apránként szilárdulni kezdett, a folyamat belülről kifele zajlott. Ennek során a nehezebb anyagok lesüllyedtek a bolygó középpontja felé, a könnyebb anyagok pedig felemelkedtek a felszín felé. Ahogy hűl le bolygónk, a belső mag egyre több vasat adszorbeál, a könnyebb elemeket pedig a folyékony maghéjba löki ki. Ezek a folyamatok "mozgathatják" a feltételezések szerint a Föld mágneses terét. Bolygónk mélyén lejátszódó folyamatokat közvetetten, a földrengések által "szolgáltatott" információ alapján tanulmányozhatják a kutatók. A Föld – vagy bármilyen bolygó – belsejében levő anyag fizikai tulajdonságainak változása a földrengéshullámok terjedési sebességének változását okozza, és ezen változások mérésével állapítható meg, hogy hány helyen változnak meg az anyag tulajdonságai, hány fizikailag elkülönülő belső rész mutatható ki.
A földmag hőmérsékletének korábbi méréséből ez a különbség nem mutatkozott meg eléggé, és ez a rejtély két évtizeden át lázban tartotta a tudósokat. Kép: Az új mérés középpontjában egy új röntgentechnológia állt, amelynek alkalmazásával vasmintákat sajtoltak össze különböző nagyságú extrém nagy nyomással, hogy vizsgálják a vas olvadáspontját. Erőteljes lézersugarakkal melegítették a mintákat 4000-5000 Celsius-fokra. (A Föld magját a feltételezések szerint főként 4000 Celsius-fok fölötti hőmérsékletű folyékony vas alkotja, a nyomás több mint 1, 3 millió atmoszféra. ) A kísérletek a vas olvadáspontját 4800 Celsius-fokban rögzítették egy olyan hatalmas nyomás alatt, amely 2, 2 milliószor nagyobb, mint a Föld tengerszintjén mért nyomás. E mérések alapján vonták le azt a következtetést a szakemberek, hogy 3, 3 millió atmoszféra nyomáson a külső és a belső mag határán lévő hőmérséklet mintegy 6000 Celsius-fok, plusz-mínusz 500 Celsius-fok. A tanulmányt az Európai Szinkrotron Sugárzási Létesítmény (ESRF), a francia Atomenergia Ügynökség (CEA) és a francia Nemzeti Tudományos Kutatóközpont (CNRS) szakemberei készítették Agnes Dewaele vezetésével.
A 19. században számításokat végeztek. Angliai matematikus és fizikus, Lord Kelvin úgy találta, hogy a lehűléshez nagy mennyiségű energiát kell elveszíteni, és meg kell hagynia, hogy megolvadt tömeg legyen, amint ez most megtörténik, körülbelül 100 millió évig tart. A geológusok rámutattak arra, hogy a kőzetek kora sokkal magasabb. Ráadásul a 19. században már felfedezték a radioaktivitás jelenségét. Így világossá vált, hogy sok százmillió évre van szükség az elemek bomlására. Egészen a közelmúltig azt hitték, hogy a Föld magjaegy tökéletesen sima gömb a helyes forma (mint egy ágyúgolyó). A nyolcvanas években feltárták az úgynevezett szeizmikus tomográfiát. Segítségével a tudósok azt találták, hogy a Föld magja megkönnyebbül. A felület vastagsága, mint kiderült, más. Egyes területeken százötven kilométer, míg másokban háromszázötven. A kapott információk alapjánszeizmikus hullámok, folyadék (megolvadt) a Föld külső magja (egyenetlen megkönnyebbülésű réteg). A belső rész "égbolt", mert az egész bolygó nyomása alatt áll.
Hogyan tanuljuk meg a Föld magját és mit lehet Egy évszázaddal ezelőtt a tudomány alig tudta, hogy a Földnek is magja van. Manapság a mag és a bolygó többi részével való kapcsolatai tantalizálódnak. Valójában mi vagyunk az alapkutatások aranykorának kezdetén. A mag bruttó alakja Az 1890-es években tudtuk, hogy a Föld a Nap és a Hold súlyosságára reagál, hogy a bolygónak sűrű magja van, valószínűleg vas. 1906-ban Richárd Dixon Oldham megállapította, hogy a földrengés hullámai sokkal lassabban mozognak a Föld középpontjában, mint a köpenyen keresztül - mert a központ folyékony. 1936-ban Inge Lehmann beszámolt arról, hogy valami a magon belüli szeizmikus hullámokat tükrözi. Nyilvánvalóvá vált, hogy a mag egy vastag, folyékony vasalatból - a külső magból - áll, amelynek közepén egy kisebb, szilárd belső mag van. Ez szilárd, mert ezen a mélységen a magas nyomás leküzdi a magas hőmérséklet hatását. 2002-ben Miaki Ishii és Adam Dziewonski a Harvard Egyetemen mintegy 600 kilométert tettek közzé a "legbelső belső mag" bizonyítékaként.