S a mint kijutnak a görbe Sabinum Földére, nem lél szót, hogy a kies Tájékot, és a szép eget dicsérje. Mosolygja a Consularis a bohót, És hogy, midőn kijő megint, legyen Egy éjszakát hol szállani s kaczagni, Hétszázat ingyen ád, s meg annyit ígér Kölcsönbe, s rá beszeli: venne itt Egy kis majort magának. Megveszi. Egy szóval, és hogy téged bő beszédem Soká ne tartóztasson: a mi nyalka ficzkónk Parasztgazdává lesz; szántás, vetés, Nyítás, homlítás nyelvén szüntelen; Szilfákat ültet, s addig vágy minél előbb Meggazdagodni, míg belé kiszárad, Sárgává lesz, meggörbed, és megőszül. De a midőn lopják juhát, midőn Gidói döglenek, elhull az ökre, Vetésit dúlja jég, aszály, üszög: Dühödt haraggal hág fel tátosára, S vágtatva hajt nagy éjjel hív urához. — Hat tégedet mi bánt? mond ez, midőn Meg nem kopasztott állal, s szurtosan Érkezni látja. Durva vagy magadhoz; Kíméld tüzed; lassabban többre mégy. — Hogy téged úgy áldjon meg Jupiter, Ekként kiált, nagyot sóhajtva, Mena, Szűnj megboszantani! Az eszes gyermek 2018. Jobbodra kérlek, És geniusodra, s házad isteneire: Add vissza régi boldog sorsomat!
Nem vagyok prűd, nagyon nem, sőt. De újabban kedvenc Maltinánk minden hónapban értesít arról, hogy mikor kezd menstruálni (értem én, hogy reklám, meg diszizredibugyi, és ezért a saját anyját is eladja), de most ennél is tovább megy, és ez már számomra tényleg gyomorforgató. Komoly, hogy kirakja a használt-véres diszizredibugyiját sztoriba? Vámos Miklós Demeter Szilárdnak: Ha elment az esze, hagyja ott felelős állását : hungary. Ha nem vennénk észre véletlenül, még oda is írja, hogy öblítve várja a mosást. Én ezt egész egyszerűen nem tudom elhinni. (Én spec. észre sem vettem volna a háttérben azt a véres bugyit, ha nem írja ki szándékosan). Szerintem ez már nagyon beteg.
Ki látja, hogy jobb, a mit elhagyott, Mint a mit keresett, hagyja abba az újat, S siessen a megúnt jobb régihez. Nyúljon mindenki, meddig leple nyúl.
Míg egymás elől oly gondosan kitérünk, Szívünkben a gát: csak óvatosan éljünk. Hol az ember jár, ott vele van a pusztulás, De az árnyékból még szárnyra kap a változás! Kell egy híd közénk, Mi összébb húz, Ha adhatsz még reményt, Építsd, mit más szétzúz! Emlékezz, s add tovább A boldogság múló pillanatát, A jót add tovább! Egy életen át azt álmodjuk, hogy élünk, Réved a világ – de együtt van még esélyünk. Hol az ember jár, oda követi a látomás, És az álmokból, ami születik, az mind csodás! Csondor Kata - Add tovább 'Hóban ébred..' - dalszöveges verzió - YouTube. A boldogság múló pillanatát. Míg a Földön jársz, hagyd itt a szeretet nyomát, Mert a boldogság azt akarja, hogy add tovább! Ha véget ér a dal, azt add tovább, Mit szívből szerettél, Mit felfedeztél, S amiért éltél.
Csondor Kata - Add tovább 'Hóban ébred.. ' - dalszöveges verzió - YouTube
Részletek Készült: 2015. március 31. Erdészné Kárpáti Judit Mit adhatunk egymásnak húsvétkor? Your browser does not support the audio element. Letöltés: 3 (2, 4 MB) Add tovább! Nem szeretem, ha olyan felesleggel rendelkezem, ami másnak még jól jöhetne. Ha tehetem, továbbadom a ruhákat, bútorokat, tárgyakat; az ételeket is maximálisan hasznosítom. (Ha más nem, a macska…) De mi van azzal, ami nekem is fontos, szükséges és szeretem? Azt bizony az ilyen típus, mint én, nehezen adja ki a kezéből. Azzal is spórolok. Néha érzem, hogy ezt nem jól teszem… Ma láttam egy kis jelenetet a buszon, amiről mindez eszembe jutott. Egy idősebb bácsi egy hasonló korú néninek kicsit megbökte a vállát, és esetlenül kezébe nyomott egy újságot. Azt a lapot, amit mindennaposan szórnak a metró állomásain, és melyről plakátok is hirdetik, hogy adjuk tovább, hiszen mindenkié, ingyen. Eddig mégsem figyeltem meg, hogy ezt meg is tette volna valaki. Van valamim, amit nem továbbítok, pedig én is azzal az instrukcióval kaptam, hogy osszam meg a többiekkel?