Látnivalók a környéken Székesegyház Vác Magyarország első, klasszicizáló későbarokk ízlésű székesegyháza, tervezője a francia Isidor Canavale. Az építkezést 1761-ben kezdték el, 1772-ben szentelték fel a templomot, de a belső munkálatokat c... Hajótörténeti Gyűjtemény Magyarország legnagyobb hajókonstruktőre, hajótervező mérnöke, Szabadi Kálmán életmű kiállítása. XX. századi vitorlások, gőzösök, jachtok kicsinyített élethű másolatai keltik életre a tengeri, a balat... Diadalív Magyarország egyetlen Diadalíve. Mária Terézia látogatásának tiszteletére építtette Migazzi Kristóf 1764-ben. Március 15. Jön a kirándulóidő: fedezze fel a hazai tanösvényeket - íme 4 remek úti cél - Blikk. tér A Március 15. tér épületegyüttese, a város főtere, amely az észak-déli és a kelet-nyugati egykori főközlekedési útvonalak keresztezésénél alakult ki, nem véletlen tehát, hogy a kereskedelmi és a közig... Hegyes torony A tatárjárás után újjáépített középkori város egyetlen fennmaradt emléke a Duna-parton látható helyreállított torony és városfalrészlet, lakóépületbe foglalt, hengeres testű, kúpos tetővel fedett épít...
Denkpáli megcsapoló A Duna folyam jobb parti melllékágrendszereit az ökológiai igényeknek is megfelelően látja el a Szigetközi hullámtéri vízpótlórendszer, melynek részeként üzemel Ásványráró község külterületén a képen látható, az Ásványi ágvéglezárásban lévő középvizi bukó. Ezt a képet 2022. 04. 07-én készítettem.
A lazna ősi almái, melyeknek fölöslegét lakói "bábukon", tutajon szállítják el, a sárga édes, a zöld kormos, a sáfrányalma és főként a kenézi piros – utóbbit minden ártéri gyümölcsök élére sorolják; a darualmák csoportjába. Amilyen maga a darualma, a nemes sóvári vagy a beregi sóvári is. De a kenézi pirost nevezték a középkorban piros vagy veres almának a Tisza felső és középső vidékén, Békés vármegyétől egészen föl Szatmárig, Beregig. Napos oldalán vérpirossal mosott színű gyümölcs, sötétebb csíkokkal szabdalt. Bő levű, fehér húsa zöld erezettel; cukros és enyhén fűszeres. A mély, "áradmányos", vagyis kellően nyirkos talajt kedveli. A Tisza által iszapolt vidéken szokatlanul nagyra nő, ráadásul gyümölcsei is jól állják helyüket a fán, ütődéseik sem rothadnak. Kiválóan szállítható – valaha egészen Szegedig hajózták. A mesébe illő váci Ártéri Tanösvény - YouTube. Bálint Sándor meg is jegyzi, hogy a homoki almák, elsősorban a Tombácz- és Dallos-almák helyi megjelenéséig, a XIX. század végéig, a Felső-Tisza mentéről Szegedig szállítják.
Ott mint lápos almát ismerték – így emlékszik rá Tömörkény is a Parti füzesekben; innét tudni azt is, hogy az egymás mellett érkező, összekötött tutajokat hívják Szegeden 'lápnak', melynek akolszerű deszkakészségében egybeöntve hozzák a gyümölcsöt, a csudás "lápi almát" (kenézi pirosat). De az erdélyi almák is lápon érkeznek a Maroson. A szegedi iratokban a XVIII. században fel is bukkan a neve – Vedres István írja 1824-ben, hogy "a múlt őszön 274 Kass Alma jött a Tisza hátrul Szeged Várossába". De az ártéri gyümölcsök közül a lazna pálmáját mégsem a régi alma, hanem a szilva viszi el – ez a vízfoltosságnak remekül ellenálló gyümölcs; valóságos szilvaerdő-láncolatokat alkotva az ártéri medrekben. Csak utána következnek a diósok, majd a körte, a birs és az alma. A szilvák leghíresebb fajtája a nemtudom (penyigei) szilva – róla máskor. A sokat kibíró, ellenálló ártéri gyümölcsök ősfáinak metaforáját a térség nagy ismerője, Luby Margit írja a legszínesebben 1939-ben. És az ő katalógusának záróképe rímel leginkább Kuthy Lajos absztrakcióira is: "Amilyen a földrajzi táj képe, jellegzetes fája, olyan a népe is.