Szobáról szobára kalandozva beszélgettünk az építmény múltjáról. A grófi ágy eredeti pompájában ragyog / Fotó: Fuszek Gábor – A kastélyt megrendelésre Ybl Miklós építtette, és noha a munkálatok 1875-ben elkezdődtek, az épületet csak 1882-ben adták át a családnak. Krisztina kérésére a kastélyon 365 ablak, 52 szoba és 4 bejárat van, a napok, a hetek számát és az évszakokat jelképezve – mesélte Angéla. Az idilli életnek a második világháború vetett véget. – A nagyszüleim 1944 végén Bécsbe, majd később Algériába menekültek, és én is ott születtem. Összességében kalandos életem volt, gépészmérnökként bejártam az egész világot – mesélte Frédéric. Kis káddal is felszerelt a néhai Katalin grófnő fürdője / Fotó: Fuszek Gábor Feleségével, Karinnal Németországban ismerkedett meg, az esküvőjük után nászútra őseik földjére utaztak. Szabadkígyós. – 1985-ben házasodtunk össze Bonnban, a mézesheteket pedig Magyarországon töltöttük. Akkoriban mi voltunk az első Wenckheim grófok, akik a második világháború után visszatértek Magyarországra – idézte Karin.
Becslése szerint egyébként a műemléki szempontokat is figyelembe vevő felújítás legalább hárommilliárd forintba kerülne, ám a hasznosítás során a beruházás megtérülhet. Az ezerötszáz négyzetméteres épület földszintjén a 19. századi főúri életet bemutató kiállítás kaphatna helyet, az emeleten pedig szállodát lehetne kialakítani. A polgármester szerint az NV Zrt. nem zárkózik el a vagyonkezelés térítésmentes átadásától, ám azt várja, hogy a település az épület hasznosítására megfelelő koncepciót dolgozzon ki.
A kastélyt egyébként mintegy 4, 5 milliárd forintból 2015-ben kezdték el felújítani, s tavaly nyitották meg. Pontosabban zárták be a helyiek orra előtt. Történt ugyanis, hogy 2020 július közepén, egy verőfényes nyári napon a turai kastély üzemeltetői megengedték a turai polgároknak, hogy a lakcímkártyájuk bemutatásának ellenében azon az egy napon ingyenesen megnézhessék, milyen állapotba került az épület, miután a teljes enyészettől megmentették – ismertette Stummer. Hozzátette, az ottaniak akkor elbúcsúztak a kastélytól, s ettől a sorstól félnek most a szabadkígyósi polgárok is. Elmondta, az első jelek már látszanak: 2 méteres drótkerítéssel vették körbe a kastélyparkot, a régi, oldalsó bejáratokat lehegesztették. Ami most történik a szabadkígyósi kastély ügyében, meglehetősen gyanús – vélekedik Stummer. De miért is? A politikus kifejtette, október 11-én, amikor sokan Borsod megyére figyeltek, addig az ország másik végében egy fekete dzsip állt meg Szabadkígyóson a kastély parkjában, s azon a vasárnapi napon két férfi pattant ki belőle: Orbán Viktor miniszterelnök és minden bizonnyal Lázár János.
A múlt vitathatatlan érték, a jelen vitathatatlanul értéktelen. A múlt alakjai hősök, a jelen embere satnya, névtelen, jelentéktelen figura. Az idő-érték ellentéteit fokozzák a térbeliség ellentétei. A múltbeli haza tágas, végtelen, termékeny világ, a jelenbeli a kietlen puszta. A bércen magasodó várnak még omladéka is megközelíthetetlen a "völgyben élő" jelenbéli ember számára. A Zrínyi dala című költemény Kölcsey érett költészetének egyik legismertebb darabja – párverse, a Zrínyi második éneke, kései alkotás. A két vers keletkezési ideje között nyolc év a különbség. A Zrínyi dalá nak keltezése 1830. július 30., eredeti címe Szobránci dal (itt írta a költő a verset), a Zrínyi második éneke 1838-ban, a költő halála előtt nem sokkal született. A versek címében szereplő műfaji fogalmak nem a művek műfaját jelölik. Zrínyi Dala És Zrínyi Második Éneke Összehasonlító Elemzés. A két vers a költő életének két korszakához tartozik. Az első vers születésekor Kölcsey még javában készül arra a politikai szerepre, mely országgyűlési képviselőségében teljesedik ki.
A vers egyik beszélője egy történelmi alak, a 17. századbeli Zrínyi Miklós költő-politikus. Zrínyi volt annak az erkölcsiségnek a megtestesítője, amelyet a lírai én a 19. század magyarságától számon kér. A cím birtokos jelzős szókapcsolat. (A címben szereplő "dal" szó ellenére a műfaj óda! ) A vers kéziratán nem szerepel cím, a keletkezés helyéről a Szobránci dal címet adta neki az irodalmi hagyomány, és maga Kölcsey is így utal rá a levelezésében. Az Aurora című almanachban Zrínyi éneke címmel jelent meg 1831-ben, a későbbiekben pedig Zrínyi dala címmel adták ki (Szemere Pál 1832-es Kölcsey-kiadása nyomán végül az utóbbi cím állandósult). A Zrínyi nevét tartalmazó címet ugyan nem Kölcsey adta, de elfogadta, sőt, hitelesítette is 1838-ban, amikor megírta a második Zrínyi-verset ( Zrínyi második éneke). Kölcsey Ferenc: Zrínyi dala (elemzés) – Oldal 2 a 3-ből – Jegyzetek. A Zrínyi Miklós alakjával való azonosulás egy olyan szerep lehetőségét kínálta számára, amelynek révén formába önthette a nemzetet féltő gondolatait. És különben sem volt idegen tőle a jelen állapotának a múltba vetítése (ezt jelzi a Himnusz alcíme is).
A Vándor számon kéri a haza és a hazafiak eltűnését: az Árpád vérétől megszentelt kort, a Szondi védte várakat, a hervadatlan ifjúságot. A Vándor keresi a régiek legendás korszerelmét, a szép hazát, az önfeláldozó hősök harcainak színterét, az ősök példamutató serénységét. A költő válasza a páros versszakokban (a 2., 4. és 6. versszakban) hangzik el. A válaszok kiábrándítóak, elutasítóak. A dicső nép halott: " Névben él csak, többé nincs jelen. " A nagyszerű elődök leszármazottai gyöngék, romlottak, szívtelenek, így nincs többé magyarság. A Vándor azokra a dolgokra kérdez rá, amelyek régen híresek voltak, de mára eltűntek. A válaszokból kiderül: a mostani, gyáva kor méltatlanná vált az ősökhöz. A "jégkebel" metaforája fejezi ki az utódok kedvetlenségét, érzelmi hidegségét. Már nincs bennük szeretet a hazájuk iránt, ezért az ország egyre pusztul. A hanyatlás által kiváltott harag egyre izzóbb. Kölcsey Ferenc: Zrínyi második éneke (elemzés) - verselemzes.hu. A zárlatban a " Vándor, állj meg! " azt jelenti: ne kérdezz tovább, mert nincs értelme (az antik epigrammákban azt jelentette: állj meg a hősök sírjánál).
Rímképlet: aabccb. Oldalak: 1 2 3
az Igazság c. versben). A versnek nincs külső tere és ideje sem, ugyanis az egész vita a lélekben zajlik. Maguk a szereplők is elmosódottak: ha Zrínyi neve nem szerepelne a címben, eszünkbe sem jutna, hogy ő a vers egyik beszélője. A sors szó pedig nincs nagy kezdőbetűvel írva, pedig Kölcsey a megszemélyesített elvont fogalmakat nagy kezdőbetűvel szokta írni (pl. Fantázia, Szabadság, Igazság). Mindennek az az oka, hogy a költő sem Zrínyit, sem a sorsot nem akarta elkülöníteni önmagától: mindkettő ő maga, teljesen azonosul mindkét szereppel. A vers hangneme, szerkezete, verselése Ugyanakkor, bár a két beszélő lelkiállapota azonos, a hangnemük nagyon is eltér. Zrínyi hangja elégikus, vallásos-patetikus, sóhajszerű könyörgés, a sors hangja szentenciózus, számonkérő és ítélkező. Ez a hangnem-váltakozás az oka, hogy a két szerep jól elkülönül egymástól. Azt is azonnal észre lehet venni, hogy egy-egy megszólalás egy versszak erejéig tart, és mindkét beszélő kétszer szólal meg. A páratlan versszakok (1. és 3. strófa) Zrínyi, a páros versszakok (2. és 4. strófa) a sors szólamai.