Nem mindegy, hogy milyen a fekhelyed. Eláruljuk, hogy mennyire fontos az ágy minősége és az egyszerű fizikai kényelem. Egyeseknek mindössze egyetlen, nevetségesen egyszerű megoldásra van szükségük, hogy helyreállítsák alvásciklusukat. A pihentető alváshoz a legegyértelműbb helyen találjuk a kulcsot. Az ágynál, ahol minden kezdetét veszi. A születés, a gyermeknemzés és utolsó lehelettünk párnás fekhelye. A Nap nyugtával itt találunk menedékre és itt ér bennünket a hajnal. Különféle egészségügyi gondok búvóhelye lehet egy rossz minőségű ágy, ezért sem mindegy, hol hajtod álomra a fejed. Győződj meg róla, hogy kényelmes a fekhelyed! Sokan túl sokáig használják ugyanazt a matracot, párnát és paplant. Ezek elhasználódnak egy idő után, és egyre kényelmetlenebbé válnak. Rettenetes helyzet, ha lefekszel az ágyadba, és még csak nem is érzed magad kényelmesen. Inkább ellenőrizd? ha otthon vagy, menj, és most rögtön tedd meg!? a párnákat, a paplant vagy a takarót és a matracot. Reviczky Gyula: Ágyban, párnák közt halni meg. Arra a kérdésre keresd a választ, hogy ha egy luxusszállóban töltenéd a hétvégét, örülnél-e, ha az előtted álló ágyban kellene aludnod.
Másnap reggel 6:10-kor állítólag még felülvizsgálták és engedélyezték a lekötözés alkalmazását, ehhez képest 6:40-kor már a halál beálltát jegyzőkönyvezték. A halál közvetlen kiváltó oka a nyomozás során beszerzett szakvélemény szerint "vérzéses tüdővizenyővel járó heveny keringési és légzési elégtelenség" volt. Mire az egyik ápoló észrevette, hogy Máté nem lélegzik, már késő volt. A boncolási jegyzőkönyv szerint Máté szegycsontja és több bordája is törött volt. Rendszeresen hallunk történeteket, melyek kórházakban kikötözés közben megsérült emberekről, vagy az ő halálukról szólnak. A közelmúltban egy fővárosi pszichiátrián is meghalt egy kikötözött beteg, akinek a feje beszorult az ágy rácsai közé, amitől megfulladt. Tavaly tavasszal került nyilvánosságra annak az autizmussal élő fiúnak a története, akit napokig tartottak az ágyához kötözve a kaposvári kórházban, melynek következtében a fiú sérüléseket szenvedett a karján és a bokáján.... Ágyban párnák közt halni megane. Vajon meg lehetett volna előzni Máté halálát, ha elegendő személyzet van a pszichiátriai osztályon és megfelelő, egyéniesített figyelem jut a kikötözött betegre?
S ezt elharsogják, Elharsogják kelettől nyúgatig, S a zsarnokság velök megütközik: Ott essem el én, A harc mezején, Ott folyjon az ifjui vér ki szivembül, S ha ajkam örömteli végszava zendül, Hadd nyelje el azt az acéli zörej, A trombita hangja, az ágyudörej, S holttestemen át Fújó paripák Száguldjanak a kivivott diadalra, S ott hagyjanak engemet összetiporva. – Ott szedjék össze elszórt csontomat, Ha jön majd a nagy temetési nap, Hol ünnepélyes, lassu gyász-zenével És fátyolos zászlók kiséretével A hősöket egy közös sírnak adják, Kik érted haltak, szent világszabadság! ( Pest, 1846. Ágyban párnák közt halni mega. december) Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Petőfi Sándor forradalmi versei, Egy gondolat bánt engemet... (elemzés) - A költemény szövege További információk [ szerkesztés] A rapszódia szövege a MEK-ben Megzenésített Egy gondolat bánt engemet... Varga Miklós előadásában
Immár nyilvánosságot nyertek azok a több éve keringő piaci pletykák, hogy új luxusszálloda nyílik 12 000 nm-en a budapesti belvárosban a Marriott-csoport üzemeltetésével és egy közel-keleti befektető invesztíciójával. Nem is akármelyik luxusláncolatnak nyitnak egységet a Ferenciek terén lévő Klotild-palotában, hanem az 1904-ben alapított amerikai St. Regis brandnek, amelynek ez lesz a világon az 57. egysége, azonban Európában a magyar főváros mellett mindössze 6 helyen vannak jelen: Rómában, Firenzében, Velencében, Mallorcán, Isztambulban és Moszkvában. Az ötcsillagos, 102 szobával és lakosztállyal rendelkező hotelben természetesen lesz étterem, kávézó, bár, spa és konferenciatermek is. Ezzel pedig immár 3-ra nő a Ferenciek terén lévő luxusszállodák száma, hiszen a magyar Mellow Mood Hotels tulajdonában lévő Párisi Udvar Hotel Budapest – In the Unbound Collection by Hyatt és a török Özyer Group tulajdonolta, szintén a Marriott-csoport üzemeltetésében lévő Matild Palace, Budapest – A Luxury Collection Hotel is itt található.
A régi Erzsébet híd és a Belvárosi plébániatemplom az 1910-es években (Forrás: Fortepan/Képszám: 27910) A harmónia a híd és a Klotild-paloták között is létrejött, a látványon túl részben az anyaghasználatban is: a palotákat a félemelet magasságáig a Schlick-gyár által szerelt vasszerkezet alkotja, a felsőbb szintek kő- és téglafalai ezeken nyugszanak. A földszint kirakatainak hatalmas üvegfelületei is modern megoldásnak számítottak, csakúgy mint a liftek, melyeket Budapesten itt alkalmaztak először. Az üveg a funkció miatt kapott ilyen nagy szerepet, a földszintet ugyanis kávéházaknak és üzleteknek adták bérbe, amelyek így több vendéget és vásárlót tudtak becsalogatni. A déli palotában 1901-ben nyitott meg a Belvárosi Kávéház, melyet többek között Krúdy Gyula is előszeretettel látogatott, itt írta meg a Szindbád történetek nagy részét. Szemet gyönyörködtető berendezése szerencsére máig megmaradt. A déli palotában működött a Belvárosi Kávéház (Forrás: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum) Az első emeleti termeket – mindkét épületben – egyesületek és társulatok bérelték ki, a második és a harmadik emeleten sorakoztak a bérlakások, míg a legfelső, kisebb alapterületű szinten műtermeket rendeztek be.
(A Marriott-csoportnak ez lesz egyébként a 4. hotelje a pesti belvárosban, hiszen a Dunakorzón lévő Marriott szállodán kívül az ő márkájuk még az Erzsébet téri The Ritz-Carlton is, illetve a bővülés folyamatos, hiszen ők üzemeltetik majd a BDPST-csoporthoz tartozó az egykori Mahart-székházban nyíló luxushotelt is, illetve a volt Balettintézet (Drechsler-palota) épületében nyíló J. W. Marriottot úgyszintén. ) A hotel építtetője a 2018-ban bejegyzett ABA Gate Hungary Kft., amely a katari Ali Bin Ali Group magyar leányvállalata. A főként a Közel-Keleten aktív, Európában csak Monacóban jelen lévő konglomerátumot 1945-ben alapították, szállítmányozástól kezdve az üdítőforgalmazáson át a nyomdaiparig sok mindennel foglalkoznak, így luxussal is. Az övék Doha legelegánsabb luxusáruháza, a helyi Galeries Lafayette és több mint 40 luxus ékszer- és óramárkát is ők forgalmaznak Katarban, többek közt a Cartier-t, a Piaget-t, az Audemars Piguet-t vagy a Panerait is. Az 1906-ban elkészült Klotild-palota – testvérépületével, az átellenben lévő, pestiesen mondva Matild-palotával együtt – Szász-Coburg-Koháry Klotild hercegnő (házassága révén a Habsburg-Lotharingiai család tagja, osztrák főhercegné, valamint magyar és cseh királyi hercegné) befektetése volt, a korszakban igencsak jól fialó elegáns bérpalotának épült a pesti belváros újrarendezésekor.
A kor legmodernebb felszereléseit építették be, minden lakásban volt fürdőszoba és folyóvizes csap is. Továbbá olyan neves üzemekből érkeztek ide termékek, mint a pécsi Zsolnay-gyár, amely a kályhákat szállította vagy Róth Miksa budapesti műhelye, amely az üvegablakokat készítette. Említést érdemelnek még a homlokzat teljes szélességében végigvonuló erkélyek díszes rácsai, melyeket többek a Forreider és Schiller cég kovácsolt, a kapukat pedig Jungfer Gyula vállalata gyártotta. Az északi palota napjainkban (Fotó: Juharos Róbert/) A homlokzat nagyon mozgalmas és meglehetősen összetett volt, jól tükrözi a századforduló stíluspluralizmusát. Legnagyobb részt a neobarokk képviselteti magát, hiszen ez a hivalkodó stílus könnyen felkeltette az emberek figyelmét – bár jelen esetben önmagában a központi fekvésük is megtette ezt –, így hamarabb találtak bérlőre a helyiségek. A stílust szépen reprezentálják az ablakok szemöldökpárkányai, a második emeleten láthatók különösen plasztikusak. Hasonló formát rajzolnak a homlokzati kiszögellések – úgynevezett rizalitok – oromzatai is.
A Klotild-paloták már állnak, a háttérben a hidat még építik (Forrás: Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeuma, Fotótár) A Klotild-paloták napjainkban (Fotó: Juharos Róbert/) Nemcsak felépítményük, hanem alaprajzuk is megegyezik: a telekhez igazodva trapéz alakú és a Dunára merőlegesen nyújtott. A belváros felőli oldala egészen rövid, mindössze tizenöt méter, a folyóhoz közelebbi és azzal párhuzamos oldala mintegy kétszer ilyen hosszú. Bejárat mindkét hosszú oldalán nyílik, a közepétől kissé keletre tolva, azokat pedig egy enyhe ívben hajló, boltozott kapuáthajtó – tulajdonképpen passzázs – köti össze, mely két részre tagolja az épületet. Mindkettő belsejében lépcsőházat is magában foglaló csarnok helyezkedik el, melyeket egy körülfutó folyosó és az arról nyíló kisebb-nagyobb termek vesznek körül. A paloták trapéz alakú alaprajza (Forrás: Budapest Főváros Levéltára) Külső megjelenésük is tükrözi a feladatukat: harmonizálnak a híd képével. Elülső rövidke oldalukhoz ugyanis a háromemeletes magasság egyébként is függőleges hangsúlyt kölcsönöz – ráadásul a földszint fölé egy félemeletet is beépítettek –, az út felőli sarokra pedig tornyokat is helyeztek, melyek szinte visszhangozzák a híd pilonjának formáját.
Az déli palota napjainkban (Fotó: Juharos Róbert/) Annyira részletgazdag a homlokzat, hogy egy korabeli értékelés spanyolosnak minősíti, a 48 méter magas tornyok felső részének megoldása ellenben az angol barokk formákat követi. A tornyok csúcsára érthető módon a főhercegi koronát állították a tervezők. A homlokzatot sárga színű tégla burkolja, bár a figyelmet inkább a tagozó- és díszítőelemek faragott kövei vonják magukra. Főleg a belső tér részleteiben, a növényi díszek alkalmazásában azonban tetten érhető a szecesszió is. A palotákat 1899 májusában kezdték építeni és mindössze tizenhét hónap alatt el is készültek. Míg a déli az említett kávéházról volt igazán híres, az északiba maguk a tervezők költöztek be, bár csak tíz évet laktak ott. Az első világháború vége felé anyagi bajba kerülő főhercegi család is kénytelen volt eladni az ingatlanokat. A második világégés során az északi palota súlyos sérüléseket szenvedett, de az épen maradt déli párjának mintájára helyre tudták állítani eredeti képét.