1929. május: A Magyar Könyvhét író- és művészvezérkarának egyik értekezlete Márkus Emília parkjában. Látható több író, köztük Babits Mihály, Móricz Zsigmond és Voinovich Géza. Magyar Híradó 305. december: Móricz Zsigmond, a Légy jó mindhalálig nagy sikert aratott színmű szerzője dolgozószobájában. Magyar Híradó 325. 1930. május: Legnevesebb íróink és művészeink működtek közre a Magyar Könyvnapon. Móricz Zsigmond dedikál. Móricz Zsigmond (1956, rendező: Jancsó Miklós). Az író szülőháza Tiszacsécsén. Irodalmi barangolások Szabolcs-Szatmár megyében (1987, rendező: Poros László). Móricz Zsigmond szülőháza mint múzeum, berendezési tárgyakkal, kéziratokkal, fotókkal, könyvekkel. Irodalmi emlékek nyomában II. Móricz Zsigmond – Érettségi 2022. (1961, rendező: Csajághy Béla). Móricz-dombormű a Debreceni Református Kollégium falán; Móricz-szobor a Déry Múzeum parkjában: Medgyessy Ferenc szobrász alkotása. Az író lakása kívülről Budapesten, az Üllői út 95-ben. Budapest irodalmi emlékei II. (1965, rendező: Simon László). Képek a New York kávéházról; Móricz visszaemlékezését olvassák fel saját írói pályakezdéséről.
Elbeszélői technika: sok ismétlődés, nem lineáris, hanem repetitív szerkezet: kilátástalanság, ebbe a világba már nem jöhet be változás szabad függő beszéd: (Árvácska gondolatai) A film: 1975 Rendező: Ranódy László Forgatókönyvíró: Elek Judit Operatőr: Sára Sándor Árvácska (Csöre): Czinkóczi Zsuzsa Keretes szerkezet --> Nap-kép Sötét képek --> nyomasztó hangulat Ráközelítés --> érzelmek jobban látszódjanak A rendező mesélt a kislánynak, hogy jobban átérezze a helyzetet, így tudott sírni Czine Mihály: "Líraibb pátoszú regénye nincs modern irodalmunknak. " A regény kb. 1/3 részét elhagyták. Móricz Zsigmond élete és munkássága röviden. A különbség 2 helyszín a filmben, 3 a regényben A regényben néhány epizód gazdagabb mozzanatokban A film többet adott a lelencházi jelenettel A filmben édesanyja iránt felerősödött kötődése
Agyvérzés vetett véget az életének. Parasztábrázolás: Móricz paraszti témájú novellákkal kezdte írói pályafutását. Régebben romantikusra színezett parasztképeket ábrázoltak. Ezzel a faluképpel szembeszállt, meg akarta láttatni a hazug felszín mögött a szegénységet, az elégedetlenséget, sőt, a nyomort. Az egyéni szenvedés vezette el mások szenvedéséhez. Novellái: – Tragédia – Szegény emberek – Barbárok – Úri muri Novella: elbeszélés, viszonylag rövid terjedelmű epikai mű prózai formában. Cselekménye zárt, rendszerint egyetlen eseményt vagy eseménysort mutat be, kevés szereplővel. Móricz Zsigmond élete röviden by Tünde Lukács. Tragédia A Tragédia című novellája már a lelket is deformáló, a komikumot súroló sajátos kelet-európai nyomorról, az örökös éhezésről szól. Téma: evés, lehetetlen vállalkozás Főszereplő: Kiss János (napszámos) Novella expozíciója (felépítése): 1., rövid, tömör, a lakodalomról van szó 2., Kiss János bemutatása. A lakodalom evéssel kapcsolatos oldala egyre nagyobb jelentőséget kap: "kieszi a vagyonából"-lehetetlen vágy.
ha még kellene vmi, akkor: [link] [link]
Az utolsó nagy Móricz-regény, amelyben a dzsentri a főhős és központi helyet kap a vívódó ember: a Rokonok (1932). Egy város élete kapcsán forradalmi bátorsággal ábrázolja az ellenforradalom uralkodó osztályainak legtipikusabb alakjait, a polgármestertől a miniszterelnökig. Jó szava nincs már róluk, valamennyien egy nagy korrupció részesei, "rokonok". A főhős Kopjáss István átlagon felüli, alulról a tehetségével feltörő dzsentri. Mint egyszerű kultúrtanácsosban még nagy tervek és álmok élnek, de amint Zsarátnok város főügyésze lesz, lassanként megtagadja ifjúkori elveit, elnyeli őt is a panamák világa, s csak saját karrerjével törődik. Mire rádöbben a kíméletlen igazságra, bírálatra már nincs erkölcsi alapja, öngyilkos lesz, de a regényből nem derül ki, hogy meghal-e. Kopjáss bukása nem tragikus. Az ő sorsa nem azt hirdeti, amit Matolcsyé, hogy "elvégeztetett, de semmi sem tisztáztatott", nem azt mondja, amit Szakhmáry, hogy "kár volt mindenért". A Rokonok azt hirdeti, hogy aki sorozatosan megalkuszik, annak értékes vonásai elkopnak, s a "született gazok közé" kerül.
Hirdetés Ma gyújtjuk az első gyertyát az adventi koszorún. Az év talán legszebb időszaka az advent, a várakozás hetei a karácsonyra. Ma felidézzük az adventi ünnep eredetét, mesélünk többek között az adventi koszorú történetéről, a gyertyák színéről. Az advent története és az adventi koszorú A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik, így minden évben november végétől elkezdődik a várakozás, a készülődés az év talán legmeghittebb ünnepére. Az advent szó jelentése a latin "adventus Domini" kifejezésből származik, jelentése "az Úr eljövetele". VII. Gergely pápa négyben határozta meg az adventi vasárnapok számát. Advent első vasárnapja mindig november 27. és december 3. közé esik, míg negyedik, utolsó vasárnapja december 18. és december 24-e közé. Küszöbön az advent | múzsa.sk. Advent első vasárnapja a keresztény egyházi év kezdetét, a karácsonyi ünnepkör kezdetét és természetesen az adventi időszak kezdetét is jelenti. Talán egyszerűbb meghatározás, hogy a Szent András napjához – november 30-a – legközelebbi vasárnappal kezdődik az advent.
November 28-án, vasárnap volt advent első vasárnapja, amikor világszerte meggyújtottak az első gyertyát. A református egyhez templomaiban pedig ma kiszolgáltatták az úri szent vacsorát is, a délelőtti istentisztelet keretén belül. Az adventi időszakban a portálon és a Facebookon minden nap megosztunk egy-egy idetaláló idézetet. Az első két napon Pilinszky idézettel kezdünk, így állítunk emléket az 1981-ben elhunyt költőnek, aki november 27-én lett volna száz éves. Az advent származása Az Advent, a nyugati keresztény kultúrkörnek (katolikusok, reformátusok, lutheránusok, stb) egyik fontos ünnepe. Az Advent a karácsonyt megelőző negyedik vasárnaptól egészen karácsonyig számított időszak. Az advent jelentése, az eljövetel. Ahogy a szó értelme is sugallja, ebben az időszakban a keresztyének készülnek az Úr születésére, karácsonyra. Kezdetben csak egy adventi vasárnapot ünnepeltek. Nagy Szent Gergely pápa a VII. században négyre emelte az adventi vasárnapok számát. Ádventi vasárnap jelentése németül » DictZone Magyar-Német szótár. V. Piusz pápa 1570-ben pedig kötelezővé tette az advent ünneplését.
Később a felnőtt Lang erre az ötletre alapozva készített először adventi naptárt a saját kiadójában 1908-ban Münchenben. Ebben az évben emlékeztünk Pilinszky János születésének 100. évfordulójára. Az ő szép gondolataival zárjuk mai sorainkat: " A karácsony a szeretet és ádvent a várakozás megszentelése. Az a gyerek, aki az első hóesésre vár – jól várakozik, s már a várakozás is felér egy hosszú-hosszú hóeséssel. Az, aki hazakészül, már készülődésében otthon van. Az, aki szeretni tudja azt, ami az övé – szabad és mentes a birtoklás minden görcsétől, kielégíthetetlen éhétől-szomjától. Aki pedig jól várakozik, az időből épp azt váltja meg, ami a leggépiesebb és legelviselhetetlenebb: a hetek, órák, percek kattogó, szenvtelen vonulását. Aki valóban tud várni, abban megszületi az a mélységes türelem, amely szépségében és jelentésében semmivel se kevesebb annál, amire vár. " 2021. 11. Adventi vasárnapok jelentése magyarul. 27. Kékes Online, Kápolnai Nagy Ágnes Kiemelt kép: Pixabay
Adventi szokások Mint minden fontos egyházi ünnep esetén Adventhez is kapcsolódnak különböző szokások, A legismertebb adventi szokás az az adventi koszorú. A keresztény szimbolika szerint a gyertyáknak az jelentése: hit, remény, öröm, szeretet. Az első adventi koszorút 1839-ben, a németországi Hamburgban készítette Johann H. Wichern evangélikus (lutheránus) lelkipásztor. A szokás hamar elterjedt Európában és az egész világon. Kezdetben főleg csak templomokban, manapság majdnem minden háztartásban előfordul az adventi időszakban (ezt a Facebookon posztolt képek is bizonyítják). Az adventi naptár is német földről származik. Ma gyúlnak az első gyertyák az adventi koszorún - Kékes Online. Az elsőt 1900 körül készítette egy türelmetlen gyerek (Gerhard) édesanyja, aki az adventi időszakban minden napra tartogatott egy-egy meglepetés csokoládét fia számára. Amikor megnőtt, Gerhard vállalkozásba kezdett és olyan adventi naptárt készített, amelyben minden ablakocska mögött egy-egy édesség volt. Az adventi időszak népszokásai " Borbála napján, december 4-én Borbála-ágat vágtak, majd az ágat vízbe állították, s ha kizöldült, a követő évben megkérték a lány kezét.
A gyertyákat vasárnaponként gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor. Az adventi koszorún mind a négy gyertya egyszerre ég az utolsó vasárnapon. Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: 1. hit, 2. remény, 3. öröm, 4. szeretet. Adventi naptár Az adventi naptár használatának népszokása 1900 körül kezdődött. Kialakulása egy német édesanyához kötődik, akinek kisfia, Gerhard, már hetekkel az ünnep előtt türelmetlenkedett a várva-várt ajándékok miatt. Az édesanya ezért érdekes és meglepő játékot talált ki gyermeke számára. Egy kemény papírlapot huszonnégy részre osztott, mindegyik részre rátűzött egy-egy darab csokoládét. Majd megengedte, hogy a gyermek minden este megegyen egyet-egyet közülük. Közben a kisfiú felnőtt, s nem felejtette el édesanyja meglepetését, és üzleti vállalkozásba kezdett. Olyan naptárt szerkesztett, amelyen huszonnégy ablakocska mögé egy-egy darab csokoládé vagy cukorka volt elrejtve, s ezek csak a spaletták kinyitása után váltak láthatóvá.
Hirdetés Több településen, így Mátraszentimrén is állítanak közösségi adventi koszorút A karácsonyi készülődés egyik legszebb szimbóluma az adventi koszorú, amit ma már sokan saját kezűleg készítenek, és formája is sok esetben eltér a hagyományos kör alaktól. Nem csupán otthon kerül elő ilyenkor az egész évben szunnyadó dobozokból, hanem munkahelyeken is emlékeztet bennünket az ünnep közeledtére. Térségünk településein a legtöbb helyen már állnak az adventi koszorúk, szebbnél szebb formákban köszöntik az ünnep kezdetét. A következő napokban igyekszünk ezekből egy csokorra valót bemutatni majd, ahogyan a sokszínű adventi programokból is ajánlunk majd. Visszatérve az adventi koszorúra, a koszorúkötés eredetére – ahogy sok más esetben is – a görögökig kell visszanyúlnunk időben. Zeuszt tölgylombbal, Apollónt babérkoszorúval, Démétert búzakalászokkal, Dionüszoszt szőlőkoszorúval ábrázolták az antik világban. Az adventi koszorú hagyománya feltehetőleg abból az ősi hiedelemből származik, hogy a kör megvéd a gonosztól.
/ Megsimogatta a két kis barikát is, melyet Berzi József vállalkozónak köszönhettünk. Butta László polgármester úr kis ajándékkal, Drozda Aranka programszervező édességgel kedveskedett a szereplőknek. Drozda Aranka