A háziőrizetbe helyezett blogger internetes naplójában számol majd be a részletekről. Tüntetés a Markó utcában, géppisztolyos rohamrendőrök Közel nulla számú résztvevővel indult, tüntetésbe torkollott a Markó utcai sajttáj a politikai foglyok kiszabadítása érdekében. Molnár Tamás sajtótájékoztatót és tüntetést tartott a Kossuth tériek nevében a Markó utcában. A koncepciós perek színhelyéül szolgáló Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt. 20 percen belül 6-800 ember vonult a Markó utca – Nagy Ignác utca sarkára, hogy követelje a politikai foglyok szabadon bocsátását, s ha már ott voltak, üdvözölték a kiszabadult Tomcatet. Markó utca börtön filmek. Törvénytelen rendőri fellépés Néhány perccel később felfegyverzett, részben géppisztolyos rohamrendőrök jelentek meg festékanyagot is tartalmazó vízágyúval – törvénytelenül, hiszen kampányidőszakban a tüntetéseket nem kell bejelenteni. A rendőrség lezárta a mellékutcákat, szintén jogellenesen oszlásra szólított fel, bár erőszakra nem került sor. A tömeg csak a Szent István körúton át tudott visszatérni a Parlamenthez.
Tamáska Péter A Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet története Könyv Unicus kiadó, 2017 226 oldal, Kemény kötésű fűzött B5 méret ISBN 9786155084393 Státusz: Készleten Szállítás: 1 munkanap Átvétel: Azonnal Bolti ár: 4 200 Ft Megtakarítás: 15% Online ár: 3 570 Ft Leírás "Azt mondják, addig nem ismerhetsz teljességében egy nemzetet, amíg nem voltál a börtönében! " * RÉSZLETEK A KÖTETBŐL: Budapest előzetes házainak százhuszonöt éves történetében az első volt a Markó utcai, a Budapesti Királyi Törvényszék Nagy Ignác utcai fogháza a Belváros szívében, amelyet 1892-ben adtak át, a második a Pestmegyei Királyi Törvényszék börtönépülete 1921-től a Gyorskocsi utcában, a harmadik pedig a kőbányai, Venyige utcai munkásszállásokból kialakított modern börtönkomplexum, amely 2000-ben nyílt meg... A Markó utcai fogház ma az 1974-ben létrejött Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet I. Markó utca börtön ablakába. objektuma, ahol az intézet parancsnoksága működik. A II. objektum, a Gyorskocsi utcai börtön bejárata a Nagy Imre tér sarkához van közel, és sokan összetévesztik a budapesti rendőr-főkapitányság vizsgálati fogdájával, amelynek kapuja a Kacsa utcai sarok mellett nyílik.
A villanyfény ebben a sötét éjszakában minden ereje, technikának minden hatalma dacára nem bír világítani. Az ebből eredő világosság csak a szemnek szól, a bánatos szívet, a kétségbeesett agyvelőt nem rántja ki a ködből. S ekkor kigyúlnak a Hanuka lángjai. Kis gyertyafények, erőtlenül pislákoló mécsesek és mégis erősebben világítanak minden transzparensnél. A minap elmentem a Markó utcai börtön előtt és azt láttam, hogy volt egy rendőr.... A szív lobbanásai az agyvelő fénypontjai ezek a kis lángok, a hitnek örökkévaló és az Örökkévalónak hiteladó mécsesei. […] Mindig voltak és mindig lesznek megalkuvók, de törhetetlenek is. A Hanuka gyertyalángja a törhetetlenek, a meggyőződések, a becsületesek tüzét éleszti, világosságot ad az agynak, forróságot a szívnek, reménységet a léleknek. Az emberiség bánatos éjszakájában világító kis gyertyafény azok emlékét hirdeti, akik elégtek, hogy legyen világosság. " 5 Az Egyenlőség hanukai estélye Az 1920-as évektől az Egyenlőség hetilap szerkesztősége nagy volumenű hanukai ünnepségeket rendezett a Zeneakadémia nagytermében. A műsorszámok visszatérő eleme volt a gyermekek fellépése, 1925-ben például 100 tagú zsidó gyermekkar énekelt ünnepi dalokat orgonaszó kíséretében, de a kinevelendő kis tehetségek mellé mindig jutott egy-két virtuóz is, akkor például Székely Mihály (szül.
Címlapképünkön a Goode-hagyaték egyik képe látható.
13. szám, 3. ; 5 Vázsonyi János dr., "Nyolc kis gyertya…", in: Egyenlőség (1931), 52. szám, 1-2. ; 6 "Az Egyenlőség nagy Chanuka-ünnepélye: Vasárnap dec. 13-án d. u. 5 órakor a Zeneakadémián", in: Egyenlőség (1925), 44. 49. szám, 4. ; 7 "Kétezer hallgató az Egyenlőség chanuka-estjén", in: Egyenlőség (1925), 44. 51-52. szám, 9-10. ; 8 "Kiss József előfizetési felhivása", in: Egyenlőség (1888), 7. 5. szám, 3-4. Rabok festik ki a Szent Imre Kórház folyosóit. ; 9 "Az »Ünnepnapok« megzenésitése", in: Egyenlőség (1889), 8. szám, 9. ; 10 Kiss József, Ünnepnapok (Budapest: Révai Testvérek, 1888), 115-117. o.
Útközben folytatták a lelkes skandálást, végül fél 8 körül érkeztek vissza a demonstárlók. A Kossuth téren Gonda László (aki utólag, Molnár helyett szólította fel az embereket a Markó utcába vonulásra), majd Robin, Tomcat ismerőse, aki szintén most szabadult (a vád ellene a szovjet szörnyemlékmű megrongálása) ismertette a történteket. A hatalom tehát ismét törvénytelenül lépett fel a rosszul szervezett akció ellen, de végre történt valami, ami az egyre statikusabb és unalmas Kossuth tér helyett felkeltette a sajtó érdeklődését.