Kaiu Shirai és Posuka Demizu szerzőpáros 2016 augusztusában kezdte megjelentetni a The Promised Neverland című mangasorozatukat a Weekly Shonnen Jump lapjain. Arra valószínűleg egyikük se számított, hogy egy év múlva 1, 5 millió példányban fogy a történetük, 2018-ra pedig az első 10 kötet eléri a 6 milliós eladást. És ahogy az lenni szokott, a népszerű mangát anime-feldolgozás követi: idén januárban indult a Promised Neverland- anime, ami a téli szezon egyik legnépszerűbb címe lett. A március végi évadzáró után pedig be is jelentették a folytatását. A történet 2045-ben játszódik a Grace Field House nevű árvaházban. Itt él a tizenegy éves Emma, Ray és Norman 37 árvával és az őket felügyelő Anyával, Isabellával. A gyerekek élete nem is lehetne ennél szebb: jobbnál jobb ételek, puha ágyak, tiszta ruha, izgalmas játékok és gondozójuk feltétel nélküli szeretete. Az otthonban csupán egy szabályt kell betartani: nem szabad közel menni a birtokot körülölelő falhoz. Azonban egy nap Emma és Norman rájönnek, jólétüknek sötét és drága ára van.
Egy végig izgalmas sorozatot magas kiszámíthatatlanság-faktorral és sok agyalással. 2020-ban pedig érdemes lesz visszatérni a The Promised Neverland hez, ahol az eddig megismert Grace Field House után teljes egészében kitágul az anime világa és a tétek is egyre nagyobbak. The Promised Neverland – 1. évad. Japán horror/thriller anime, 24 perc/epizód, 2019. Értékelés: 9/10 raptor.
Ezzel ellentétben a szorongás érzését erősítik a szűk, sötét szobára vagy folyosóra korlátozódó jelenetek, ahol az egyetlen barátságos tárgyat a pislákoló lámpás jelenti – jobb esetben. Az erős kontraszt főleg akkor csúcsosodik ki, amikor a sorozatban halál vagy más erőszakos esemény történik. A kettősséget erősítve – a haláleseteket leszámítva – a legtöbb kegyetlen jelenet nem eldugott szobákban, hanem pont a biztonságot adó paradicsomi és színes környezetben történik, ahol a gyerekek elvileg gondtalan életüket töltik. Habár a történet nem riad vissza a drasztikusabb fordulatoktól, a The Promised Neverland nem tocsog véres jelenetekben. A legelső rész után csak az évad fináléhoz közeledve lesz újra vér a képernyőn, de az is csupán kis mértékben. Az anime sokkal inkább az elmék harcáról szól. Az igazi összecsapások a három legidősebb gyerek – Emma, Norman, Ray – és nevelőjük, Isabella között zajlik. Ezek többnyire stratégiai egymásnak feszülések. Az "ami nem történt meg a néző szeme előtt, az nem biztos, hogy igaz" mondat itt nagyon is fontos kitétellé válik, mondhatni a cselekmény fő irányelvévé.
Ugyanis a felnőtt és a gyerekek közötti sakkjátszma izgalmát a kimondott vagy éppen elhallgatott információk adják. A The Promised Neverland világa és a szemben álló felek helyzete aprólékosan kidolgozott – már csak ez számtalan lehetőséget biztosít többféle, a nézőknek felkínált végkimenetelhez. De ahhoz is bőven elég, hogy meglepjen egy olyan fordulattal, amire senki se számított. Ezt az élményt külön színesíti az, hogy Isabella tettei nagyon ritkán kerülnek direkt bemutatásra, így a gyerekszereplőkkel együtt a sötétben tapogatózik a néző, csak a gyerekek spekulációira hagyatkozhat abban, hogy kitalálja a történet további alakulását. Kaiu Shirai eredeti története pedig van annyira csavaros, hogy a legedzettebb thrillerrajongókat is megdolgoztassa. Nem túlzás kijelenteni, hogy a The Promised Neverland az eddigi év egyik legjobb animéje. Az első 12 epizódja még csak a kezdet volt, de bőven megmutatta, mennyi potenciál is rejlik a világában és a történetben. Bárkinek érdemes próbát tennie vele, még azoknak is, akik kicsit idegenkednek az anime formátumától.
A Sárospatak melletti Megyer-hegyi tengerszem kiemelt látogatottságú kirándulóhely, Magyarország egyik legszebb természeti csodájának számít. Ezt a vonzerőt akarta fokozni a város azzal, hogy manapság növekvő népszerűségű via ferrata pályát épít a helyszínre. A pálya látványa sokkolt több kirándulót, a nemzeti park is kifogást emelt. Végül kompromisszum született. A Megyer-hegyi tengerszem Sárospatakról közelíthető meg egy 7 kilométeres sétával, kijelölt turistaúton, de sokan felautóznak egészen a közelébe a 37-es útról a Kisgát-dűlőn. A helyszínt 2011-ben egy internetes szavazáson megválasztották Magyarország legszebb természeti helyszínének, azóta népszerűsége egyre növekszik, mint azt számtalan túrablog-bejegyzés tanúsítja. Már a 15. Megyer-hegyi tengerszem google. században felfedezték, hogy a Megyer-hegy kemény kovasavas kőzete kiválóan alkalmas malomkőnek, ezért egészen 1907-ig bányászták, főleg kézi munkával. A bányaudvar magas, meredek, sima falai között ezután a csapadékvízből egy tengerszemszerű, sokszor fekete vizűnek látszó tó alakult ki.
A Zempléni-hegységben nemcsak gabonaőrléshez használtak malomköveket, hanem az ércek megőrléséhez is. A Telkibányán lévő Múzeum kertjében láthatunk ilyen ércőrlő malomköveket. A Megyer-hegyi tengerszem környékét 1977-től természetvédelmi területé nyilvánították. Gyalog egy tanösvény vezet a tengerszem partjához Sárospatak belvárosától. Izgalmas átgyalogolni a kőzetbe vágott mesterséges és nagyon keskeny kanyonon is, amely egykor a malomkövek elszállításának útjaként szolgált. Megyer hegyi tengerszem túra. A malomkövek fejtését és kidolgozását évszázadokon át hasonló technikával, szerszámokkal és kézi erővel végezték. A termelés 1907-ben történő leállítása előtt évi 300-450 malomkövet készítettek. A bányászok kis fülkéket vájtak saját maguk számára a bánya falába, itt laktak. A Megyer-hegyen bányászott kövek külföldön is keresettek voltak, egészen az 1800-as évekig. Az egykori bányaudvaron ma is megtekinthető néhány félkész malomkő, valamint a kőfaragó tevékenység melléktermékei. A malomkőbányászat a 19. századtól a közeli Botkő-dombon folytatódott, ahol egykori gejzírkúpok maradványai is láthatók.
A Megyeri-hegyi Tengerszem Sárospatak városa fölött elhelyezkedő 324 méter magas Megyer-hegy területén található. Fő tömegében jól megmunkálható és szilárd, átkovásodott felső miocén korú riolittufából áll, mely a kainozoikum korszakban képződött. [1] Mélysége egyes helyeken a 6, 5 métert is elérheti, [2] a tavat körbevevő sziklafalak maximum 70 méterre magasodnak a víztükör fölé. [3] A bányagödör mindössze 4000 köbméter. " (Wikipédia) A kiépített, drótkötelekkel mázható vasalt útvonalak egy része a víz színe felett vezet illetve régi malomköveket érint. Megyer-hegyi tengerszem - Hetedhétország . A legkisebb mászók részére a BontoSzaurusz pálya nyújt felejthetetlen élményt. Információ: Megyeri-hegyi Tengerszem Egyéb érdekességek, ajánlók. További érdekes úticélok: Bejegyzés navigáció
A leghosszabb magyarországi via ferrata a Bucsek Henrik út a Cuha-szurdokban, amit ismeretlenek a múlt héten megrongáltak. Az első via ferrata pályát mi is kipróbáltuk az átadás után: Elvesztett ferrataszüzesség Csesznek alatt (Borítókép: VASALTUTAK)
Rovat Rovatok – 0 db találat