A savanyú káposzta szabályozza a zsíranyagcserét és a koleszterinszintet, segíti a vörösvértestek képzését, erősíti a szívizmokat és stimulálja a sejtnövekedést. A népi gyógyászatban kéntartalmú anyagai miatt gyomorfekély gyógyítására használják. A savanyítás mestersége Vecsésen apáról fiúra szállt. Vecsési savanyú káposzta tesco. Az őshazánkból származó káposztát és annak savanyításának módját a svábok "hazahozták". Szorgalmukat, szakmai titkaikat kiegészítette a hazai termékeny föld, a káposzta évszázadokon át történt szelektálása és a szakmai titkok. Az előbbiek ötvöződéséből jött létre a világ legjobb savanyított káposztája, a "vecsési". A gyökerek erősebbnek bizonyultak a lombkoronánál. Így lett a németek nemzeti ételéből, a Sauerkrautból hungarikum – magyar örökség. Kiszely István
A község monográfusa, Bilkei Gorzó János 1938-ban méltán állapíthatta meg: "Zöldségtermelvényei között különösen nagy hírre, csaknem hírességre tesz szert, a híres 'vecsési' káposztával. " (Bilkei Gorzó, 1938. 109. ) A savanyítás családi receptúrája nagy titoknak számított a korábbi évszázadban is, és a különleges áru, a finom ízű savanyú káposzta mindenkor jól eladható és keresett volt. Nagyváthy János - az első magyar nyelvű mezőgazdasági szakkönyv írója - is azt írta a savanyú káposzta készítéséről: "A Fejes káposztának besavanyítása minálunk minden házban tudva lévő dolog: de mégis nem minden háznál talál az ember jó ízű káposztát. " (Nagyváthy, 1820. Káposzta - Mr.Sauer Kft. - Vecsési savanyú webáruház. 176. 113. §. ) A vecsési káposztának a könnyen felmelegedő homoktalaj alatti vízzáró agyagréteg, a szelekció során kialakult tájfajta és a szabadföldi palántázás volt az alapja, ezek együttes megléte biztosította a savanyú káposzta kiváló minőségű nyersanyagát. A Vecsési lapost, amelynek levelei jobban összeborultak, vékonyan leszeletelték, de a laza fejeket fejesen tették el savanyításra.
Erre lehetőséget a már sokat emlegetett, Terra Benedicta – az áldott Kárpát-medencei föld – adta, ahol sok a napsütéses órák száma, adott a könnyen felmelegedő, levegős homoktalaj alatti vízzáró agyagréteg, a szakszerű szelekció, a szabadföldi palántázás, a betelepített németek és a helyi magyarok szakértelme. A káposzta téli eltartásának módja a savanyítás. A módszert – a tejsavas erjesztést –, míg ennél újabb biztos adatokkal nem rendelkezünk, feltehetően mint – egy 2600 évvel ezelőtt a kínaiak dolgozták ki (suan cal), mert gyakorlati tapasztalattal rendelkeztek a savanyított káposzta egészséges voltáról. A kínai nagy fal építésekor a Kr. előtti IV–III. Vecsési savanyú káposzta: Ezért tömjük magunkba ezt a….. században – az építőmunkások – "védőételként" – savanyított káposztát kaptak. Hippokrátész általános gyógyszerként, Cato pedig pestis gyógyítására használta. A savanyítás római módjáról Plinius számolt be. Európa már-már elfelejtette a savanyú káposzta gyógyhatását, amikor Dzsingisz kán megjelent, akinek harcosai ebből merítettek erőt a harchoz.
A népi gyógyászatban kéntartalmú anyagai miatt gyomorfekély gyógyítására használják. A savanyítás mestersége Vecsésen apáról fiúra szállt. Az őshazánkból származó káposztát és annak savanyításának módját a svábok "hazahozták". Szorgalmukat, szakmai titkaikat kiegészítette a hazai termékeny föld, a káposzta évszázadokon át történt szelektálása és a szakmai titkok. Vecsesi savanyu kaposzta keszitese. Az előbbiek ötvöződéséből jött létre a világ legjobb savanyított káposztája, a "vecsési". A gyökerek erősebbnek bizonyultak a lombkoronánál. Így lett a németek nemzeti ételéből, a Sauerkrautból hungarikum – magyar örökség.
E szerint a kínai nagy falat építő munkások is fogyasztották már ezt az ételt. De a történelem során a tengerészek számára is létfontosságú eledellé vált. Nagy mennyiségben vitték magukkal hosszú útjaikra, hogy magas C-vitamin tartalmával megelőzzék a tipikus tengerészbetegséget, a skorbutot. Az elődökhöz hasonlóan a vecsési káposztának is megvan a maga története A török uralom idején teljesen elnéptelenedett településre a XVIII. században gróf Grassalkovich Antal ötven – nagyrészt sváb – családot telepített. Hivatalos források szerint ők hozták magukkal német földről a káposztatermesztés és -savanyítás tudományát. Hagyományos vecsési savanyú káposzta - Sumida Magazin. A helybeliekkel beszélgetve hallottam olyan véleményt is, mely szerint az ideális környezeti tényezőknek köszönhetően káposztatermesztés már a korábbi évszázadokban is folyt ezen a vidéken. Az azonban ebben az esetben is kétségtelen, hogy a betelepített sváb családok élesztették újjá e növény termesztését, s a savanyítás fortélyait is ők hozták magukkal. Az elkövetkező évszázadokban ők nemesítették ki a vecsési "lapos" fajtát, évről évre gondosan szelektálva a magokat.
Élvezd a medvehagymát! Így főztök ti – Erre használják a Nosalty olvasói a... Új cikksorozatunk, az Így főztök ti, azért indult el, hogy tőletek, az olvasóktól tanulhassunk mindannyian. Most arról faggattunk benneteket, hogy mire használjátok az éppen előbújó szezonális kedvencet, a medvehagymát. Fogadjátok szeretettel két Nosalty-hobbiszakács receptjeit, ötleteit és tanácsait, amiket most örömmel megosztanak veletek is. Nosalty Ez lesz a kedvenc medvehagymás tésztád receptje, amibe extra sok... Végre itt a medvehagymaszezon, így érdemes minden egyes pillanatát kihasználni, és változatos ételekbe belecsempészni, hogy még véletlen se unjunk rá. A legtöbben pogácsát készítenek belőle, pedig szinte bármit feldobhatunk vele. Mi ezúttal egy istenifinom tésztát varázsoltunk rengeteg medvehagymával, ami azonnal elhozta a tavaszt. És csak egy edény kell hozzá! Hering András
Bár ma már a karácsonyt előzi meg a legnagyobb várakozás és felhajtás, mégis a húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. Mint azt a legtöbben tudják, ilyenkor Jézus Krisztus nagypénteki keresztre feszítéséről és vasárnapi feltámadásáról emlékeznek meg a hívők. A húsvét egy nagyon különleges ünnep abból a szempontból, hogy nincs pontos dátumhoz kötve. Húsvét napja minden évben a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap, tehát mindig március 22. és április 25. közé esik. Az évek során olyan érdekes népszokások kapcsolódtak a húsvéthoz, mint a tojásfestés vagy a locsolkodás és a húsvéti nyúl is az ünnep elválaszthatatlan velejárója lett. Honnan erednek ezek? Van, amelyikhez tartozik keresztény legenda, de egyértelmű magyarázat egyikre sincs a Bibliában. Lássuk, honnan ered(het)nek ezek a szokások. Locsolkodás Ez a szokás Magyarország mellett főként Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban a legismertebb. Csehországból már a XIV. századból is maradtak fent locsolkodásra utaló emlékek, míg Magyarországon egy a XVII.