Tisztelt Kérdezők! Köszönjük, hogy megtisztelik portálunkat kérdéseikkel, viszont felhívjuk szíves figyelmüket, hogy mielőtt feltenné kérdését, nézze át eddig megjelent cikkeinket és a leggyakoribb kérdéseket a témával kapcsolatban, ehhez használják az oldalon található kereső funkciót, mert számos kérdést többször is megválaszoltunk. A jövőben szerkesztőségünk az azonos témában született kérdésekre a válaszadást szűri. Kérdezze Ön is szakértőinket, írjon nekünk a [email protected] címre! Kérjük tömören fogalmazza meg kérdését, (max. 500-600 karakterben), mert kapacitáshiány miatt hosszabb kérdésekre nem tudunk válaszolni. A tanácsadás általános jellegű, bért, szabadságot, nyugdíjat nem számítunk ki. Az információk tájékoztató jellegűek, nem minősülnek jogi tanácsnak. Részmunkaidős vagyok, nekem mennyi szabadság jár? - Piac&Profit - A kkv-k oldala. Privát emailben nem áll módunkban tanácsot adni, válaszadásra csak cikk formájában kerülhet sor. A kérdezők személyes adatait, nevét, emailcímét nem jelentetjük meg, és a szerkesztés jogát fenntartjuk. Szakértőink szabadidejükben válaszolnak a feltett kérdésekre, így a válaszadás időbe telhet.
A többire nézve ilyenkor a munkáltató dönt, hogy pénzben megváltja, vagy kiadja. Viszont a szabadsággal nem hosszabbodik meg a felmondási idő. Kála 2007. 14. 06:29 Kis kieg. : az 1/4 tekintetében kérni ugyan kérheti, de a munkáltató csak akkor köteles eleget tenni a kérésnek, ha legkésőbb 15 nappal a szabadság kezdete előtt bejelentette igényét. ikke 2007. 05. 17. Részmunkaidős szabadság kalkulátor. 07:42 Sergítségeteket kérem, Akit napi 2 órában foglalkoztatnak, /5*2=10 óra hetente (részmunkaidős)/ azt mennyi szabadság illeti meg, ha egyébként a napi 8 órára 30 nap illetné meg? Most írnánk a munkaszerződést, és pontosan szeretnénk tudni, hogy ebből később ne legyen munkaügyi vita. Köszönöm szépen. 2007. 08:27 Nincs különbség, tehát 30. (De nyilván a szabadságos napokon is csak a 2 órának megfelelően kiszámolt díjazás jár. ) Halkan jegyzem meg, a munkaszerződésbe simán bele lehet írni az Mt. szerinti szabadságnál többet is (sőt igazából ilyenkor van értelme egyáltalán belevenni a szeződésbe). hugi0331 2007. 07. 20. 12:03 Segtséguket kérném a következőkben.
Vagyis, ha valaki egész évben dolgozik az adott munkáltatónál, akkor az egész év után számított szabadság jár a részére. Abban az esetben, ha valaki csak július 1-től kezdett az adott munkahelyen, akkor részére az időarányos szabadság jár, azaz az egész éves szabadságának a felére lesz jogosult annál a munkáltatónál. 2. tévhit: Aki év közben munkahelyet vált, az új munkáltatónál is a teljes éves szabadságra jogosult Ha valaki év közben vált munkahelyet, akkor azzal is számolnia kell, hogy az új munkahelyen csak az éves szabadsága időarányos részével gazdálkodhat majd. Vállalkozás: Sok részmunkaidős dolgozó sem tudja, hogyan számolják ki a szabadságát | hvg.hu. Így van ez akkor is, ha a régi munkahelyén nem vette ki a munkaviszony megszűnéséig járó szabadságát, mert mondjuk nyárra tartogatta. Ilyenkor a megmaradt szabadságát nem tudja magával vinni. Bár azt nem veheti már ki, azért nem veszik el teljesen, hiszen a ki nem vett szabadságot a munkaviszony megszűnésével pénzben kell kifizetni a részére. 3. tévhit: Próbaidő alatt nem lehet szabadságra menni A Munka Törvénykönyve nem tiltja meg, hogy a munkavállaló a próbaideje alatt szabadságra menjen.
A szabadság alapszabadságból és pótszabadságból áll. Az alapszabadság mindenkinél 20 munkanap, míg pótszabadság különböző címeken illetheti meg a dolgozót. Életkor alapján 1 munkanap pótszabadság jár a munkavállaló 25 éves korától, amely az életkorral lépcsőzetesen emelkedik 10 munkanapig (a 45. életévtől). Ezen kívül többféle címen jár pótszabadság, például a munkavállaló 16 évesnél fiatalabb gyermeke(i) után, vagy például az apának gyermeke születése esetén. Kép: Pixabay Szabadság részmunkaidő esetén Előfordul, hogy egy-egy munkáltató úgy értelmezi a munkában töltött idő alapján járó szabadságot, hogy részmunkaidős dolgozónak arányosan kevesebb szabadság jár, mert kevesebb időt tölt munkában. Ez az értelmezés azonban téves, ugyanis e szabály nem azt jelenti, hogy a teljes és a részmunkaidőben töltött időt egymáshoz kellene mérni. Több bírósági ítélet és állásfoglalás is megerősítette, hogy a részmunkaidőben alkalmazott munkavállalónak is az általános szabályok szerint jár az alap- és pótszabadság.
A független kutak így most aggódhatnak, hogy akár 2022 második negyedévéig maradnak az olajárak, miközben az ársapka februárig biztosan marad, de ha továbbra is drágák lennének az üzemanyagok, akkor az Orbán Viktor féle kabinet a befagyasztás meghosszabbításáról dönthet. Ezt már a kisebb független - nem nagy olajtársaságokhoz tartozó - kutak nehezen finanszírozhatják. Van elemző, aki arra számít, hogy a választásokig maradhatnak a befagyasztott üzemanyagárak.
A Waberer's-t nem érinti, a Bonafarmot igen Nem minden céget érint egyformán az árstop. A háromhavi befagyasztás a Waberer's csoportra nem vonatkozik, mert nem kiskereskedelmi kutakon tankolják az állományukban lévő gépjárműflottát. Befagyasztják a legfontosabb élelmiszerek árát | - Hírnavigátor. Nagy arányban a saját üzemi kútjaikon tankolják a járműveiket, és – tekintettel a beszerzés méretére – egyedi szerződéseik vannak minden üzemanyag-társasággal – írta a vállalat a megkeresésünkre. A Csányi Sándor OTP-vezér agrárbirodalmát összefogó Bonafarmot is megkérdeztük – ők azt válaszolták, pozitívan érinti cégcsoportjukat az üzemanyagárak befagyasztása. Az MNB-nek mindenképpen segít a kormány lépése Bármennyivel is csökken az infláció, az mindenképpen segítség a Magyar Nemzeti Banknak (MNB). Az elemző szerint a pénzpiacok jelenleg folyamatosan magasabb kamatemelést várnak, illetve áraznak, mint amit meglépett a jegybank – mint ismert, szeptember óta a korábbi 30-ról 15 bázispontosra mérsékelte az MNB a kamatcsökkentést. Legközelebb kedden lesz kamatdöntés, és a bizonytalanságot jól jelzi, hogy nagyon szórt a várakozás, 15-30-40-90 bázispontos emelést is valószínűsítenek elemzők.
Ebben a tekintetben a befagyasztás érdemi változást nem hoz. Ez ugyanis a lakossági árakat befolyásolja. Az üzleti vásárlók számára könnyítést nem jelent, hiszen ők a legtöbb esetben céges nagyfogyasztóként üzemanyagkártyával, egyedi szerződés alapján vásárolják az üzemanyagot. Persze az egyéni vállalkozók számára ez jelenthet könnyítést, ám mivel esetükben is lehetőség van költségelszámolásra, így ez megint kevésbé érinti az árazási döntést. Mindezek alapján tehát aligha képzelhető el, hogy a befagyasztás hatására a termékek és a szolgáltatások ára kisebb mértékben emelkedik majd – kevesebb költséget hárítanak át –, mint a befagyasztás hiányában. A másodkörös hatások ebben tekintetben nem igazán relevánsak. Újabb drasztikus lépés a kormánytól - Kinek fáj az üzemanyagárak befagyasztása? - Portfolio.hu. Mindezek alapján úgy vélem, a 480 forintos üzemanyagártól aligha könnyebült meg a jegybank, a kamatemelésnek ugyanúgy folytatódnia kell, ahogyan a befagyasztás előtt gondolkodtak. Akkor tehát sem a statisztika által számszerűsített inflációra, sem pedig a monetáris politikára nincs érdemi hatása a döntésnek.
De mi a helyzet a költségvetéssel, adókiesést ez csak jelent? Nos, az a helyzet, hogy itt is meglehetősen mérsékelt a hatás. A jövedéki adó ugyanis fix, tehát abból jó esetben a megugró fogyasztás miatt még többletbevétel is keletkezik. Persze a fogyasztói ár csökkenése az áfatartalmat is mérsékli, de ez csekély változást jelent. Magas üzemanyagár: megvizsgálja a kormány a kereskedelmi árréseket - Adózóna.hu. Az októberi átlagárat figyelembe véve a 480 forintra csökkenő üzemanyagár literenként 2-5 forint áfakiesést jelent. Az idei átlagos havi üzemanyagforgalommal számolva ez nagyjából 1 milliárd forint kieső bevétel az államkasszának. Három hónapra körülbelül 3, 2 milliárd forint. Ezt a kiesést pedig – ahogy fent jeleztem – mérsékelheti a többletfogyasztásból származó plusz jövedéki adó, de épp az élénkülő üzemanyagturizmus is. Ez alapján végül 3 milliárd forint alá is csúszhat az intézkedés költségvetési hatása, ami a büdzsé számára elhanyagolható veszteség. Mindent egybevetve egy költségvetési szempontból olcsó, a jelenlegi helyzetben a lakosság hangulatát javító intézkedésről van szó, ami érdemben nem enyhíti az inflációs nyomást.
(XI. 11. rendelet (a továbbiakban: Árrendelet) § (1) bekezdése szerinti termékek forgalmazására az Árrendelet alkalmazási idejére, ha e rendelet hatálybalépését megelőző három hónapban forgalmazta ezen termékeket. Ha az üzemanyag töltőállomás üzemeltetője az engedélyt e rendelet hatálybalépését megelőző három hónapon belül szerezte meg, a forgalmazási időszak az engedély megadásától számítódik. (2) Ha az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője az Árrendelet szerinti hatósági áras terméket nem forgalmaz, úgy más, az Árrendelet 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában szereplő termékek minimum követelményének megfelelő motorbenzint és dízelgázolajat köteles az Árrendelet által meghatározott áron forgalmazni. Ha üzemszünet van a benzinkúton Köteles üzemszünetet hirdetni az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője, ha a fogyasztókat az Árrendelet § (1) bekezdése vagy a (2) bekezdés szerinti termékkel kiszolgálni 7 napon belül nyitvatartási idejében összesen 48 órán keresztül nem tudja. Az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője más okból üzemszünetet nem hirdethet.
Jelenleg 320 forint körül mozog a kereszt, de a dollár novemberben várhatóan tovább erősödik, így ez is drágítja a beszerzést. Mindezek alapján tehát nagyon gyorsan kialakulhat egy olyan helyzet, ahol az eddigi nagyjából 30 forintos kiskereskedelmi árrés nullára csökkentése után annyival nőnek a költségek, hogy literenként akár több tíz forintos mínuszt generál az üzemanyagok eladása. Amennyiben pedig ez a helyzet áll elő, akkor bizony jöhet a fejvakarás. Ha a kormány február közepén elengedi az üzemanyagok árát, akkor egy ilyen esetben (ha a következő három hónapban gyengül a forint és/vagy emelkedik az olajár) a befagyasztás előtti szintekről akár 50 forinttal is emelkedhetne a fogyasztói ár. Ezt a választások előtt bevállalni rendkívül érzékeny politikai döntés. Ugyanakkor, ha például újabb három hónappal meghosszabbítják a rögzítést, azzal már veszélybe kerülhet az ellátásbiztonság, hiszen egyre több kút teheti ki az átmenetileg zárva táblát az egyre halmozódó veszteségek miatt, hacsak időközben nem szakad be az olaj ára vagy épp nem kezd hatalmas erősödésbe a forint.
A MÁSZ főtitkára olyan piaci jelzéseket idézett a VG-nek, amelyek szerint a hazai üzemanyag nagykereskedelmi ára magasabb a kiskereskedelminél, ami veszteséges értékesítést jelenthet. Viszont a jelenlegi ársapka nélkül történelmi csúcson, a befagyasztás előttinél is magasabban állna a végfelhasználói ár. Hogy hol, ahhoz azért nem ad pontos fogódzót a szabadáras termékek ára, mert a forgalmazók azokat is kénytelenek voltak csökkenteni. Őszintén remélem, hogy február 15-én kivezetik a magyarországi hatósági árat, mert már a végsőkig kifeszített állapotban van a mintegy 2500 állomást üzemeltető kiskereskedelmi hálózat – jelentette ki Grád Ottó. Fotó: VG