Tervezzük meg együtt! Te megálmodod, mi megvalósítjuk egyedi tortádat! Tűztorony Kávézó Gödöllő A kávézóban kéz a kézben jár a fővárosi sodrás és a vidéki harmónia – a felső tízezer itt mindenki által megfizethető színvonala, illetve a hétköznapi, polgári miliő kart karba öltve köszönt az ide betérőre. A Tűztoronyban ugyanúgy megtalálja kedvenc házias jellegű süteményét mint finom forró italát.... Yellow Pub Étterem Gödöllő Színvonalasan felújított, minőségi eszközökkel és gépekkel felszerelt, hangulatos éttermünkben a vendég és a minőség a legfontosabb. Étlapunk kialakításakor gondoltunk a vegetáriánus, a gluténmentes ételt fogyasztókra, és természetesen a gyermekekre is. Gödöllő királyi var.com. Happy Day Pizzéria A minőség garanciája, hogy 100%-ban családi vállalkozás vagyunk. Húsainkat csak ellenőrzött magángazdaságokból szerezzük be. Hamburger húspogácsáinkat magunk keverjük be családi recept alapján. BBQ és grill ételeinket kizárólag faszénen készítjük, smokerben füstöljük, alacsony hőmérsékleten sütjük.... A SZERVEZŐK AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJÁK!
A bonyolult, számtalan ritka és igényes szakmunkát felvonultató rekonstrukció, köszönhetően a felkészült generálkivitelezőnek - Reneszánsz Zrt., építésvezető: Bernátsky Aladár -, a minden részletre kiterjedő tervezésnek - Hajós Építész Iroda Kft., Hajós Tibor vezető tervező -, és a műemlékvédelem áldozatos munkatársának - Klaniczay Péter - köszönhetően rekordidő alatt (5 hónap) és kiváló minőségben készült el. összeállította: Hajós Tibor építész vezető tervező
Gödöllő első írásos említése 1349-ből származik I. Lajos adományleveléből. 1694-től a város virágzásnak indult Grassalkovich Antal gróf birtoklása alatt. Gödöllői királyi kastély, avagy Grassalkovich kastély Mint Grassalkovich kastély Grassalkovich Antal gróf kezdte meg a gödöllői kastély építtetését 1735-től Mayerhoffer András tervei alapján. Elkészült az épület első U alakja, a díszterem, és a lakosztályok. A következő szakasz elkészülte 1746-és 1749 között készült el. A déli oldalon istálló, és szénapadlás, az északin pedig római katolikus templom kapott helyet. Ekkor – 1751-ben – látogatta meg bizalmasát, és kastélyát Mária Terézia. A gróf halálát követően fia Grassalkovich II. Swing à la Django - Jazz klub szülinap - Gödöllői Királyi Váró | Művészetek Háza Gödöllő. Antal folytatta a bővítést. Helyet kapott egy barokk kastélyszínház, mely Magyarország egyetlen fennmaradt kőszínháza, mely a mai napig otthont ad rendezvényeknek, és színdaraboknak. A kettős U alakot a Grassalkovich III. Antal fejezte be. Elkészült a narancsház, és a Versailles mintájára rendezett francia kertet tájképi, avagy angol kertté alakította.
Az unoka halála után a Grassalkovich kastélyt 1850-ben a görög származású Sina György osztrák bankár vásárolta meg, aki nagy mecénása volt a Lánchíd építésének is az ausztriai Rothschild bankház bevonásával. Fia 1864-ben egy belga banknak adta el a kastélyt. Mint Királyi kastély 1867-ben a magyar állam visszavásárolta a kastélyt, és koronázási ajándékként megkapta I. Ferenc József és Erzsébet királyné. A pár gyakran pihent Gödöllőn a tavaszi, és őszi hónapokban. Majd 1920-tól a Kormányzó Horthy Miklós nyári rezidenciája volt. Sajnos az 1944-ben megszálló német, majd 1945-ben a szovjet csapatok kirabolták a kastélyt, vagy, amit nem tudtak elvinni azt megsemmisítették. 1950-től szovjet csapatok állomásoztak az épületben, és emellett szociális otthonként is működött. Évtizedeken át csak romlott az állapota míg 1985 -ben elkezdődtek az előkészületek a hosszú évekig tartó felújításhoz. 4. Kupolák párbeszéde – Az új gödöllői vasútállomás. Cserkész Világdzsembori 1933. augusztus 2-tól 15-ig Gödöllő adott otthont a 4. Cserkész Világtalálkozónak, melyre 54 országból 26 ezer gyerek érkezett.
A Budapesttől 30 km-re fekvő Gödöllő autóval, az Örs vezér terétől hévvel, illetve a Stadion buszállomástól busszal kevesebb mint egy órán belül megközelíthető, és mivel a nevezetességek sétatávolságra vannak egymástól, kifejezetten ideális úti cél, ha egy napra elszakadnánk a fővárosból. Gödöllő királyi váró. A látnivalók listáján garantáltan mindenki megtalálja a neki tetsző helyeket és elfoglaltságokat: a történelem, az irodalom, a zene, a természet és a gasztronómia rajongóinak is számos lehetősége akad a kikapcsolódásra. A gödöllői kastély / Fotó: György Mária Királyi kastély Nem meglepő, hogy a gödöllői látnivalókról a legtöbbünknek a királyi palota ugrik be, a Gödöllői Grassalkovich-kastély Magyarország legnagyobb és legfényűzőbb barokk kastélya, és történelmi, illetve műemléki szempontból is fontos szerepe van. A kastély terveit Mayerhoffer András dolgozta ki, amit később az 1730-as években építtetett meg Grassalkovich Antal gróf, az akkori tulajdonos. Az épület akkor tett szert nagy népszerűségre és hírnévre, amikor Ferenc József és Erzsébet királyné (Sisi) 1867-ben koronázási ajándékként megkapta a kastélyt és a hozzá tartozó kertet, melyek hamar hozzánőttek a szívükhöz, így az őszi és tavaszi hónapok nagy részét itt töltötték.
Érdekes, hogy a neves épület tervezőjének kilétét illetően megoszlanak a szakvélemények, egyesek Rochlitz Gyula, mások Ybl Miklós nevéhez kötik azt; az épület műemlékké nyilvánításakor utóbbit, Ybl Miklóst tüntették fel. A királyi váró az I. világháború után az államforma-váltáskor tulajdonost és nevet cserélt, kormányzói váróként nevesítették ezekben az időkben. A 2. világháború végén a kivonuló német csapatok felgyújtották az épületet. 1960-ban renoválták, ám a korlátozott anyagi lehetőségek miatt a korábbi koronaszerű manzárdtető helyére csonkolt tetőformát építettek. Szintén anyagi oka volt annak, hogy az épületet ekkor bevonták a vasút forgalmának lebonyolításába. Az egykori királyi váró azóta is az utasforgalom lebonyolítását látta el. 1958-ban műemlék jellegű épületté nyilvánították, ezért fontos volt, hogy külső és belső megjelenését is rekonstruálják, így az építészeti tervek a teljes körű, eredeti állapotban való helyreállítást tartalmazták. Ezt segítette, hogy korabeli képeslapok és fotók segítségével minden rekonstruálható volt.
Nagy Imre november 4-én hajnalban, a szovjet invázió megindulása után mondta el híres rádiószózatát. A "Csapataink harcban állnak" beszéd öt rövid mondatát azóta szinte mindenki megismerte. A miniszterelnök másik, ha lehet még drámaibb beszéde azonban 50 éven át ismeretlen volt a nyilvánosság számára. Nagy Imre miniszterelnök 1958-as perében kétszer szólhatott az utolsó szó jogán. A per anyagát tartalmazó filmfelvételt 1961-ben megsemmisítették, de a hangfelvétel fennmaradt, amit azonban csak 2008-ban hallhatott először a nagyközönség. "Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt. Csapataink harcban állnak! A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével. Nagy Imre utolsó rádióüzenetét 1956. november 4-én reggel 5 óra 20 perctől sugározta a Parlamentben berendezett stúdióból a Szabad Kossuth Rádió.
14 videó - 2011 Nagy Imre (Kaposvár, 1896. június 7. – Budapest, Kőbánya, 1958. június 16. ) magyar politikus, gazdaságpolitikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 1953 és 1955 között a Minisztertanács, illetve az 1956-os forradalom miniszterelnöke. Az 1956-os forradalom mártírja.
Jászai Mari tér, Fehér Ház (jelenleg Képviselői Irodaház), az MSZMP KB tanácskozik. A Pártban 1989 a reformerők győzelmét hozta, eldőlt, hogy Magyarországon szabad választásokat írnak ki hamarosan, és elkezdődött egy addig elképzelhetetlen szembenézés a sötét múlttal. 1956 temetetlen halottai egyszerre életre keltek és eljöttek hóhéraikért. Az agg Kádár János rémálmaiban is egyre gyakoribb vendég volt Nagy Imre és Rajk László, és mindazok, akiket hatalma érdekében akasztófára juttatott, miközben meggyőződésévé vált, hogy ő is ugyanarra a sorsra fog jutni, mint az általa félretettek. Úgy gondolta, ahogy 30, 40 vagy 50 éve, most is ugyanaz lesz a forgatókönyv, vagyis az újonnan hatalomra kerülők koncepciós pert indítanak ellene, őt teszik meg bűnbaknak, ráolvassák rendszere bűneit, kivégzik és átveszik a hatalmat. Magányában, a hatalomból kiszorítva Kádár már csak egy dologban bízhatott: a Párt közvéleményében, ezért határozta el, hogy elmegy az MSZMP KB ülésére, ott nyilvánosan felszólal, tisztázza magát, és a Párt közvéleménye majd megvédi a pertől és a felelősségre vonástól.
Szabó Csaba elmondta: a per teljes iratanyaga majdnem 27 ezer oldalt tesz ki, erről 70 órányi hanganyag van a levéltár birtokában, valamint egy 70 perces propagandafilm. Mindez a történészek számára 1990 áprilisától hozzáférhető, a nyilvánosság azonban csak akkor hallhatja, ha a perben résztvevők hozzátartozói hozzájárulnak ehhez - közölte Szabó Csaba, hozzátéve: a dokumentum még a kutatók számára is tartogat újdonságokat, hiszen egyes részeit a Belügyminisztérium munkatársain kívül még senki sem hallotta. Ilyen például Szilágyi József perének hanganyaga. A felvétel pluszinformációkat szolgáltat a per hangulatáról is, a főigazgató-helyettes szerint ugyanis hallható benne, ahogy a bíró csapkodja az asztalt vagy kiabál, szavaival azonban eddig csak írott formában italálkoztak a kutatók. A Nyílt Társadalom Archívum és az 1956-os Intézet a per 50. évfordulóján, június 9. és 15. között egy alkalommal lejátssza az akkori események hanganyagát a nyilvánosságnak. Az egy hétig tartó eseménysorozatot a Nyílt Társadalom Archívumban tartják, ahol kegyeleti aktusként hangzik el szóról szóra a tárgyalás szövege, tehát történészi kommentárt nem fűznek hozzá.
Ha már nem lesz egyetlen ember sem, aki élt a Kádár-rendszerben, akkor lehetnek egyébként az elemzések is teljesen függetlenek. Akkor lesz igazán érdekes, hogy milyen Kádár-kép alakul majd ki. Évtizedek múlva derülhet csak ki, hogy milyen Kádár-kép alakul ki Fotó:Talán Csaba A bemutató október 23-án volt az Operaház pincéjében – éjjel 11 órakor. Milyen volt a fogadtatás? Nagyon izgultam, hiszen ez nekem is premier volt – több dokumentumfilmet rendeztem, de színházi darabot még nem. Féltem attól is, hogy késő este, 11 órakor kezdődik az előadás, és hányan lesznek olyan bátrak, hogy elindulnak ilyen késői előadásra. Szerencsére telt ház volt, és úgy érzem, pozitív volt a fogadtatás. Az Operaház segítségével rendkívül jó csapat alakult ki. A darabnak négy szereplője van – a főszereplő Kőrösi András az Operaház tagja, Farkas Dénes a Nemzeti Színház színésze, és játszik benne két főiskolás hallató is, Fülöp Tamás és Stefánszky István is. A cél az volt, hogy amikor a néző beül, úgy érezze, ő is ott van a 89-es ülésen, és Kádárt hallgatja, majd hirtelen a szocialista szellemvasút utolsó kocsijába ülve egy rázós utazásra indulunk Kádár agyának legmélyebb bugyraiba.
Kádár halála után pedig már minden csatorna nyitva volt – és meg is jelent az utolsó beszéd. Nehéz végighallgatni. Én rengetegszer végighallgattam, hiszen drámát készítettem belőle. Minél többször hallgattam, annál több minden derült ki belőle. Amikor az emberek először hallották, mi volt a reakciójuk? Ez részben attól függött, hogy milyen viszonyban voltak Kádár Jánossal. A beszéd nyilvánvalóan szimpátiát is kiváltott, még ha olyannyira elutasító is volt az ember Kádárral szemben, mint például Kornis Mihály. Ezt egyébként a könyvében is leírta, hogy mennyire gyűlölte, mert leverte az 56-os forradalmat, áruló módján átállt a másik oldalra. De a beszéd végén még Kornis is szánalmat érzett. Egy öreg ember utolsó vergődését nehéz gyűlölettel kísérni. Az emberben inkább valamiféle szánalom alakul ki. Radikálisan nem változtatta meg a beszéd a Kádárról kialakult képet az emberekben. Kádár életműve – tetszik vagy nem – a magyar emberek egy részének pozitív volt a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas években.