A Monarchia hadereje Mannlicher-puskatöltényekre tart igényt, így a vállalat újabb területekkel bővíti üzemét. Megindult a hengerelés, fémöntés, legfőképp a rézfeldolgozás. Berthold a Szabadelvű Párt soraiban országgyűlési képviselő lett, így kilépett a vállalkozásból. Innentől testvére egyedül vezette tovább a céget. I. Ferenc József magyar nemességet adományozott Weiss Manfrédnak "csepeli" előnévvel. Később bárói rangot kapott. Nehéz sorsú munkanélküli felvételi kérelme a wm gyár vezérigazgatójához Méltóságos Báró Úr, Mély tisztelettel alulírott azon alázatos Kérelemmel járulok Méltóságod elé, hogy engem a gyár valamely üzemében segédmunkásnak alkalmazni sziveskedjék... Weiss Manfréd számos licencet vásárolt, újításokat eszközölt és szabadalmakat jegyeztetett Európa több országában is. Egyik korai sikerterméke a tábori mozgókonyha. A vállalat jelentős export tevékenységet is folytatott. A japán-orosz háborúban például mindkét fél használt WM-ben készült lőszert. Weiss Manfréd egyetlen olyan megrendelést sem utasított vissza, amelynek legyártására módja nyílt.
A Rákosi-korszakban az üzem neve már nem utalt Weiss Manfrédra. 1948-1950 között a gyár vezérigazgatójának a mérnök Bíró Ferencet (1904-2006), Rákosi Mátyás öccsét nevezték ki. 1950 és 1956 között a neve Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek volt, majd 1956 -tól Csepel Vas- és Fémművek. Az erőltetett iparosítás éveiben a gyárban a szerszámgépek termelése egyre növekedett, amikor azonban 1954 -ben változott az iparpolitika, a termelés visszaesett. A következő évtizedekben újra növekedett és diverzifikálódott a KGST -együttműködés és a jelentős nyugati export következtében. Az 1970-es évektől a termelés csaknem fele nyugati export volt. Vasúti kapcsolat [ szerkesztés] Iparvágány a Mag utca – Varrógépgyár utca találkozásánál Az üzem területe mindmáig nagy kiterjedésű – de napjainkban csak részben használt [3] – nagyvasúti iparvágányhálózattal rendelkezik, amely a Teller Ede út és a Corvin út találkozásánál, az úgynevezett csepeli elosztónál kapcsolódik össze az északabbi Szabadkikötő iparvágányaival.
Weiss Manfréd Acél- és Fémművek A Csepel Művek és a Csepeli Erőmű Budafokról nézve Típus gyár Jogelőd Weiss Manfréd Lőszergyár Alapítva 1892 Megszűnt 1983 Jogutód több kisebb vállalat Székhely Budapest Irányítószám 1211 Cím Színesfém u. Iparág vasipar Termékek tölténytárak, lőszerek, szerszámgépek, varrógépek, tűzhelyek, kerékpárok, autók, repülőgépek, tűk, csövek, bergmanncsövek, kályhák, tűzhelyek, repülőgépmotorok, kerékpárok, varrógépek, traktorok Alkalmazottak száma 28. 000 fő (1918) 15. 000 fő (1930-as évek közepe) Weiss Manfréd Acél- és Fémművek Pozíció Budapest térképén é. sz. 47° 25′ 27″, k. h. 19° 03′ 27″ Koordináták: é. 19° 03′ 27″ A Wikimédia Commons tartalmaz Weiss Manfréd Acél- és Fémművek témájú médiaállományokat. Névváltozatok Időszak Név 1886–1897 Weiss Manfréd Lőszergyár 1892-től Csepelen 1897–1948 Weiss Manfréd Acél- és Fémművek 1903–1913 közkereseti társaság 1913–1948 részvénytársaság 1948–1950 WM Acél- és Fémművek NV 1950–1956 Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek 1956–?
Weiss Manfréd Acél- és Fém Műve - 2005. március. 25. IN HUNGARIAN A századforduló magyar gyáriparának kiemelkedő alakja, a pesti születésű Weiss Manfréd németországi kereskedelmi tanulmányok és gyakorlat után huszonévesen, Bertold bátyjával együtt alapította az első magyar konzervgyárat 1882-ben. A főként a hadseregnek szállító ferencvárosi gyár mellett néhány évvel később konzervdoboz-készítő üzem létesült, ahol a szezonális munkából adódó állásidőt kihasználandó 1886-tól tölténytárakat, később lőszereket is gyártottak. Egy üzemi robbanás után a 40 munkást foglalkoztató Weiss Manfréd Lőszergyárat 1892-ben az alig lakott Csepel-szigetre költöztették. Bertold 1896-ban kilépett a cégből, az egyedüli tulajdonos Manfréd lett, aki a kilencvenes évek végére saját kohót, öntödét és hengerdét, majd később acélművet épített. Az 1903-ban közkereseti társasággá, majd 1913-ban családi részvénytársasággá alakult cég továbbra is elsősorban a hadsereg megrendelésére dolgozott, s az első világháborús konjunktúrának köszönhetően a Weiss Manfréd Vas- és Fémművei Rt.
- A csepeli üzemben kezdetben vas- és fémtárgyakat gyártottak. Az első világháborúban áttértek a hadi felszerelésekre, majd 1941-től a német hadsereg számára repülőgépek készültek Weiss Manfréd gyárában. Milyen visszhangot váltott ki ez a családban? - A repülőgépgyár megnyitásán nem lehetett ott egyik nagybátyám sem. Szóval a saját gyárukba nem léphettek be zsidó származásuk miatt. Ez körülbelül megmagyarázza az egész helyzetet. - Lehet, hogy nem ők hozták meg a döntést, hogy ott repülőgépek készüljenek? - Persze, kényszerítették rá a Weiss Manfréd családot. Závada könyvében is benne van: amikor a bombázások elkezdődtek Budapesten, valaki azt mondta, le fogják bombázni az egész gyárat. Erre apám állítólag azt válaszolta, hogy "bárcsak látnám"! El tudom képzelni, hogy ez valóban megtörtént. - Ott tartottunk, hogy Kurt Becher SS-katonatiszt tárgyalni kezdett Chorin Ferenccel arról, miképpen tudná megszerezni a vagyont a német hadsereg vagy esetleg maga Becher. - Állítólag Himmler tudott erről az egész tranzakcióról, mert Becher Himmler embere volt.
A vasútvonal ezután a Corvin úttal, majd a Védgát úttal párhuzamosan keletre tart, és a Gubacsi hídon halad át a Ráckevei-Dunaág felett. Ezután északra fordul, és a Soroksári út rendezőpályaudvart követően Soroksári út vasútállomásnál kapcsolódik a Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonalba. Érdekesség, hogy ebbe a vonalba kapcsolódott a Gubacsi híd csepeli oldalán a Csepel-sziget keleti felén fekvő Csepeli Papírgyár iparvágánya is, amelyet azonban a 2000-es években felszedtek. Forrás:
Fotó: Fortepan - Laborcz György A Graf Zeppelin a német ipar csúcsterméke volt, a léghajó tervezője pedig Ludwig Dürr. Első útját, ami három és fél óráig tartott, 1928 szeptemberében Németországban tette meg, majd ezt számos tesztút követte, mielőtt ugyanez év októberében az első transzatlanti útjára indult a Zeppelin. Ezen az útján a léghajó hatalmas viharba került, és bár komoly sérüléseket szenvedett, de odaért Amerikába. Ennek ellenére a sajtó, aminek már akkoriban se kellett álhírekért a szomszédba mennie, mindenféle horrortörténettel szórakoztatta az olvasóit – aztán diszkréten úgy tett, mintha azok a cikkek meg sem jelentek volna, amikor a Zeppelin végül szerencsésen földet ért. Fotó: Fortepan - Révay Péter A Zeppelin lenyűgöző méretekkel bírt. A hatvantonnás szerkezet hossza több mint 236, magassága pedig 33 méter. A léghajó hatótávolsága 10 ezer kilométer volt, így az Európa–Amerika távolságot lazán megtette, bár a mai repülők sebességének töredékével, mindössze 117 kilométeres óránkénti sebességgel repült.