Mit nekem te zordon Kárpátoknak Fenyvesekkel vadregényes tája! Tán csodállak, ámde nem szeretlek, S képzetem hegyvölgyedet nem járja. Lenn az alföld tengersík vidékin Ott vagyok honn, ott az én világom; Börtönéből szabadúlt sas lelkem, Ha a rónák végtelenjét látom. Felröpűlök ekkor gondolatban Túl a földön felhők közelébe, S mosolyogva néz rám a Dunától A Tiszáig nyúló róna képe. Délibábos ég alatt kolompol Kis-Kunságnak száz kövér gulyája; Deleléskor hosszu gémü kútnál Széles vályu kettős ága várja. Méneseknek nyargaló futása Zúg a szélben, körmeik dobognak, S a csikósok kurjantása hallik S pattogása hangos ostoroknak. A tanyáknál szellők lágy ölében Ringatózik a kalászos búza, S a smaragdnak eleven szinével A környéket vígan koszorúzza. Idejárnak szomszéd nádasokból A vadlúdak esti szürkületben, És ijedve kelnek légi útra, Hogyha a nád a széltől meglebben. A tanyákon túl a puszta mélyén Áll magányos, dőlt kéményü csárda; Látogatják a szomjas betyárok, Kecskemétre menvén a vásárra. Kirándulástippek, kerékpártúrák a Kiskunságban, a Duna-Tisza közén. A csárdánál törpe nyárfaerdő Sárgul a királydinnyés homokban; Odafészkel a visító vércse, Gyermekektől nem háborgatottan.
Elég fura vallomás ez, egyrészt mert a romantika korában vagyunk, így meglehetősen szokatlan, hogy egy költő elutasítja a mindenki más által kedvelt, divatos hegyvidék-kultuszt, másrészt mert Petőfi büszke volt páratlan képzelőerejére (erről a Képzetem című verse is tanúskodik), s nehezen elképzelhető, hogy ő ne tudjon elképzelni valamit… Kijelentését akkor értjük meg, amikor továbbolvasva a verset, a következő strófából kiderül, hogy: Lenn az alföld tengersík vidékin Ott vagyok honn, ott az én világom; Most értjük meg a költő magatartásának érzelmi hátterét: ő az alföldön érzi magát otthon. Mit nekem te zordon kárpátoknak. (Az "Ott vagyok honn" egy régies kifejezés, ami azt jelenti: ott vagyok otthon, ott érzem magamat otthon. ) Ennek oka az is, amit korábban már említettem, hogy Petőfi alkati rokonságot érzékelt önmaga és a sík táj között: mintha saját jellemének egyenességét szimbolizálná a görbület nélküli síkság képe. Erről Én című versében írt, Az alföld ben pedig egy lépéssel továbbmegy, és szembeállítja egymással a Kárpátokat és az alföldet, s a Kárpátokkal szemben az alföldet emeli fel mint szeretett tájat.
Sajnálom, hogy sokszor azt látom, hogy a pedagógusok közül nem mindenki áll azon a magaslaton, amelyen állnia kellene. Emberi és képzettségi szempontból egyaránt. De a diákok mindig tudják, ki az, akinek a példáját követniük kell... * Most a kis unokádon gyakorolod a nagyapai és a pedagógusi feladatkört. Helyt tudsz állni ebben az új beosztásban? - Sok örömet, életenergiát kapok a gyerektől, kitölti a nyugdíjas életünket. Úgy szeretném nevelni őt is, mint ahogyan a saját gyerekeimet neveltem: tisztességre, becsületre, szorgalomra, illedelmes viselkedésre, szép magyar beszédre... És arra, hogy ha már véletlenül magyarnak született, maradjon is meg annak.,, Mert csak anyanyelvemen lehetek igazán én.. * Íme egy elégedett ember... - Igen. Én elégedett vagyok. És hiszek a sorsszerűségben. Nekem ezt kellett csinálnom. És így, ahogy csináltam. Mit nekem te zordon folyó megállék. Itt, ahol születtem. Szeretem ezt a tájat. Az alföldi rónaságnál nekem szebb táj a világon nincsen... Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Szabadkai Napló rovatunkban?
Az Alföld legjellegzetesebb sajátosságának a végtelenséget, a korláttalanságot tartja. A szabad tágasságban lelt örömérzetét fejezi ki a pompás metafora: "börtönéből szabadúlt sas lelkem" (ti. a lelkem börtönből szabadult sas). A következő versszakok ennek a végtelenségnek érzetét, illúzióját kívánják felkelteni. Nagy távlatokat tár fel s húz ismét össze a költemény. Kezdetnek mindjárt a legtágabb horizontot nyitja ki. A felszabadult sas-lélek – gondolatban – felrepül a magasba, a felhők közelébe. Onnan "tekinti át" a Duna—Tisza közének roppant kiterjedését. A gulyák számának megsokszorozása is ezt a célt szolgálja (4. ). A következő szakasz (5. ) a látóhatáron túli dolgokról, jelenségekről ad hírt. Csak a széltől felénk hajtott erős hang benyomások sejtetik az alföldi világ beláthatatlan messzeségét. Mit nekem te zordon kárpátoknak vadregényes tája. Csupán hallani lehet – látni már nem – a ménesek szilaj lovainak nyargalását, a paták ("körmök") dobogását, a csikósok kurjantását s az ostorok hangos pattogását. E "zúgó", "hangos" strófa után a tanyák csendes világa felé fordul, szűkül le a tekintet (6.
919, 6 méteres hosszával megépítésekor az ország leghosszabb közúti hídja volt. Ezen a hídon vezet át a kétszer egysávos M9-es autóút, mely a 6-os főutat köti össze az 51-es főúttal. A tervek szerint ez a 20 kilométeres szakasz része lesz annak a gyűrűnek, amely Soprontól az ország déli határaihoz közel haladva Szegedig tart majd, ezzel kiegészítve az ország közlekedésének sugaras, fővárosközpontú rendszerét. Az építés során külön figyelmet kellett fordítani a terület természetvédelmére, ugyanis az építkezés a Duna–Dráva Nemzeti Park Gemenci Tájegységének közelében folyt. A tájegység állatainak védelmére számos vad- és hüllőátjárót alakítottak ki. A híd 2004 -ben Építőipari Nívódíjat kapott. A híd Szent László király, Szekszárd város védőszentjének nevét viseli. Az átadását követően megszűnt a Fadd -Dombori és a Fajsz közötti kompjárat. [1] A híd kelet felől A Szent László híd lámpasora Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] M9-es autóút Külső hivatkozások [ szerkesztés] Az M9-es út tervei, nyomvonala Duna-Hidak M9 autóút szekszárdi (Szt.
Szent Lászlóról, Nagyvárad alapítójáról nevezte el keddi ülésén a város központjában levő Körös-hidat a nagyváradi önkormányzati testület. A polgármesteri hivatal MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az önkormányzati testület a város területén levő hat Körös-híd mindegyikének nevet adott. A város hídjai között lesz még Dáciáról, Decebal dák vezérről, Ovid Densusianu 19. századi nyelvész-néprajzkutatóról, I. Károlyról, Románia első királyáról, és Constantin Prezan első világháborús marsallról elnevezett híd is. Ilie Bolojan polgármester az önkormányzati testület ülésén a korábbi hiányosságok pótlásának nevezte a hidak névadását. Hozzátette, olyan személyiségekről nevezték el a város hídjait, akiknek fontos szerepük volt a város történetében. A központi híd Szent Lászlóról való elnevezésével az önkormányzat arra a magyar igényre próbált kompromisszumos választ adni, hogy álljon Szent László-szobor a város főterén. Egy civil csoportosulás egy hete 8000 nagyváradi polgár aláírásával kérvényezte a városalapító szobrának a felállítását a város felújítás alatt lévő főterére.
A híd segítségével intenzívebbé válhatna az erőmű kapcsolata Kalocsa környékével. Kepli Lajos, a Jobbik energiaügyi politikusa részletesen is beszélt a tervről akkor. Eszerint nemcsak egy egyszerű közúti híd kellene, hanem össze kellene kötni a Duna szabályozásával, és egy esetleges vízierőmű építésével. A Jobbik szerint tehát egy duzzasztómű működhetne közúti hídként. Kepli azt is elismerte ugyanakkor, hogy egy ilyen duzazsztó-híd építése hatalmas összeg, "horribilis, országos szinten százmilliárdos nagyságrendű beruházásról van szó". Arról egyelőre nincs hír, hogy a kormány e duzzasztómű megépítését is megfontolná-e. A Miniszterelnökség arra a kérdésünkre se válaszolt, hogy a mostani kormánydöntésnek van-e köze ahhoz, hogy a Jobbik évek óta sürgeti a kalocsai Duna-híd megépítését. Jelenleg csak az a biztos, hogy Kalocsa megkapja pár év múlva a várva várt Duna-hidat.
Erzsébet (Tabán) híd · Mária Valéria híd · Szent Miklós híd