1955 és1961 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanulója, ahol mesterei: Gyenes Tamás, Mikus Sándor és Pátzay Pál. 1975-ben elnyerte a Munkácsy-díjat, majd 1988-ban a Kossuth-díjat. A Magyar Művészeti Akadémia tagja. A hazai figurális szobrászat egyik legfontosabb képviselője, számos köztéri szobor alkotója. Munkáinak legjellemzőbb anyaga a gipsz, melyet gyakran használ direkt öntvényként is. Szobrászati munkássága mellett jelentősek grafikai művei: rajzai és sokszorosított lapjai. Önnek is van Melocco Miklós képe? Melocco miklós felesége zsuzsa. Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is! Hasonló alkotását megvásároljuk készpénzért, átvesszük aukcióra vagy online értékesítjük. Találat / Oldal Melocco Miklós összes alkotása Készpénzes, azonnali megvételre keressük a felsorolt művészek kvalitásos alkotásait Részletek
Hétfőn a Sándor-palotában vette át a Corvin-lánc kitüntetést Melocco Miklós szobrászművész Áder János köztársasági elnöktől és Kövér Lászlótól, az Országgyűlés elnökétől. Az államfő a házelnökkel és Orbán Viktor miniszterelnökkel közösen február 12-én a Parlamentben adta át az elismerést Huszti Péter színművésznek, Maróth Miklós orientalista akadémikusnak, Martonyi János korábbi külügyminiszternek, Ritoók Zsigmond klasszika-filológus akadémikusnak, Sótonyi Péter orvos akadémikusnak, valamint Sir George Radda biokémikusnak. Áder János akkor úgy fogalmazott, a Magyar Corvin-lánc Testület névsora nem csupán egy kimagasló érdemeket összegző lista, hanem "felkérés a folytatásra": a tudás és a tapasztalat átadására, a bölcsesség megosztására, a fiatalabb generációk ösztönzésére. Melocco Miklós átvette a Corvin-láncot | Szeged Ma. Melocco Miklós hétfőn a Sándor-palotában vette át a Corvin-lánc kitüntetést felesége, Budavári Zsuzsanna kíséretében, valamint többek között Klinghammer István, a Magyar Corvin-lánc Iroda vezetője és Vizi. E Szilveszter, a Corvin-lánc Testület elnöke jelenlétében.
Származása miatt csak alkalmi fizikai munkát kaphatott: így dolgozott sírásóként, hómunkásként és segédmunkásként is. Kecskemét, Szabadság tér, Kodály Zoltán-emlék (Melocco Miklós, 1975. ) (Forrás:) Nagy Imre első kormányzása során meginduló – átmeneti – enyhülés lehetőséget jelentett Melocconak is. 1955-ben, harmadszori próbálkozásra felvételt nyert a Magyar Képzőművészeti Főiskolára, ahol szobrászként végezett. A főiskolai évei sokat jelentettek számra, mivel nem csak a szakmát tanulta meg, hanem abban a világnézetben is megerősítést nyert, melyben nevelkedett. Számos tanára és oktatója még a "régi világból" maradt a főiskolán. Mesterei voltak többek között Gyenes Tamás, Mikus Sándor és Pátzay Pál. 1961-ben, a főiskola elvégzése után szobrászként helyezkedett el. Melocco Miklós is átvette a Corvin-láncot. 1962-től számos országos egyéni és csoportos tárlaton részt vett kisplasztikáival, rajzaival. Tehetsége hamar megmutatkozott. Munkásságában nagy jelentőségűek a köztéri alkotások, melyek számos helyen láthatók a Kárpát-medencében.
A Corvin-lánc díjat az első Orbán-kormány idején honosították meg újra, a 2002-es kormányváltás után azonban nem adták át, tízéves szünet után 2012-ben adományozták ismét.
Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest • Stúdió '58-68, Műcsarnok, Budapest • X. Miskolci Országos kiállítás, Miskolc 1970 • Stúdió, Ernst Múzeum, Budapest 1971 • III. Melocco miklós felesége hány éves. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs Új művek, Műcsarnok, Budapest 1973 • Magyar Szobrászat 1957-1972, Moszkva 1974 • IV. Országos Nyári Tárlat, Debrecen 1976 • V. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs 1978 • Szobrászat '78, Műcsarnok, Budapest 1980 • Szobrászati Biennálé, Monza (OL) 1988 • Fővárosi Képtár, Budapest 1991 • Kortárs képzőművészet, Magyar Nemzeti Galéria-Ludwig Múzeum, Budapest • Kisszobor '94, Vigadó Galéria, Budapest 1995 • Helyzetkép/Magyar szobrászat, Műcsarnok, Budapest. Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Fővárosi Képtár, Budapest Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Móra Ferenc Múzeum, Szeged Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest Szombathelyi Képtár, Szombathely. A cikk lejjebb folytatódik.
1629. november 15-én hunyt el Bethlen Gábor, Erdély fejedelme (ur. 1613–1629), választott magyar király, a török hűbéri sorba kényszerített állam történetének egyik legjelentősebb uralkodója. Bethlen 16 évnyi országlásának köszönhetően Erdély gazdasági, kulturális és diplomáciai tekintetben is beléphetett híres "aranykorába. " A köznemesi és anyai ágon székely lófő felmenőkkel rendelkező iktári Bethlen Gábor 1580-ban (hagyomány szerint november 15-én) látta meg a napvilágot Marosillye várában, amit édesapja, Báthori István fejedelem (ur. 1571–1586) és lengyel király (ur. 1576–1586) bőkezűsége folytán birtokolt. Bethlen korán árvaságra jutott, Báthori Zsigmond (ur. Bethlen gábor halála. 1588–1594/1594–1598/1598–1599/1601–1602) pedig visszavette Illyét, később azonban gyulafehérvári udvarába hívta őt. Már kamaszként bekapcsolódott a tizenöt éves háború küzdelmeibe, harcolt például Bocskai 1595. évi havasalföldi hadjáratában, majd a hadiszerencse elpártolása után a "törökös" párt híve lett. Bethlen Székely Mózes (ur.
Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője, és ehhez mérten páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Pusztán kisebb költeményeiben mintegy 23 ezer szót, illetve 16 ezer egyedi szótövet használt. Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette. Már pályája kezdetén is foglalkozott a közélettel, és politikai tárgyú cikkeket írt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó. A bukást követően egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlást, és Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást tudott vállalni. Az élete teljesen megváltozott, amikor a Kisfaludy Társaság igazgatójává választotta, és Pestre költözött. 1629. november 15. | Bethlen Gábor halála. A kiegyezés idején a magyar irodalmi és a politikai élet kiemelkedő és meghatározó képviselője. Irodalmi munkássága kihatott a talán addig kevésbé ismert történelmi szereplők ismertségére is, hiszen a műveiben megformált alakok közül több neki köszönhetően vált igazán halhatatlanná.
Maga az 1626. március 2-án megtartott menyegző is tükrözte a zavaros diplomáciai helyzetet. Az ifjú pár értékes ajándékokat kapott mind a szultántól, mind a császártól, de Bethlen – egy korabeli tudósítás szerint legalábbis – a menyasszony betegségének hamis indokával még a nagy nap előtt hazaküldte a szultán követét, hogy elkerülje a bécsi és az isztambuli követség közötti összetűzéseket. Wikipedia Brandenburgi Katalin A lakodalmon egyébként természetesen jelen voltak a különböző német választófejedelemségek küldöttei – a bajor uralkodó például egyenesen egy aranyból készült medencés szökőkúttal lepte meg a párt –, de a meghívás ellenére sem jöttek el például Franciaország, Anglia vagy Velence képviselői, mutatva, hogy Erdélyt azért a távolabbi uralkodók nem tekintették önálló, fontos hatalomnak. Bethlen Gábor halála (1629. november 15.) - 2016. november 15., kedd - Háromszék, független napilap Sepsiszentgyörgy. Katalin lett az örökös Valószínűleg soha nem fogjuk megtudni, milyen ember volt Katalin. A korabeli magyar források léha, a bálokat és a pompát túlzottan kedvelő, csapodár nőszemélynek mutatják be, azonban ezeket mind olyanok írták, akik Katalin politikai ellenfelei voltak vagy azok megbízásában álltak.
Hazatérni így csak a forradalom leverése után tudtak. A fiatal jogtudósban az elfojtott szolidaritás és a tétlen, kirekesztett állapot is munkálhatott, amikor – az 1956-os perekben a védelem fontos támpontjaként szolgáló – emlékezetes, fent említett művét megírta. 1965-ben Akadémiai Díjban részesült, 1980-ban Apáczai Csere János-díjat kapott. 1991-ben Széchenyi-díjban, 1992-ben pedig Szent-Györgyi Albert-díjban részesült. Bethlen Gábor halála | Napjaim. 1994-ben Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést kapott. Király Tibor professzor pályafutása során a jogtudomány, különösen a bűnügyi tudományok területén elért kimagasló eredményei elismeréseként a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal polgári tagozata kitüntetést kapta 2020. március 15-én. Több egyetem, így az ELTE és a Miskolci Egyetem is díszdoktorává választotta. Halála pótolhatatlan veszteség a magyar jogásztársadalom, a magyar tudós közösség számára, de az egyetemes magyar kultúrának is. Hiszen Király tanár úr nemcsak egy kivételes jogászi- tudós-tanári pályafutást tudhatott magáénak, de a magyarság szolgálatában is kiemelkedő szerepet játszott.
Tilalmakat és monopóliumokat alkalmazott, jövedelmei a korábbi időszakok majd kétszeresére rúgtak. Habánokat, zsidókat betelepítve versenyt támasztott a székely és szász céheknek. Gyulafehérvárt fejedelmi székhellyé építette ki, támogatta a tudományt és művészetet, Káldy György katolikus biblia-fordítását. Angliába, Hollandiába diákokat küldött, külföldi tanárokkal főiskolát hozott létre, ennek utóda a nagyenyedi kollégium. Kiváló diplomata volt, külpolitikai levelezését maga intézte. Felismerte, hogy a török ellenében nem lehet politizálni. Végcélja Bocskai politikai utódaként az egységes és önálló magyar királyság helyreállítása volt, Erdély különállása a földrajzi viszonyokból, a török alföldi hódításaiból, a vallási szakadásból következett. Ő az erdélyi gondolkodás első képviselője, aki Erdélyt mondta hazájának. Monográfiáját Szekfű Gyula írta meg 1929-ben. Fotók: Magyar Nemzeti Galéria, Wikipédia
1993 és 1996 között pedig az MTA elnökségének tagja volt. 2011-ben Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége Akadémiai Aranyérem kitüntetésben részesített. Akadémiai munkája mellett 1991-ben a Magyar Jogászegyesület elnökévé választották, 1995-ben pedig a szervezet tiszteletbeli elnöke lett. 1984 és 1999 között a Nemzetközi Büntetőjogi Társaság (Association Internationale de Droit Pénal) magyar nemzeti csoportjának elnöke, 1984 és 1994 között pedig a társaság igazgatótanácsának volt tagja. Tagja továbbá az Acta Juridica és az Állam- és Jogtudomány akadémiai jogi szakfolyóiratok szerkesztőbizottságának. Tagja volt a Kossuth- és Széchenyi-díj bizottságnak. Részt vett az 1993-as felsőoktatási és 1998-as büntetőeljárási törvény kodifikációs előkészületeiben. Hitvallását az 1957-58 Védelem és a védő a büntetőügyekben című kandidátusi dolgozatában fogalmazta meg, amely később könyvként is megjelent, melyben 1956 áldozataiért, hőseiért, és védőik jogaiért tört lándzsát. 1956 őszén látogathatta meg először szüleit, akik a határ túloldalán maradtak – házasságkötése után feleségével, dr. Roland Juliannával közösen –, így a magyar forradalom híre pár nap késéssel jutott el hozzájuk a faluba, ahol édesapja volt a lelkész.
Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22. ) Magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyik legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai. Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett.