Főoldal TV műsor DVD / Blu-ray Filmek Színészek Rendezők Fórumok Képek Díjak Õ a 6090. a kedvencek toplistáján! (A Filmkatalógus látogatóinak osztályzatai alapján. ) Mi a véleményed erről a személyről? nem ismerem utálom nem kedvelem közömbös bírom kedvencem Galán Géza J. figyelő Szeretnél e-mail értesítést kapni, ha Galán Géza J. új filmje kerül az adatbázisba, hazai mozikba, valamelyik tévéadó épp lejátssza azt, vagy megjelenik DVD-n vagy Blu-ray lemezen? Igen Galán Géza J. filmek 2004 - Életképek sorozat Nagylaki Gábor 1977 - Magellán színész
Galán Géza J. Született 1986. március 22. (36 éves) Pozsony Állampolgársága magyar Szülei Galán Géza Foglalkozása színész műsorvezető Iskolái Földessy Margit Színjáték- és Drámastúdió IMDb Galán Géza J., Galán Géza József ( Pozsony, 1986. március 22. ) [1] magyar színész, televíziós műsorvezető. Családja [ szerkesztés] Galán Géza színész fia, Galán Angéla testvére. Édesanyja Zalka Katalin újságíró. Felesége Galán-Fazekas Ibolya gimnáziumi történelemtanár. Első gyermeke Galán Gáspár, 2017 tavaszán született. Pályafutása [ szerkesztés] Már gyermekkora óta foglalkozott a színészettel. A pozsonyi Duna utcai általános iskolába járt, majd a budapesti a Waldorf-gimnáziumban és a Szent Margit Katolikus Egyházi Gimnáziumban folytatta tanulmányait. 13 éves volt, ammikor családjával a magyar fővárosba költözött. Érettségi után a Színház- és Filmművészeti Egyetem filmművészeti karának televíziós rendező, műsorvezető szakán tanult. 2004 és 2009 között az Életképek című filmsorozatban alakította Nagylaki Gábort, 17 évesen, még gimnazistaként választottak ki a szerepre Földessy Margit stúdiójában.
szereplők: Kosári Éva - Hegyi Barbara Dr. Kosári Tibor - Gáti Oszkár Kosári Magdolna - Nemcsók Nóra Kosári Ildikó - Herrer Sára Kosári Katinka - Kováts Adél Békei Viola - Vári Éva Dr. Szalvay László - Szacsvay László Nagylaki János - Kulka János Nagylaki Gábor - Galán Géza J. Dr. Csűri Karolina (Karcsi doktornő) - Csűrös Karola Hertelendi Judit - Schell Judit Garai Dezső - Garas Dezső Bátonyi Zoltán - Rátóti Zoltán Képek a sorozatból:
A budapesti ELTE-n angol szakja után a Színház – és Filmművészeti Egyetem televíziós újságírás szakán diplomázott. Az idén megkapta a GUNDEL művészeti díjat Szlovákmagyarok című vizsgafilmjéért. Tavaly az Magyar Televízióban vezette a Körhinta című műsort, az idén pedig az ANGI JELENTI műsor műsorvezetője, amelyben érdekes eseményekről, különlegességekről készít riportokat, beszélgetéseket – szellemes, közvetlen és humoros stílusban. Az ANGI JELENTI csütörtök esténként látható az M1 csatornán, az M2-n szombat délutánonként ismétlik. Angéla a felvidéki Galán Géza színművész és Zalka Katalin újságíró leánya, testvére Galán Géza J. filmrendező, mindannyian Budapesten élnek. {phocagallery view=category|categoryid=316|imageid=9635|detail=0|float=right}A Junior Príma díj a Prima Primissima Alapítvány elismeréseinek kiterjesztéseként jött létre. Magyar sajtó kategóriában 2008 óta évente díjazzák a harminc év alatti fiatal, munkájuk iránt elkötelezett, alapos szakmai tudással rendelkező, politikailag független újságírókat.
Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1. 2 MB) Hírlevéltár (korábbi hírlevelek) A Magyar Királyság domborzati terképe (A terkép rákattintva nagyítható) Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét. A képre kattintva meghallgathatja. Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint! Hazafias versek Szentmihályi Szabó Péter: Térdre magyar! Dzsida Jenő: Psalmus Hungaricus Magyar Zsoltár Szeleczky Zita - Magyar Hiszekegy Szeleczky Zita: Hiszek egy Vörösmarty Mihály - Szózat - Szeleczky Zita Himnusz - Szeleczky Zita Vörösmarty Mihály - Szózat - Galán Géza Himnusz ( Csernák János előadásában) Wass Albert - Üzenet haza Juhász Gyula - Trianon Sajó Sándor - Magyar ének 1919-ben Wass Albert: Magyar Cirkusz - Bubik István előadásában József Attila - Nem, nem, soha! Illyés Gyula - Egy Mondat A Zsarnokságról Márai Sándor: MENNYBŐL AZ ANGYAL (Sinkovits Imre -Varga Miklós) Márai Sándor: MENNYBŐL AZ ANGYAL Csurka László előadásában In Memoriam Wass Albert Weöres Sándor - Ki minek gondol (Koncz Zsuzsa énekében) A böngészője nem támogatja a beágyazott hangokat.
műsorvezető, színész Született: 1986. március 22. (36 éves) (Csehszlovákia, Pozsony) 2022 2004 Életképek 7. 7 színész (magyar tévéfilmsorozat, 2004) Fogadóóra 8. 0 műsorvezető (25 perc) Szerkeszd te is a! Ha hiányosságot találsz, vagy valamihez van valamilyen érdekes hozzászólásod, írd meg nekünk! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
1986-tól Pozsonyban vállalkozóként dolgozott. TV-filmet készített Petőfi Sándorról, majd monodrámát: Petőfi percei... címmel, amelyet több, mint hatszáz alkalommal adott elő a világ különböző tájain. Játszott magyar filmekben (Veri az ördög a feleségét, R. : András Ferenc), és számos cseh és szlovák filmben is. 1988-ban alapította meg az első magánszínházat a Felvidéken, Zselízen (Szabad Téri Színház). 1990-ben Lehetőség címmel magánlapot adott ki. Szintén magánkiadásban CD-re mondta az ötven legszebb magyar verset. Petőfi monodrámáját DVD-n jelentette meg. Hét gyermek édesapja volt. Fontosabb szerepei [ szerkesztés] Liliomfi (Szigligeti Ede); Rómeó (Shakespeare: Rómeó és Júlia); Marat (Arbuzov: Én szegény Maratom); Franz von Gerlach (Sartre: Altonai foglyok); Fontosabb rendezései [ szerkesztés] Móricz Zsigmond: Úri muri - 1988, Piros bugyelláris - 1990; Mrożek: Sztriptíz - 1967. Filmjei [ szerkesztés] Oly közel az éghez (1964) – vojín Jarda Csata a havasokban (1974) Magellán (1977; tévefilm) – Quesada Neró, a véres költő (1977; tévefilm) – Epaphroditus Veri az ördög a feleségét (1977) – Pap Mednyánszky (1978; tévefilm) – Feszty Dögkeselyű (1982) Vadon (1989) Prekliaty sluzobník lásky (2000; tévefilm) Szinkronszerepei A Sakál napja (1973): Caron – Derek Jacobi (magyar változat, 1981) Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] További információk [ szerkesztés] A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-1995.
irodalom, történelem egyszerűen 2017. júl 06. ILIÁSZ ÉS ODÜSSZEIA ÖSSZEHASONLÍTÁSA ILIÁSZ Akhileusz FŐHŐS ODÜSSZEIA Odüsszeusz gyors lábú, hős, fényes ÁLLANDÓ JELZŐI leleményes, sokat tűrt fényes, hős Hiú, önző, gőgös, arogáns. Csak külső tulajdonságai jellemzik, mert Akhileusz alakja a tragikus királyt testesíti meg. Alattvalóinak nem kell őt szeretni, hisz hatalmát az istenektől kapta. Engedelmeskedni kell neki. JELLEME A külső tulajdonságok mellett megjelennek a belső tulajdonságok is. Az emberekhez való viszony már egyenrangúságot tükröz, hiszen parancsok helyett, tanácsot ad, amit az emberek büntetlenül megszeghetnek. Ha tekintetbe vesszük, hogy ő egy király, akkor az eposz által tükrözött világ átmeneti állapotban van a királyság és a demokrácia között. Az istenek közvetlenül szólnak bele a cselekménybe. Kedvükre szórakoznak az emberekkel. Az emberek egyetlen lehetséges magatartása, hogy méltósággal tűrik ezt. ( pl. : a trójai háború 10 évig elhúzódik, pedig már kezdete előtt eldőlt a kimenetele az istenek között) A görög hősök legtöbbje pontosan tudja mikor és hol fog meghalni, mégsem elkerülik, inkább elébe mennek végzetüknek.
Antik eposzok Eposzi kellékek, Iliász, Odüsszeia A görög kultúra az európai kultúra bölcsője. A görög művészet az eposzokkal kezdődik az i. e. 9-8. században. Az első műfaj tehát az eposz volt. Ebben a korban keletkezett az Iliász és az Odüsszeia. A két mű kapcsán felmerül a Homérosz-i kérdés: Vajon mindkét művet ő írta? Egyesek szerint mindkettő az ő műve, hiszen hasonló a szerkezet. Mások úgy vélekednek, hogy nem Homérosz írta mindkettőt, hiszen a két eposz felfogása merőben eltérő. Hiszen az Odüsszeiában a leleményes ember áll a középpontban, aki élni akar. Az életöröm, életszeretet jelenik meg benne. Míg az Iliászban a főhős hősi harcos és hősi halált akar halni. Ebből tehát arra következtetnek, hogy a két mű keletkezésének ideje között minimum egy emberöltőnek, 50 évnek, el kellett, hogy teljen. Mind a két eposz a trójai mondakörből származik. Az eposz más néven hősköltemény. Mely egy nagyon kifejező megnevezés, hiszen feltárja a mű témáját és formáját: kötött formájú nagyepikai műfaj, melynek főhőse természetfeletti képességekkel bír.
30 évvel), a fegyveres arisztokrácia világát mutatja be Odüsszeia: később született, másik korszakban, a poliszok polgári rétegének ízléséhez igazodik Idő: Iliász: 52 nap eseményeit meséli el. Odüsszeia: 40 nap és egy évtized története. Helyszín: Iliász: Trója Odüsszeia: sok helyszín (görög szigetek is, földrajzilag nem behatárolható, mitikus helyek is), Ithaka Téma: Iliász: történelmi eseményt dolgoz fel (valós alapú), kissé sötét kicsengésű Odüsszeia: meseszerű, könnyedebb Alaphelyzet: Iliász: háborúról szól, háborús helyzetben játszódik Odüsszeia: békeidőben játszódik Cselekménybonyolítás: Iliász: egy szálon fut a cselekmény, lineáris cselekményvezetés Odüsszeia: két szálon fut, bonyolultabb szerkezetű, egy visszatekintő rész is van, amely az előzményeket meséli el Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2