8. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. törvény) 195. § (4) bekezdése szerinti kiskorú veszélyeztetése, illetve a 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk. ) 210. § (1) bekezdése szerinti kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása miatt. Ha ez eredménytelen, a gyermeknek a családból való kiemelése várható: 72. § (1) Ha a gyermek felügyelet nélkül marad, vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali elhelyezése szükséges, a gyámhatóság, valamint a rendőrség, az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság, az ügyészség, a bíróság, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága (a továbbiakban: beutaló szerv) a gyermeket fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozatával ideiglenesen a) a nevelésére alkalmas, azt vállaló különélő szülőnél, más hozzátartozónál, illetve személynél……….
Család- és Gyermekjóléti Szolgálat intézményvezető: Tóth-Füle Bernadett Címe: Tata, Deák Ferenc utca 5. Elérhetősége telefonon: 06 30/320-8131 A szolgáltatás célja, Célja a szociális munka eszközeinek, módszereinek segítségével a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátás, valamint a működési területén élő gyermekek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelkedésének biztosítása, veszélyeztetettségének megelőzése, a kialakult veszélyeztetettség megszűntetése, a családból való kiemelés megelőzése, valamint a családjából kiemelt gyermek családba való visszahelyezése. A gyermeki jogok érvényesülésének biztosítása, valamint a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő gondozás – nevelés figyelemmel kísérése. A szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.
Azonnali családból való kiemelés akkor történik, ha súlyos veszélyeztetés áll fenn. Ha nem "annyira" súlyos, akkor először védelembe vétel történik, illetve kilátásba helyezik a családból való kiemelést is, ha a szülők nem változtatnak a kifogásolt dolgokon. De ez nagyon sok mindentől függ. Pl. ahol régen dolgoztam, ott volt egy nő, akinél felmerült, hogy elveszik a gyerekeit, mert az egyiket mérgében a falhoz csapta (mármint ne úgy képzeld el, hogy meglóbálta a levegőben, és odavágta, hanem meglökte elég erősen). Végül abban maradt a dolog, hogy egyelőre nem veszik el a gyereket, csak ha újra megismétlődik. Viszont nála az mentette meg a helyzetet, hogy nem úgy éltek, hogy csak ő és a gyerekek, hanem anyaotthonban élt, tehát folyamatos volt a segítők jelenléte, így kisebb volt az esély rá, hogy ez megismétlődik (természetesen ezek után több figyelmet is kapott), illetve elég durva dolgokon ment keresztül előtte a nő, emiatt frusztrált is volt, ennek megoldásában is megfelelő segítséget kapott.
Ráadásul ez csak egy átmeneti megoldás, hiszen a településen zajló telepfelszámolási program kereteiben augusztus végén újonnan kialakított szociális bérlakáshoz jutnak. A gyámhivatalnak két hónapot kellett volna várnia, de nem tette, ezért is állnak a szülők értetlenül a történtek előtt. Az önkormányzat és a helyiek levélben fordultak a járási hivatalhoz, melyben arról írtak, meglepte őket a család szétszakításának híre, ugyanis nem tartják felelőtlennek Erzsébetet és Lászlót. Az óvodavezető írásos véleményében cáfolta a család ellen felhozott vádakat: nem tapasztalja, hogy elhanyagolnák a szülők az intézménybe járó három gyereküket. Bár szegényesebb az öltözködésük, de tiszták, rendszeresen járnak óvodába és orvosi igazolást visznek, ha hiányoztak. A testvérek segítik, óvják egymást és szeretik az édesanyjukat, aki szépen beszél velük, soha nem hallották kiabálni – állítja az óvodavezető. A három nagyobb gyerek pedig az iskola által kiadott vélemény szerint megfelelően halad a tanulmányaival – sorolja a TASZ.
A szolgálat a jelzést követően felveszi a kapcsolatot a családdal, mérlegeli, szükséges – e a gyermekjóléti szolgáltatás valamilyen formája – a döntésről írásban tájékoztatja a jelzést küldőt.
A helyzet abszurditását jól mutatja, hogy a gyerekek kiemeléséről szóló gyámhivatali határozat számon kéri a szülőkön az együttműködés hiányát, holott az anya maga fordult segítségért a gyermekjóléti szolgálathoz és az önkormányzathoz. A határozat idézi a gyermekjóléti központ helyzetértékelését is, amiben leírják: "Az édesanyának feladata volt a fogamzásgátlás, ennek ellenére felelőtlenül újabb gyermeket vár. " A fogamzásgátlás kérdése azon az úgynevezett esetkonferencián is előkerült, amelyet a gyerekek kiemelése után tartott a hivatal. Ezen a szülők és a gyermekjóléti központ esetmenedzsere mellett részt vett a családsegítő, a védőnő, a polgármester, illetve a helyi roma nemzetiségi önkormányzat elnöke is, és arról egyeztettek, hogy milyen feltételeknek kell teljesülniük a gyerekek hazakerüléséhez. Ekkor elhangzott: az anyának "el kell köttetnie" magát. "Ilyesmit azonban nem lehet előírni: a gondozási-nevelési terv előírhatja a szexuális tájékoztató foglalkozáson való részvételt, a családsegítő vagy a védőnő pedig segíthet az ingyenes fogamzásgátlásban, de a végleges és visszafordíthatatlan sterilizáció előírása teljesen jogellenes" – írja a TASZ.
Az ügy eldöntése szempontjából az lényegtelen, hogy kirendelt, vagy magánszakértő jár el, ugyanis hamis szakértői véleményt egyik sem adhat, de erről a témakörről másik cikk fog megjelenni.