A tudomány emberei szerint aligha. Épp ellenkezőleg: ha minden apró-cseprő egészségügyi panaszunkra ráguglizunk, csak növeljük az egészségünkkel kapcsolatos szorongást. Mikor válik kórossá az aggódás? Részletek! Ezen kívül manapság sokkal nagyobb a nyomás mindenkin, hogy tökéletesen nézzen ki. Na, és persze hogy az élet minden területén teljesítsük, amit elvárnak tőlünk - a párkereséstől a jó munkahelyen át egészen addig, hogy egy-egy közösség befogad-e minket. Szakértők szerint ezek a dolgok manapság a 22-32 éveseket nyomasztják leginkább. Mit tegyünk, hogy leküzdjük a szorongást? Tanuljunk meg nemet mondani: helyezzük előtérbe magunkat és igényeinket, és ne másoknak akarjunk megfelelni. Nemet mondani kedvesen is lehet - kezdjük kis dolgokkal, és fokozatosan haladjunk a nagyobb döntések felé. Időnk és energiánk értékes: szánjuk arra, amire igazán szeretnénk. Ha szorongani kezdünk valamin, tegyük fel magunknak az alábbi kérdéseket. Tóték a Nemzeti Színházban. 1: min aggódunk? 2: tehetünk bármit, hogy megoldjuk? Ha a válasz nem, akkor próbáljuk elterelni a gondolatainkat.
A koronavírus-járvány okozta stressz a gyerekek és a tinédzserek egészségére is káros hatással lehet: a pandémia alatt emelkedett az evészavarral küzdők száma. Az elmúlt két évben a koronavírus-járvány számos negatív egészségügyi hatásával, hozadékával kellett szembesülnünk. Ezek közé tartozik, hogy kimutathatóan emelkedett a gyerekek és tinédzserek körében diagnosztizált evészavaros esetek száma. A CNN témát körüljáró cikkében megszólaltatott egy középiskolás lányt. Az Ellának nevezett 15 éves tinédzser őszintén elmesélte, hogyan alakult ki nála evészavar. Számos kortársához hasonlóan ő is gyakran küzdött önértékelési zavarral. "Meg tudtam birkózni vele, mert sportoltam, barátaim voltak, iskolába jártam. Kutya szorongás ellen k. Aztán 2020 márciusában jött a járvány, és mindent elvesztettem. Szerettem volna, ha van valami, ami segít átlendülni ezen, ezért elkezdtem mozogni. Szinte mindennap futottam, bicikliztem és órákig sétáltam" - mesélte a CNN-nek a Kanadában élő lány. A fel nem ismert, kezeletlen evészavarnak visszafordíthatatlan következményei lehetnek.
Biztos, ez az eset formált olyan felnőtté, amilyen lettem. Gyakran érzem úgy, bármikor bármelyik szerettemet baj érheti, s ettől nagyon tartok. Nem rettegek, nem érzem betegesnek, de tény, hogy pl. Kutya szorongás ellen mark. ha nem veszi fel a telefont anyukám (55 éves, dolgozik, egészséges szerencsére), vagy nagymamám (77 éves, egyedül élnek mindketten), rögtön aggódni kezdek, ugye nincs baj... Pár perc - fél óra elteltével ha elérem őket, minden rendbe jön, megnyugszom. De ennél több idő után már szólok olyannak, aki tudom, hogy a közelükben van, hogy látják-e, nézzenek rá, jól van-e. Nem tudom, ez összefügghet-e a témával, de van egy kiskutyánk párommal. Nagyon okos, jól neveljük szerintem. Annyira féltem, hogy amikor rohant felénk játékosan, de ugatva egy felnőtt kutya az úton, sétáltatás közben, én gyorsan felvettem a kutyust, és addig nem tettem le, amíg ott volt a másik. Hiába mondta a gazdája, hogy nem bánt, csak játszani akar, nem mertem letenni, nem bírnám elviselni, ha érte is aggódnom kellene, ha baja lenne, mert őt is nagyon megszerettem.
Az efféle eszközök számos kisállat felszerelést árusító weboldalon és áruházban kaphatók. Ilyen például a házilag is elkészíthető szimatmatrac, a forgó intelligenciajáték vagy nyitogatós fejlesztőjáték. Az ilyen eszközök használata stresszes helyzetekben – például akkor, amikor egyedül marad otthon a kutya – hatásos figyelemelterelő stratégia. (Képek: Getty Images Hungary)
A szavazatok az Év vadvirága honlapján adhatók le december 10-ig. 2019. október 16.
A növényekre az interneten lehetett szavazni, és a legtöbb szavazatot kapott növény nyerte az Év vadvirága címet 2021-ben. A szavazatok alapján 2021-ben a vetési konkoly lett az év vadvirága. Helge Kraus Rieder/Wikimedia Commons Vetési konkoly Eredetileg a Földközi-tenger mellékéről származó, felálló szárú, egyéves növény. Vetések, főként kalászosok egykor közönséges, ma ritka és védett növényfaja. A faj magja tömegében és méretében annyira hasonlított a búzáéra, hogy a hagyományos magtisztító eljárásokkal nem lehetett attól elválasztani, így előfordult, hogy a lisztbe darálták és a kenyeret kékre festette. A fokozódó vegyszerhasználat során megritkult és 1993-ban – első gyomnövényként – védetté nyilvánították. A kisparcellás, háztáji gazdálkodás visszaszorulásával napjainkra a legtöbb szántóról eltűnt. Kapcsolódó
Első leírása Országos Kék Út néven 1926-ból maradt fenn, a jelzés felfestése csaknem... Hírlevél, újdonságértesítő Kövessen a Facebookon is