A mai bejegyzésemben azokat a kérdéseket gyűjtöttem össze, amit véleményem szerint mindannyiunknak érdemes átgondolni, ha az eljövendő nyugdíjas éveinkről vagy a nyugdíj-előtakarékosságról van szó. Nyugdíj előtakarékosságok összehasonlítása egy helyen - Pep Magazin. Úgy gondolom, hogy sok esetben ezek a kérdések nem igazán kapnak nagy hangsúlyt mindennapi életünkben, mint egy film ami folyamatosan pörög és egyszer csak azt látjuk, hogy vége van. Körülbelül így tudom elképzelni a nyugdíjas kor eljövetelét is: az ember éli a mindennapi életét és egyszer csak ott találja magát. Illetve meglátásom szerint minél kevesebb idő van hátra ehhez az időponthoz annál inkább foglalkoztatja az embert: nyilván, például egy diák ritkábban gondol a nyugdíjas éveire, mint az akinek már csak néhány éve van a nyugdíjba vonulásáig. Teljesen egyet tudok érteni azzal a gondolattal, hogy a mindennapi élet sűrűjében, forgatagába az ilyen kérdések ritkán merülnek fel, ugyanakkor a másik oldalról pedig az is eszembe jut, hogy vajon egy kérdés fontossága a gyakoriságától függ azaz lehetnek-e olyan, minket ritkán foglalkoztató kérdések amik mégis fontosak a számunkra, életünkre nézve?
A nyugdíj előtakarékossági számla, vagy rövidítve NYESZ egy olyan értékpapírszámlát jelent, amelyre elhelyezett összeghez alapesetben csak nyugdíjba vonuláskor lehet hozzáférni, addig pedig befektetésekre fordítható a rajta elkülönített pénz. NYESZ jelentése A nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ) a három, államilag támogatott nyugdíj megtakarítási módozat egyike az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP) és a nyugdíjbiztosítás mellett. A NYESZ működése nagyon hasonló egy hagyományos értékpapír számlához, lényegében különböző értékpapírokkal való kereskedésre szolgál. Tulajdonosaiknak egyedül kell minden egyes befektetési döntést meghozniuk. Így például saját felelősségükre határozzák meg a befizetések összegét, devizanemét, és a konkrét értékpapírt is egyedül kell kiválasztaniuk. Nyugdíj előtakarékossági számla működése A nyugdíj előtakarékossági számla felépítését tekintve két számlából áll: egy pénzszámlából és egy értékpapírszámlából. Útmutató a nyugdíjcélú előtakarékossághoz - CareDirect.hu. A pénzszámla mintegy "előszámlaként" működik. Ide érkeznek ugyanis a befizetések, az éves 20 százalékos SZJA adójóváírás, és ha eladjuk értékpapírjainkat, akkor az abból származó összeg is.
Az állami segítség okát tehát máshol kell keresnünk. Igyekszünk nagyon röviden fogalmazni: az állami nyugdíjrendszer a csökkenő népesség és az elöregedő társadalom jelenségei miatt nagy gondban lesz, már a közeljövőben: ezek a problémák pedig már elkezdődtek: a nyugdíj az előzőleg fizetéseink átlagának alacsonyabb százaléka, mint akár 10 évvel ezelőtt. Mivel az állam ezzel nagyon is tisztában van, igyekszik finoman arra vezetni az állampolgárokat, hogy készüljenek fel az idős korra és az öngondoskodásra, mert bár az állami nyugdíjrendszer minden bizonnyal túl fog élni, könnyen lehet, hogy hamarosan egyre kevésbé tudja majd fedezni a nyugdíjasok összes költségét. Ugyanitt hadd jegyezzük meg, hogy az a mítosz, hogy nyugdíjas korunkban a költségeink csökkennek, nem igazán állja meg a helyét: olyan extra költségekre kell felkészülni, mint a gyógyszerek és más egészségügyi kiadások megnövekedése. Sokak szerint az állami intézmények egyre kevésbé fogják tudni ellátni "all inclusive" szerepüket, vagyis egyre kevésbé lesznek alkalmasak arra, hogy teljes oktatást, egészségügyi ellátást és nyugdíjat kínáljanak az előkövetkezendő években, évtizedekben.
Igen sok biztosítócég kínál önkéntes nyugdíjpénztár és nyugdíjbiztosítás opciókat, amelyek költségeikben (ezt jól mutatja a teljes költségmutató [TKM]) és hozamaikban is nagyon eltérnek: egy nagyon rossz választás akár több millió forinttal is kevesebbet fizethet, mint a legjobb. A nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ) azok számára jó választás, akik nagyon aktívan, jól és szívesen bánnak a pénzzel: akiknek van tapasztalatuk értékpapír-, tőzsdei- és más kereskedésben. Azonban a nyugdíjbiztosítás és az önkéntes nyugdíjpénztár között nem ilyen egyszerű dönteni, nem is beszélve a sok tucat opció közül a számunkra leginkább megfelelő lehetőségről. Szerintünk érdemes egy nyugdíj előtakarékossági szakértővel konzultálni: egy ilyen beszélgetés könnyen megejthető online is és semmibe nem kerül.
A külső-belső felújítás tervének elkészülése után a kormány 13 milliárd forintot ítélt meg a feladatra és 4, 2 milliárd forintot át is adott a főegyházmegyének. Az építész elmondta, hogy eddig megújult az északi oldalhajó, elvégeztek kisebb restaurálási munkákat és elkészült a lift, amellyel akadálymenetesen megközelíthetővé vált a kincstár, valamint a fölötte lévő panorámaterem. A csaknem 150 éves monumentális épületben a lift elhelyezéséhez egy helyütt másfél méter vastag, tömör téglaburkolatban kellett aknát kialakítani, másutt pedig acélszerkezetű, rejtett boltívvel kellett alátámasztani egy levegőben lógó falrészt - ismertette Németh Tamás. A tervek szerint 2020 őszén elkezdik a kupola teljes külső-belső felújítását: a burkolat cseréjét, a hő- és vízszigetelést, valamint a belső, stukkóval díszített felületek restaurálását. Kinyitották az esztergomi bazilika időkapszuláját | Híradó. Ez a munka legalább két évig tart majd. Tervezik továbbá a tetők, a több tíz méter magasságban lévő "belső udvarok" és a homlokzat egy részének felújítását is.
A templom a 12. században részben leégett, újjáépítése után pedig a török megszállásnak esett áldozatul. A vár visszavételére indított harc során a benne tárolt lőpor felrobbant, és csak a 1506 és 1511 között épült reneszánsz Bakócz-kápolna maradt épségben. Mária Terézia 1768 és 1770 között a vár közepén Szent István tiszteletére barokk templomot emeltetett. Később ezt eltávolították el, hogy helyet adjanak a mai bazilikának. Rudnay Sándor terve volt, hogy ismét az ország egyházi központjává teszi Esztergomot. A Várhegyet betakaró épületegyüttest terveztetett, ennek makettje ma is megtekinthető a bazilika kincstárában. Esztergomi bazilika felújítása a 2019. Bécsből mindent megtettek, hogy megakádolyozzák, hogy Esztergomban épüljön fel a Habsburg Birodalom legnagyobb temploma. Pénz hiányában végül csak a székesegyház, az Ószeminárium épülete, a Sötétkapu és az érseki palota készült el. A mai templom alapkövét 1822. április 23-án, Szent Adalbert ünnepén tették le. Az építkezést Packh János vezette. Módosította az alaprajzot és a homlokzaton is változtatott.
Az alábbi honlapon található egy cikk Németh Tamás vezető tervezővel:
Jól halad az esztergomi Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház 2019 óta tartó felújítása. A Magyar Nemzet számolt be róla, hogy a bazilikában éppen a kupolát restaurálják. Mivel a templomban sok minden egyedi és monumentális méretű, a szakembereknek komoly kihívást jelent a kupola, a hatalmas oltárkép és a nagyorgona felújítása is. Utóbbit teljesen újjáépítik, a munkával várhatóan 2025-ig készülnek el. Most következő galériás összeállításunkban izgalmas képsorok láthatóak a felújítási munkálatokról. 13 milliárd forintból megújul az esztergomi bazilika » I Love Dunakanyar. Manapság nem az orgona hangjától vagy a kórus énekétől, hanem kalapácsok ütéseitől és gépek zajától visszhangzik az esztergomi Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház hatalmas belső tere, hiszen éppen a kupolát újítják fel. Az impozáns és egyben grandiózus épület fejlesztése, állagmegóvása 2016-ban vált halaszthatatlanná, mivel a kupola stukkódíszítésének kisebb-nagyobb részei elkezdtek potyogni, és a 60-70 méteres magasságból lehulló vakolat veszélyeztette a híveket, illetve a bazilikába látogatókat.