Ezt a tartalmat harmadik fél készíti és tartja fenn, és erre az oldalra importálja, hogy a felhasználók megadhassák e-mail címüket. Erről és hasonló tartalmakról további információt találhat a oldalon.
Termékjellemzők mutatása
Részletek Kétszeletes gofrisütő rozsdamentes acélból készült külső burkolattal Tapadásgátló bevonattal ellátott alumínium sütőlap Nem átmelegedő, könnyű nyitást biztosító fogantyú Be- és kikapcsolt állapot jelzőfényei Függőleges tárolási lehetőséggel Hőfokszabályozó és biztonsági biztosíték a túlmelegedés elleni védelem érdekében Csúszásmentes gumitalp Teljesítmény: 750 W Grillemez mérete: 22 x 12 cm
Évszázadok múltán újra együtt látható Nagy Konstantin (I. Constantinus) római császár ( 272-337) híres szoborkolosszusának keze és mutatóujja a párizsi Louvre-ban a legnagyobb 19. századi magángyűjteményt újraegyesítő kiállításon. A Szent Konstantinként is emlegetett császár kolosszális bronzszobrának maradványait a római Capitoliumi Múzeumban őrzik, a töredékek az intézmény egyik fő attrakciói. A Louvre-ban a közelmúltban fedezték fel, hogy már 1863 óta a gyűjteményükben található a hiányzó 38 centiméteres aranyozott mutatóujj. ORIGO CÍMKÉK - I. Constantinus. Az elveszett szobortöredékre Giampietro Campana (1808-1880) római bankár és műgyűjtő gyűjteményében bukkantak francia kutatók ókori bronzszobrok hegesztési technikáinak tanulmányozása közben. A Louvre III. Napóleon alatt jutott a 19. századi itáliai bankár valaha több mint 12 ezer darabot számláló gyűjteménye egy részének birtokába, amelyet most a római Capitoliumi Múzeumtól és szentpétervári Ermitázstól kölcsönkapott tárgyakkal együtt újraegyesítve mutatnak be az Egy itáliai álom: Campana márkijának gyűjteménye című, február 18-ig látogatható tárlaton a Napóleon-csarnokban.
272. február 27-én született I. Constantinus római császár (Nagy Konstantin) Naissus városában (ma: Nis, Szerbia), Diocletianus egyik tetrarchájának (társcsászár) fiaként. Constantinus fiatalon Diocletianus mellett szolgált, majd 306-tól, apja lemondásával a nyugati részek tetrarchája lett. Constantinus volt az első római császár, aki felvette a kereszténységet, bár egyes források szerint csak halálos ágyán keresztelték meg. E lépése mögött valószínűleg politikai megfontolás állhatott, ahogy 313-es milánói rendeletét is a keresztény támogatás elnyerése érdekében hozhatta meg (Licinius társcsászárral közösen). A milánói ediktum eltörölte azokat a korábbi rendelkezéseket, melyek Diocletianus idején a keresztények üldözésére vonatkoztak. I constantinus római császár pingvin. Constantinus 324-ben lett egyeduralkodó, amiben nagy szerepet játszott az őt támogató keresztény zsoldossereg fanatizmusa a "pogány" Licinius elleni harc során. Constantinus már egyeduralkodóként elnökölt a 325-ös niceai zsinatot, amely többek között az ariánus tanok eretnekségéről is döntött.
Az így megnövekedett költségeket viszont a megnövekedett adóterhek biztosították. A gazdaságot tartós értékálló aranypénz verésével próbálta helyrerázni, és mikor a lakosság, a korábbi tapasztalatokból kiindulva, elkezdte felhalmozni az értékes nemesfémből készült érméket, akkor a császár központilag szabályozta az árakat és a munkabéreket. A központosított hatalom részeként a császár erősíteni kívánta a saját kultuszát, és mikor a keresztény közösségek ellenálltak, akkor a birodalom történetének utolsó nagyszabású keresztényüldözésébe fogott. About: I. Constantinus római császár. A reformok egy része kudarcnak bizonyult, de arra alkalmas volt, hogy megállítsa a birodalom szétesését. A szétosztott császárság eredményesen tudta felvenni a küzdelmet a barbárokkal, viszont megágyazott a különböző polgárháborúknak. A küzdelmekből kiemelkedő Constantinus császár 313-ban engedélyezte a keresztény vallás gyakorlását a birodalomban. A birodalom megosztása viszont egyre tartósabbá vált, 395-től kezdve pedig véglegesen Nyugat-, és Keletrómai Birodalomra oszlott a császárság.
A császár mutatóujja már azon a metszeten is hiányzott, amelyet Deigo Revillas apát 1759-ben publikált – mutatott rá a direktor. A római múzeum azt fontolgatja, hogy a novemberben nyíló Campana-kiállításra kölcsönadja a császár kezét a mutatóujjal való újraegyesítést céljából, míg a Louvre azt tanulmányozza, milyen feltételekkel engedhetné meg, hogy a kezet és az ujjat együtt mutathassák be Rómában. fotó: Ancient History Encyclopedia
Giampietro Campana a Monte di Pieta római állami zálogház igazgatója volt. 1858-ban több év börtönbüntetésre ítélték sikkasztásért, gyűjteményét az egyházi állam elkobozta és eladta. I constantinus római császár komjádi. A kollekció túlnyomó részét – együttesen több mint 10 ezer tárgyat – három állam, Oroszország, Nagy-Britannia és Franciaország vásárolta meg. A római Capitoliumi Múzeum szerint az ujjat minden valószínűség szerint 1584-ben választották le a szobor többi részéről, akkor, amikor a földgömböt, amelyet Konstantin eredetileg a kezében tartott, egy kilométerkőre helyezték a Via Appián. A császár mutatóujja már azon a metszeten is hiányzott, amelyet Deigo Revillas apát 1759-ben publikált. Nagy Konstantin kezének és mutatóujjának egyesítését az tette lehetővé, hogy a Capitoliumi Múzeum kölcsönadta a császár kezét az újraegyesített Campana-kollekciót bemutató kiállítására. A Louvre tárlatán hosszú idő után újra együtt látható a gyűjtemény több más egybetartozó darabja is.
Ő adományozta a pápának a lateráni palotát, illetve elrendelte számos híres székesegyház (pl. Hagia Sophia, Szent Sír Temploma) felépítését. Constantinus helyezte át fővárosát a birodalom keleti területeire, a régi görög Büzantion helyére, amit saját magáról Constantinopolisnak nevezett el (Konstantinápoly, Isztambul). Szerző: Tarján M. Tamás Részletek 2014-02-23