Élvezd a medvehagymát! Így főztök ti – Erre használják a Nosalty olvasói a... Új cikksorozatunk, az Így főztök ti, azért indult el, hogy tőletek, az olvasóktól tanulhassunk mindannyian. Most arról faggattunk benneteket, hogy mire használjátok az éppen előbújó szezonális kedvencet, a medvehagymát. Fogadjátok szeretettel két Nosalty-hobbiszakács receptjeit, ötleteit és tanácsait, amiket most örömmel megosztanak veletek is. Nosalty Ez lesz a kedvenc medvehagymás tésztád receptje, amibe extra sok... Végre itt a medvehagymaszezon, így érdemes minden egyes pillanatát kihasználni, és változatos ételekbe belecsempészni, hogy még véletlen se unjunk rá. A legtöbben pogácsát készítenek belőle, pedig szinte bármit feldobhatunk vele. Könnyű gyümölcsös-túrós pite - Napidoktor. Mi ezúttal egy istenifinom tésztát varázsoltunk rengeteg medvehagymával, ami azonnal elhozta a tavaszt. És csak egy edény kell hozzá! Hering András
A sütési idő, sütőnként változhat, végezzünk tűpróbát. Porcukorral megszórva kínálom. Elkészítési idő: 15 perc + sütési idő
Kívántam a túrót és valami habosat…így született ez a recept és jó szívvel ajánlom Nektek is kipróbálásra, mert azon felül, hogy elronthatatlan, eszméletlen finom is és valójában a legtöbb gyümölccsel készíthető, így nekem most egy ideig biztos, hogy nagy favorit lesz.
A Halló, itt vagyok! című hétfő éjszakai rádióműsor közönségfogadtatása a rajongás és az elutasítás szélsőségei között ingadozik. És éppen ez mutatja, hogy sikere van. Ha csak rajongás fogad egy műsort, akkor kétes (mert gyorsan mulandó) a siker; ha csak elutasítás fogad egy műsort, akkor kétségtelen (vagyis gyorsan bevallandó) a bukás. Van-e titka a Halló, itt vagyok! sikerének? Minden sikernek van egy előre körvonalazhatlan, utólag nehezen földeríthető titoktartománya. Mi kellett a sikerhez? Először is: sok hallgató otthon a telefon mellett, aki kérdez és választ vár. Halló, itt vagyok! (könyv) - Szilágyi János | Rukkola.hu. Másodszor: egy hallgató a stúdióban, aki szintén kérdez, ám választ is ad. Harmadszor még több hallgató otthon a rádió mellett, aki csak hallgat, ám magában ugyancsak kérdez és válaszol. Negyedszer pedig: egy társadalmi hiány, amelyet ez a telefonos kapcsolatfajta betölt. Bármelyik tényező hiányzik, a siker elmarad.
Szilágyi János: Halló, itt vagyok! (Zeneműkiadó Vállalat, 1986) - Írásos emlékek egy 1980-ban kezdődött rádióműsorról Szerkesztő Kiadó: Zeneműkiadó Vállalat Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1986 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 270 oldal Sorozatcím: Csillagkönyvek Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 20 cm x 14 cm ISBN: 963-330-640-X Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg A Halló, itt vagyok! című hétfő éjszakai rádióműsor közönségfogadtatása a rajongás és az elutasítás szélsőségei között ingadozik. És éppen ez mutatja, hogy sikere van. Ha csak rajongás fogad egy műsort, akkor kétes (mert gyorsan mulandó) a siker; ha csak elutasítás fogad egy műsort, akkor kétségtelen (vagyis gyorsan bevallandó) a bukás. Van-e titka a Halló, itt vagyok! sikerének? Minden sikernek van egy előre körvonalazhatlan, utólag nehezen földeríthető titoktartománya. Mi kellett a sikerhez? Halló, itt vagyok! - ITBUSINESS. Először is: sok hallgató otthon a telefon mellett, aki kérdez és választ vár.
Az azonnali üzenetküldő (instant messaging, IM) alkalmazásokat – noha egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek – a legtöbb nagyvállalatnál legfeljebb megtűrik, és sok helyen szigorúan tiltják használatukat. Pedig a jelenlétre alapuló alkalmazások – amelyeknek az IM csak az egyik, bár kétségkívül a legismertebb képviselője – a kommunikáció és az együttműködés intelligensebb, a korábbinál sokoldalúbb formáit teszik lehetővé. Ami azonban ennél is több, az ilyen szoftverek a megszokott üzleti folyamatokat is gördülékenyebbé tehetik. Szuperinfó Kecskemét. Például a jelenlét és a tudás alapú rendszerek ötvözése révén egy adott kérdés szakértőit össze lehet hozni egymással, így aknázva ki a CRM-rendszer előnyeit. Ugyanezek a rendszerek teszik lehetővé a "valós idejű vállalatot", amely azáltal, hogy kiküszöböli a késleltetéseket az üzleti folyamatokból, valós időben képes reagálni az eseményekre. Ez azt feltételezi, hogy sikerül azonnal megtalálni a megfelelő embereket a szervezetben, ami viszont csak úgy lehetséges, ha a jelenlét koncepciója nem csupán egyetlen eszközre és alkalmazásra terjed ki.
"Egyszerre csak lágy templomi harangszó csendült meg a messzi távolban, és mikor ez elhallgatott, orgonaszó búgott föl hatalmas erővel. Majd ez is elhalkult, és négyszólamú ének intonálta, az orgonaszóval egyesülve, a szentmisét. Lágyan hangzó, szép harmóniák öleltek körül. Ezek a messzi távolban pehelykönnyűvé vált, légies, édes hangzatok mily mélyen hatottak a muzsikáért epedő gyermekszívemre! Eddig csak közönséges, paraszt táncnótákat hallottam, ilyesmit még soha, mert nekünk, a zsidó kántor-jegyző gyermekeinek, nem volt szabad a messze levő katolikus templom küszöbét átlépnünk. A harmónia, a zene megrázó hatalmának első ízben jutottam tudatára. Tudatlanságomban ekkor még nem tudtam magamnak számot adni arról, amit hallottam, de könnyes volt a szemem, és ma is megborzadok, ha erre az én első, hatalmas zenei élményemre gondolok. Halló itt vagyok ki. Ebben a pillanatban dőlt el sorsom, jövőm, életpályám – ekkor lett belőlem muzsikus éspedig – elég különös módon – a katolikus templom által. " Goldmark Károly idézte fel visszaemlékezéseiben e szavakkal azt a 11-12 éves korában megtapasztalt egyházzenei élményt, mely oly váratlanul érte a sopronkeresztúri zsidó kántor fiát.
Létrehozva: 2005. január 1. Módosítva: 2005. Az magzatok érzékelési módjai részben eltérnek a felnőttek ingerfelvevő és feldolgozó rendszerétől. Az anyaméh csendjéről alkotott klasszikus, mitikus képet rég más megvilágításba helyezték a kutatások. Az magzatok érzékelési módjai részben eltérnek a felnőttek ingerfelvevő és feldolgozó rendszerétől, és eddig szokatlan perspektívában láttatják a babákat az anyaméhben. A magzatok magasan fejlett, intelligens lények, akik tanulnak, emlékeznek, fájdalmat és örömöt élnek át, mosolyognak és bizonyos körülmények között még sírnak is. Vegyük most górcső alá az auditív rendszert. Halló itt vagyok van. Talán itt is felfedezünk egy-két érdekes jelenséget. Az anyaméh csendjéről, paradicsomi világáról alkotott klasszikus, mitikus képet rég más megvilágításba helyezték a kutatások. Tudjuk jól, az anyaméh nem csendes, nem nyugodt hely. Az anya szívverése, a placenta morajlása, az erekben folyó vér, a gyomor és bélmozgások keltette hangok mind eljutnak a babához. Ráadásul az akusztikus ingerfelvétel szempontjából fontos szervek igen korán fejlődésnek indulnak, nem beszélve az előző fejezetben már említett magzati bőrről, mint auditív ingereket vezető szervről.