Király Nikoletta – festőművész..... 1978 november 21. -én születtem Debrecenben. 12 éves voltam, amikor a családommal a Balatonhoz költöztünk. Gimnáziumi tanulmányaimat Keszthelyen végeztem. 17 éves koromtól négy évig egy keszthelyi festő, Dókus Eörs tanítványa voltam. Azóta önállóan dolgozom. A művész alkotásai: Király Nikoletta: Az öreg halász háza.. Király Nikoletta: Csónakok..... Király Nikoletta: Csend...... Egyszer valaki azt mondta, mesterien teszek úgy, mintha nem venném komolyan. Mármint ezt a festés dolgot... Nem tudom, még az is lehet hogy igaza volt. Király Nikoletta: Eső után..... Nikoletta: Vitorlásverseny a Király Balatonon........ Király Nikoletta: Hazai utakon.......... Végül is, sosem gondolok rá úgy mint egy megoldandó feladatra. Rólunk - Festő Party Studió. Hiszen ez játék. Mintha a pillanat szólna: "kapj el, ha tudsz...! " Király Nikoletta: Magány........ A tájképei és az ecset kezelése nagyon jó, öröm volt nézni a festményeit........ Király Nikoletta: Kék váza, virágok........ Fantasztikus a virágos csendélet, csodálom a szineket............. És végül a kedvenc festmény: Nikoletta: Fonódás........... Munkáim főleg Hévízen, és szerte az országban is egyre szélesbb körben megtalálhatók.
Király Nikoletta 1978-ban született Debrecenben. Rajztehetségére már kora gyermekévei idején felfigyelt a környezete. Általános iskolás évei alatt költözött családjával a Balaton közelébe. A gimnáziumot Keszthelyen végezte, ezen időszakban lett Dókus Eörs festőművész tanítványa, aki a nála töltött évek folyamán elindította az olajfestészet rögös útján. Több mint 15 éve dolgozik önállóan. Munkáival - utcaképek, tájak, melyek emlékei akár itthon, vagy valamely mediterrán országból ihlették meg - elmondása szerint szeretné visszahozni az emberek arcára az egyszerű jó érzést és mosolyt. Kiállításokon bemutatkozott Budapest mellett, Hévíz, Keszthely, Söjtör, Székesfehérvár, Bábolna, Tiszaalpár és Ócsa településein. Béla lapja - / Király Nikoletta:Festö.. Évek óta rendszeres résztvevője több hazai művésztelepnek, főleg ilyen alkalmakkor kint a szabadban is szívesen alkot. Jelenleg Hévízen él. {oziogallery 350}
"Szerintem a festészet üzenet. Gondolatok, mondandó, amit a festő nem akar csak magának megtartani. Festeni annyit jelent, átadni valamit. Valamit, ami az ábrázolt kép mögött van. Amitől az több lesz, mint egy utca, egy asztali csokor, vagy egy nyitott erkélyajtó. Több, mert életek, és gondolatok bújnak meg a vonások mögött. A festőé, aki már járt azon az utcán, látta azt a csokrot, vagy épp az erkélyajtót. És a nézőé, aki lehet hogy épp ugyan abban az utcában lakik, vagy virágüzlete van, esetleg eszébe jut, hogy nyitva felejtette otthon az erkélyajtót. De talán nem is ez a fontos, hanem az, hogy egy napon a néző meglátja azt a festményt. És meghallja a festmény üzenetét, majd hazaviszi. Mert otthon akarja tovább nézni azt. Onnantól minden nap. 1D986 Király Nikoletta : Őszi munka - Festmény | Galéria Savaria online piactér - Régiségek, műalkotások, lakberendezési tárgyak és gyűjteményes darabok. " 1978 – ban született Debrecenben. Rajztehetségére már kora gyermekévei idején felfigyelt a környezete. Általános iskolás évei alatt költözött családjával a Balaton közelébe. A gimnáziumot Keszthelyen végezte, ezen időszakban lett Dókus Eörs, festőművész tanítványa, aki a nála töltött évek folyamán elindította az olajfestészet rögös útján.
Több mint 15 éve dolgozik önállóan. Munkáival – utcaképek, tájak, melyek emlékei akár itthon, vagy valamely mediterrán országból ihlették meg – elmondása szerint szeretné visszahozni az emberek arcára az egyszerű jó érzést, az őszinte mosolyt. Kiállításokon bemutatkozott már többek között Budapest, Hévíz, Keszthely, Söjtör, Székesfehérvár, Bábolna, Tiszaalpár, Ócsa településeken. Évek óta rendszeres résztvevője több hazai művésztelepnek, főleg ilyen alkalmakkor kint a szabadban is szívesen alkot. Jelenleg Hévízen él.
Mielőtt 2012 óta komolyabban elkezdtem festéssel foglalkozni műszaki rajzolóként dolgoztam évekig. Édesanyám betegágyánál eltöltött sok idő késztetett a festésre, enyhítve a tehetetlenség és fájdalom érzését. Több festészeti irányzatot kedvelek. Érdekel az expresszionizmus, a nonfiguratív absztrakt, a "drip and splasch", vagyis a csepegtetéses-csurgatásos technika, amely irányzatokban megtalálom és kifejezésre juttathatom a belső érzelmi világom. Saját stílusomat az alkotásaimban néha improvizáció útján a valóságból és a képzeletből egyaránt próbálom érzelmi töltéssel kialakítani. Képeim készültek olaj, pasztell, ceruza és akril felhasználásával is, de mindig visszatértem szerelmemhez az akvarellhez. Szeretem a festményeimen bemutatni a természet csodáit, a virágokat, a szép tájakat és az állatokat. Számomra a művészet a test, az agy és a lélek tökéletes összhangja, de kell ihlet, ösztönző erő és tehetség az önmegvalósításra. Amikor leülök festeni, cselekvési vágyat, örömet érzek az alkotásra – boldogság tölt el.
De aztán delete-t nyomtam rá. De most már le kell írnom. Akkora élet és elevenség van képeiden, hogy lekottázható a hangulata. Nem feltétlen mindegyik az örömet fejezi ki, még akkor sem, ha vibrálnak rajta az élénk megfogalmazások. Mit jelent neked a zene a festészeted kialakulásában? Niki: A lelkem nagyon szereti a zenét, leginkább az élő előadásokat - koncerteket - kedvelem. Talán ennek a szeretetnek a tükörképe lehet képeim elevensége, ahogy fogalmaztál. Valamennyi képemet örömmel festem, nagyon nagy részükhöz köt személyes emlék, tapasztalat. Sokszor festés közben szól bennem valahol legbelül egy dallam, egy kedvesebb részlet, ez nem is annyira tudatos, mint inkább egy nagyon kellemes érzés... olyan ez, mintha eddigi életem filmje peregne odabent, és a filmkockák a festékkel rákerülnek az anyagra idekint. Lami: Mész az utadon, és hagyod, hogy sodorjon a "végzet", vagy tudatosan építesz fel minden lépést? Hova engeded most sodortatni magad vagy éppen melyik a következő kipipálásra váró állomásod?
Lami: Ezerféle festészeti irányzat van. Neked kitaláltam egy új kategóriát, amit azért tuti nem visznek be egyetlen művészeti lexikonba sem: hunyorgó festészet. És ebben hidd el, minden csoda benne van, amit képeiden látni. Fények, elevenség, vidámság, életöröm... és akkor most abbahagyom:) A lényeg, hogy festményeidet másként nem tudom elképzelni megszületni, mintsem ránézel egy tájra, enteriőrre, csendéletre, kicsit összeszűkíted a szemed, és a számodra a látványban kiugró legerőteljesebb mélységeket, fényeket viszed fel a vászonra belőle. Vagy tévedek? :) Niki: Egyáltalán nem. :-) És köszönöm a megtisztelő címet: hunyorgó festészet. Annyira jól írtad le e pár gondolatban, hogy ezzel semmi egyéb baj nincs, csupán annyi, hogy így nem tudom, én mit mondhatnék még erről... De tényleg így van, hunyorogni szoktam. Épp alig egy hete kérdeztek is erről egy utcai festés alkalmával. Hunyorogni kell, és akkor elkülönül a látványban a lényeges a kevésbé fontos részektől. Lami: Anno megnéztem egy videót, hogyan dolgoznak mások festőkéssel, majd nagy mellénnyel odaálltam a vászon elé, hogy most akkor én következem, ide nekem a "festőkések királynője" címet.
Mit ünneplünk március 15-én? Íme a válasz! Legújabb kori történelmünk során mindig kiemelkedő jelentőséggel bírt 1848 március 15 megünneplése. Fontos volt, mert a magyar szívekben mindig magában hordozott egy sajátos szimbolikus jelentéstartalmat, a szabadság, a fejlődés, a modernizáció és a nemzeti tudat érzését. Az ezen dátum által jelképezett korszaknak köszönhetjük gyönyörű himnuszunk keletkezését, zászlónk piros-fehér-zöld színeinek hivatalossá válását, illetve azt, hogy országunk fővárosa Pozsony helyett Budapest, hivatalos nyelve pedig a latin helyett a magyar lett. Büszkének kell lennünk tehát erre a napra. Egy kis történelem - mit ünneplünk Március 15-én? - KÖZE. Úgy gondolom ma, amikor nemzetünk újra a fejlődés útját keresi, egy válságokkal, viszontagságokkal teli korban, ennek a napnak az emléke nagyon fontos tanulságokkal töltheti fel ünneplésünket. Ezek a tanulságok pedig az összefogás, a kitartás és a tenni akarás hegyeket megmozgató erejének és egymásnak a megbecsülése. - írja a Az ünnepről 1848. március 15-én – az európai forradalmi hullám részeként – Pest-Budán is kitört és vér nélkül győzött a forradalom a nemzeti szuverenitás és a polgári átalakulás jelszavaival ("egyenlőség, szabadság, testvériség").
Március 15-én a bécsi forradalom hírére magyar küldöttség indult a pozsonyi országgyűlésről a császári városba, s időközben Pesten is kitört a forradalom. Március 16-án Bécsbe is eljutott a pesti forradalom híre. Az udvar meghátrált, s kénytelen volt engedni a pozsonyi küldöttség követeléseinek. Hozzájárult március 17-én gróf Batthyány Lajos miniszterelnöki kinevezéséhez. Mit unneplunk marcius 15 en francais. Beleegyezett az önálló magyar kormány megalakulásába. Megígérte, hogy a király szentesíti a reformtörvényeket. A gróf Batthyány Lajos vezetésével megalakuló új kormány már nem a királynak, hanem az ország választott képviselőinek, a magyar országgyűlésnek tartozott felelősséggel. Ezért tehát független, és felelős kormány volt.
Ezen a napon az állami lobogót félárbócra eresztik, a középületekre kitűzik a gyászlobogót, az iskolákban megemlékezést tartanak. Március 15 – Mit ünneplünk március 15-én Mit kíván a magyar nemzet Petőfi Sándor Március 15 – Mit ünneplünk március 15-én Mit kíván a magyar nemzet Petőfi Sándor
Előbb az orvoskar hallgatóihoz, majd velük a politechnikum diákjaihoz, azután pedig együttesen a jogászokhoz vonultak. Minden helyszínen elhangzott a kiáltvány és a Tizenkét pont, Petőfi pedig elszavalta költeményét. A jogászok és az utca népének csatlakozásával mintegy kétezresre duzzadt, egyre lelkesebb tömeg Petőfi vezetésével átvonult a közeli Landerer és Heckenast nyomdához, a Hatvani (ma Kossuth Lajos) utca és a Szép utca sarkára. Mit unneplunk marcius 15 en youtube. Az ifjúság vezetői által a nép nevében lefoglalt gépeken cenzúrázatlanul nyomtatták ki a Nemzeti dalt és a Tizenkét pontot. Kevéssel dél előtt Irinyi József személyesen oszthatta szét a két röplapot, a szabad sajtó első példányait. A siker bátorságot öntött a kezdeményezőkbe, akik délután háromkor a Nemzeti Múzeumnál nagygyűlést tartottak, majd az időközben tízezresre duzzadt tömeg a Pest városi tanácshoz vonult, s rábírta a tanács tagjait arra, hogy csatlakozzanak követeléseikhez. Forradalmi választmány alakult, majd a nép elindult Budára, a Helytartótanácshoz.