A Horgászegyesületek Fejér Megyei Szövetségének (HOFESZ) kezelésében lévő vízterületeken 2019-ben az alábbi területi jegy árak megfizetése után horgászhatsz. Fontos, hogy minden esetben olvasd el az adott vízterületre vonatkozó horgászrendet!
A nyugati oldalon természetes domboldalak határolják, míg a keleti oldalon az oldaltöltés tartja meg a vizet. A víztározó 1974-ben készült el, a Zámolyi-tározóval együtt a Velencei-tó vízszintjének szabályozását a Császár-víz közvetítésével szolgálja. A Zámolyi-medence körülbelül 12 ezer éve kezdett süllyedni, majd a Vértesből lezúduló patakok sekély tóvá duzzasztották. Ez a sekély tó borította valaha a medence területét, mely folyamatosan feltöltődött. Fehérvárcsurgó - Víztározó - Tavak.hu - horgásztavak, horgászvizek, cikkek. A hajdani tavakat jelzik a mai rétek nevei: Nagytó-rét, Csukató-rét, Csíkvarsai-rét. A vizekben megtalálhatjuk az ősi vízi világ jellegzetes halfajait. A rét névadó halfaja, a réti csík, a nagy lecsapolások előtt nagy számban élt a mocsarakban, lápokban és jelentős szerepe volt a népi táplálkozásban mint nélkülözhetetlen böjti eledel. A tározó területe 180-370 hektár, térfogata 7, 85 millió m 3. Árvízszinten 328 hektár felületen 9, 45 millió m 3 víz tarozására alkalmas. Jellemző vízmélysége 1, 5-2, 5 méter, de egy bizonyos területen eléri a 6, 8 métert.
000. -Ft Gaja ifi éves: 2. -Ft A bojlis horgászat a bojlis (napi, éjszakai, vagy éves) horgászjegy megváltása, és a víztározó, a bojlis horgászatra előirt szabályok betartása mellett! Engedélyezett, előzetes bejelentkezés után, az előre kijelölt két partszakaszon. Ez is érdekelheti Nagylók – Piroska-tó Cím: Hantosi út-Hunyadi út-Rákóczi út-Petőfi Sándor út-Piroska tó Jegyárak Éves területi, felnőtt 30 000 Ft …
Sorozatunk második része az 1686-1891 közötti, azaz a vár visszafoglalásától Ybl Miklós haláláig terjedő időszakkal foglalkozik. A középkori Magyarország egyik legnagyszerűbb építészeti emlékének kellett majdnem maradéktalanul elpusztulnia ahhoz, hogy helyet adjon a 150 éves török megszállásból éledező Buda fővárosi törekvéseit kifejező épületnek. A várhegyen álló királyi palota építéstörténete nemcsak az országgal, de a várossal is sorsközösségben volt mindenkor. Együtt épült a török hódoltság után talpra álló nemzettel, szó szerint együtt égett a 1848-49-es forradalom lázával, és a kiegyezés után együtt vált az elképesztő ütemben fejlődő országgal a dualista állambeli párjának vetélytársává, hogy aztán a király nélküli királyság éveiben koronás fő nélkül maradjon. Buda királyi palota. A budai vár történetével foglalkozó cikksorozatunk második és harmadik részében azt a kétszáz ötven éves építési periódust tárgyaljuk végig, amelynek eredményeként kialakult a ma is látható palota közvetlen elődje. A budai királyi palota József nádor korában.
Az építészek, Ybl Miklós és Hauszmann Alajos szecessziós elemekkel díszítették a barokk stílusú kastélyépületet, melyben a Habsburgok sosem laktak, csupán vendégeskedtek. A második világháborúban Budapest ostromakor a Várnegyed és a Budavári Palota szolgált a német katonák utolsó menedékeként. A palota ismét súlyosan megrongálódott, kupolája beszakadt, homlokzata felismerhetetlenné vált. Újjáépítéséhez az 1950-es években fogtak hozzá. A korszak vezető építészei a korai XVIII. századi barokk stílushoz való visszatérést választották, megtartva ugyanakkor az egy évszázaddal későbbi nagyobb alapterületet. Budai királyi palota szeged. Így született meg a mai barokk épülethomlokzat, ami nem hasonlít a Vár régebbi arculatainak egyikére sem. Ennek valószínű oka, hogy a XX. század közepén az építészek nem szerették az eklektikus stílusjegyeket, holott manapság az eklektikus építészet számít Budapest egyik legfőbb értékének. Látványosságok a Budavári Palota közelében, A Budavári Palota legfontosabb látnivalói: Magyar Nemzeti Galéria Budapest Történeti Múzeum Mátyás-kút Országos Széchényi Könyvtár Királyi lovarda Főőrség