A germán istennő, Ostara átváltoztatta a színes tojásokat rakó madarat nyúllá. Így a tojásokhoz és fészekhez nyerült egy nyúl, ami tényleg kicsit furcsának tűnik. Barka A barka onnan eredeztethető, amikor Jézus Jeruzsálembe való boldog bevonulásakor az emberek barkákat, ruhákat terítettek elé az úton. A barkaszentelés hagyományáról még a cikkben részletesebben írunk. Húsvéti népszokások - YouTube. Húsvéti ételek A húsvéthoz szorosan kapcsolódnak a hagyományos húsvéti ételek, amik fokozzák a tipikusan húsvéti hangulatot. Nézzük, mik lehetnek ezek. Húsvéti étel alapanyagok tojás sárgatúró sonka medvehagyma Kész ételek húsvétra majonézes kukoricasaláta medvehagymás pogácsa húsvéti kalács töltött húsok Húsvéti népszokások gyerekeknek A húsvéti szokásokat meg lehet szerettetni a gyerekekkel játékosan. A gyerekek kíváncsiak és nyitottak mindenre, amiben részt vehetnek és meg van a maguk kis feladata. Ha bevonjuk a tojásfestésbe, akkor biztosan élvezni fogják az alkotást. Bármilyenek is lesznek a tojások mintái, azokra büszkék lehetnek.
A húsvéti készülődéshez a főzés is hozzá tartozik. Ebben is segíthetnek. A húsvéti versek, énekek megtanításával is színesítjük a szókincsüket és még vidámabbá tesszük a hangulatot. Ha pozitív élményeket szereznek gyerekkorban, akkor felnőttként is több esély van rá, hogy folytatják és átadják a hagyományokat. A 25 locsolóvers gyerekeknek című cikket is ajánljuk. Virágvasárnaphoz kötődő népszokások A virágvasárnap idején is több hagyomány, népszokás ismeretes. Ezek közül mutatunk be néhányat most. Barkaszentelés A barkaszentelés a templomban történik, ahol valamilyen barkaágat megszentelnek és körbe viszik. Jézus Jeruzsálembe bevonulására emlékeztet, amikor a gyerekek pálma ágakkal fogadták. Húsvéti népszokások gyerekeknek. A 4. századtól Jeruzsálemben a virágvasárnapi szentmisére olaj- és pálmaágakkal vonultak be. A Barkaszentelés cikkben részletesen írtunk róla. Kiszehajtás A falu lányai készítenek egy kiszebábut szalmából, amit felöltöztetnek menyecske ruhába és körbeviszik a faluban. Végül a falu határán túl levetkőztetik és a szalmát folyóba dobják.
Nagypéntek Jézus kereszthalálának napja, a legszigorúbb böjt és a gyász ideje. Ezt a napot a népi babona szerencsétlennek tartotta, tilos volt baromfit vágni (nehogy más háziállatok elhulljanak), az asszonyoknak tilos volt mosni (nehogy a ruha viselőjébe villám csapjon) és kenyeret sütni (nehogy kővé váljanak), a férfiaknak pedig tilos volt a földművelés. Nagypénteken egyedül csak húsvéti tojást volt szabad festeni. Húsvéti népszokások gyerekeknek szamolni. A tojásból jósoltak is, nagypéntek éjjelén feltörték, aztán egy pohár vízbe csurgatták, és a vízben úszó tojás alakja megmutatta, milyen lesz a jövő évi termés. A lányok tojáshéjat tettek a küszöbre, hogy megtudják, mi lesz a férjük foglalkozása (ami megegyező lesz az első férfi foglalkozásával, aki a tojáshéjra lépve bejön a házba). Nagyszombat Húsvét ünnepének előnapja. A csend és a reményteli várakozás ideje, a negyvennapos böjt vége. A nagyszombati szertartás keretében jönnek vissza a harangok Rómából. Az első harangszóra szokás volt kiszaladni a kertbe és megrázni a gyümölcsfákat, hogy a régi rossz termés lehulljon, és ne legyen férges az új.
A régi szokásokat Galgamácsán is igyekeznek élet ben tartani. A lányokat vödörből, kút vízzel locsolják. A lányos háztól maskarába öltözött legények szedik össze a tojásokat. A népviseletbe öltözött fiatalok lovas kocsin járják végig a falut, este pedig a húsvéti bálba megy a falu apraja, nagyja. A locsolás jutalma a tojás és a húsvéti ételekkel, itallal való kínálás volt. A legutóbbi évtizedekben azonban a gyerekeknek többnyire pénzt szoktak adni a locsolásért. Húsvéti népszokások. A locsolóversek is ennek megfelelően változtak: "Zöld erdőben jártam, / Három nyuszit láttam. / Mind a három rám kacsintott, / Ide azt a száz forintot. A Fej ér megyei Pázmándon sibálnak, azaz húsvéthétfőn vesszőzik a lányokat. A szlovák eredetű szokásnak ugyanaz a lényege, mint a locsolásnak: egészség - és termékenységvarázslás. A hazai szlovák lakosságú településeken már húsvéthétfő hajnalán lehetőleg az ágyból ugrasztják ki a lányokat, asszonyokat. Régen úgy hitték, hogy ettől nemcsak egészség esebbek, hanem dolgosabbak is lesznek.
A húsvéthoz is sok népi játék, népszokás kötődik. A következőkben ezekből ismerhetünk meg néhányat. A húsvéti ünnepkör A húsvét mozgó ünnep, amelynek időpontját 325-ben a niceai zsinat a tavaszi nap-éj egyenlőséget (márc. 21. ) követő holdtölte utáni első vasárnapban állapította meg. Így a húsvét március 22-e és április 25-e közötti időre eshet. A húsvéti ünnepkör a húsvétvasárnapot megelőző virágvasárnappal kezdődik, ezt követi a nagyhét, húsvétvasárnap, húsvéthétfő, és végül fehérvasárnappal zárul. A nagyhét nagyböjt utolsó hete, mely virágvasárnaptól húsvétvasárnapig tart. A nagyhét jeles napjai: virágvasárnap, nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat. Virágvasárnap Barkaszentelés Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékünnepe a húsvét előtti vasárnap. Már a 7. század óta pálmát szenteltek ezen a napon. Nálunk ezt a barka helyettesíti. A barkát a pap rendszerint a nagymise előtt szentelte meg, majd kiosztotta a híveknek. Néhol a barka gyűjtésének is kialakultak hagyományai, például a 19–20.
Innen ered a ma is ismert közmondásunk: "rövid életű, mint a pünkösdi királyság". Tavaszköszöntés Már kora hajnalban az ablakokba, vagy a ház kerítés-lécei közé tűznek zöld ágakat, virágokat (bodzát, pünkösdi rózsát, jázmint) azért, hogy nehogy belecsapjon a házba a villám. Néhol a lányos házakra tettek ki zöld ágakat. Pünkösdi királynéjárás Eredetileg négy nagyobb lány (később több) körbevitt a faluban egy ötödiket. Ő a legkisebbet, a legszebbet. Énekeltek, és jókívánságokat ismételgettek. Megálltak az udvarokon, majd a pünkösdi királyné feje fölé kendőt feszítettek ki, vagy letakarták őt fátyollal. Ismét énekeltek, közben körbejárták a királynét, a végén pedig felemelték, s termékenységvarázsló mondókákat mondtak. Az énekek és a mondókák végén ajándékot kaptak. A Dunántúlon jellemző termékenységvarázslással összekötött szokás később adománygyűjtéssel párosult. Pünkösdölés Ekkor pünkösdi király és királyné párost a kíséretével jelenítettek meg, de volt, ahol lakodalmi menetet menyasszonnyal és vőlegénnyel.
Azt érzi, hogy most meg fog halni. Szeretne hazamenni a kórházból. Különleges kérései vannak (fénykép, bizonyos zene, virágok, kedvenc háziállat). A haldoklás időszaka nehéz mind a haldokló, mind a mellette álló számára. Nem tehetünk egyebet, mint szeretettel gondozzuk, nem hagyjuk magára, panaszait, fájdalmait igyekszünk csökkenteni, odafigyelünk a kéréseire és mellette állunk, hogy ne érezze magát egyedül az utolsó órákban. Olvasson tovább! Amikor a családtag halálos beteg Forrás: WEBBeteg Orvos szerzőnk: Dr. Most megtudhatod, mik a haldoklás jelei és biológiájuk - Blikk Rúzs. Ujj Zsófia, belgyógyász, hematológus
Ha emlékezetben tartható a saját és szeretett személy halandóságának a ténye, s eleget foglalkoznak ezekkel a jelenségekkel az emberek, akkor a halálfélelemből fakadó szorongások oldódni tudnak, ami megkönnyítheti a jó, vagy a rossz halálhoz való hozzáállást. Milyen szakaszokon megy át a haldokló? Elisabeth Kübler-Ross haldoklókkal foglalkozó pszichiáter öt szakaszában határozta meg, amit átél a haldokló végzetes betegség esetén: A diagnózisra adott első válasz a tagadás. "Ez biztosan téves. " Több vizsgálat ezzel a szakasszal kapcsolatban azt jelzi, hogy a tagadás kedvezően befolyásolja a betegséglefolyást, segíti a betegségfolyamattal való megküzdést. Ezt a düh követi az orvosokkal és a sorssal szemben, illetve az irigység azok iránt, akik nem haldokolnak. A klasszikus kérdés: "Miért pont én? ". A düh talán nem más egyes elméletek szerint, mint a belső rendezetlenség kivetítése. Ezután egy alkufolyamat következik, hogy az elkerülhetetlen minél később következzen be, ígéretek az élet meghosszabbításának reményében.