A női kézilabda NB I 2020–2021-es idényének menetrendje és eredményei. TUDNIVALÓK A 14 csapat 26 fordulós, oda-vissza vágós, körmérkőzéses rendszerben dönt a helyezések sorsáról. A 26. kört követően élen álló együttes lesz a bajnok. Csakhogy a koronavírus-járvány miatt módosítani kellett a versenykíráson: a klubok elfogadták a szövetség javaslatát a versenynaptár sűrítéséről, így 2020-ban a női NB I-ben a tervek szerint 20 fordulót bonyolítanak le. A tervezett utolsó játéknap december 30. A Magyar Kupa néhány fordulója 2021-re kerül át. Ha egy játéknap európai kupamérkőzés fordulójára esik, az érintett magyar egyesületek elhalaszthatják bajnokijukat 2021-re. A hátralévő hat NB I-es női forduló (21–26. kör) pontos időpontjairól a szövetség és a liga októberi egyeztetésein döntenek. A járványhelyzet azonban nagyon sok mindent átírhat még a következő néhány hétben, hónapban. A BAJNOKSÁG VÉGEREDMÉNYE 1. FTC 26 25 – 1 892–590 +302 50 2. Kézilabda nb 1 nội thất. Győr 26 25 – 1 932–542 +390 50 3. Mosonmagyaróvár 26 18 – 8 740–699 +41 36 4.
A győri polgármester a legendás játékost javasolja a klub elnökének. A Győri Audi Eto KC tiszteletbeli elnöke, Vanyus Attila megnyugtatta a szurkolókat. Hat évig volt a Rába-partiak elnöke. A fővárosiak uralták a mérkőzést. Albek Anna az előző szezon bronzérmesénél folytatja.
Továbbiak
Turizmus, ingatlanfejlesztés BECSÜLT VAGYON: 13, 2 MILLIÁRD Vissza a gyökerekhez! − kiáltottak a vendéglátós szakemberek szerte az országban, amikor megtudták, hogy Boros József megvásárolta az ország egyik legrégebbi, patinás szállodáját Debrecenben. Borsos József (építész) – Wikipédia. Vendéglátó-ipari főiskolákon diplomamunkák tucatjait lehetne írni arról a rémtörténetről, amelyből kiderül, hogyan jutott a Grand Hotel Aranybika a felszámolás sorsára, majd évekig üresen állt, mert nem akadt rá vevő. A szálloda egykori pincértanulója, Boros József végül vételi ajánlatot tett és szinte azonnal nekikezdett a felújításnak. − A rekonstrukció remélhetőleg 2015 tavaszára befejeződik, de ehhez még sok pályázatot kell megírni és megnyerni − mondja az új tulajdonos. Hajós Alfréd, az első magyar olimpiai bajnok által tervezett szálloda megnyitásának napján, 1915-ben a sajtó munkatársai ezt írták: "Olyan látványossága ez a városnak, mely a debreceni és idegen ember szemében is elragadtatást kelt. " Kép: Dömötör Csaba, Pelsőczy Csaba Az évfordulón, 2015-ben is ilyesféle benyomást szeretne kelteni Debrecen megújult idegenforgalmi intézményéről az új tulajdonos, Boros József.
A cigány putrira lát szobája ablakából az a pihenni vágyó, aki a tamásipusztai Borostyán Med-Hotelbe érkezik kikapcsolódni. A luxusszállodát Boros József üzletember álmodta és építette meg közvetlenül a nyomornegyed mellé – 900 millió forintos uniós támogatás segítségével. Nem baj, termálforrás van a közelben. A helyiek panaszkodnak, de az tény: ötszáz forintos órabérért nem akarnak munkát vállalni a hotelban. Bukkanókkal teli földutak, düledező viskók, félig vagy teljesen lebontott putrik mellett gyönyörű térköves út vezet egy csodapalotához Tamásipusztán. A Borostyán Med-Hotel tulajdonosa Boros József, aki Magyarország 42. leggazdagabb embere, a debreceni Aranybika szálloda és számos étterem, hotel, irodaház tulajdonosa. A helyi születésű üzletember eredetileg Debrecen külvárosába tervezte a gyógyellátást is nyújtó luxusszállodát, végül mégis úgy döntött, hogy szülőházának közvetlen közelében építi fel. Boros józsef debrecen hotel. Véletlenül épp itt találtak egy termálvizes forrást is. A helyiek azt mondják: Boros József folyamatosan vásárolta fel a falu házait.
Borsos József Született 1875. március 18. Hódmezővásárhely Elhunyt 1952. január 23. (76 évesen) Debrecen Nemzetisége magyar Foglalkozása építész A Wikimédia Commons tartalmaz Borsos József témájú médiaállományokat. Borsos József ( Hódmezővásárhely, 1875. – Debrecen, 1952. Megyei Lapok. ) [1] egyik meghatározó jellegű építésze a 20. századi magyar - különösképpen a debreceni - építészetnek. Egy időben Debrecen város főépítésze, neves építészdinasztia tagja. [2] Munkásságát a megfontolt tudatosság jellemezte, s nem a divatirányzatok állandó követése. Széles látókörű, nagy műveltségű építész volt, aki élete folyamán figyelemmel kísérte a világ építészetének alakulását, szándéka azonban kezdettől fogva a népi kultúra hagyományain alapuló nemzeti építészet megteremtése volt. [3] A klinkertéglát előszeretettel alkalmazta, így írt róla: "fémes, üveges, majd bársonyos felülete van, és színárnyalatokban is annyi a változatosság, hogy a sima felület sem komor. " Életpályája [ szerkesztés] 1908-tól Debrecen város építészeként működött, majd 1923-tól nyugdíjazásáig a polgármesteri hivatal műszaki osztályának vezetője volt.
Az üzletember azt ígéri, a több mint 13 ezer 600 négyzetméteres épületet teljesen felújítja, hogy a szálló újra a régi fényében ragyogjon. Ebben jó úton halad. Herdon István vagyona is sokat hízott Ahogy a 2011-es és a 2012-es, úgy a 2013-as év is Herdon Istváné volt. A Xanga cégcsoport vezetőjének vagyona négymilliárd forinttal gyarapodott egy év alatt, most 14 milliárd forint felett rendelkezik. Ezzel a 46. helyen végzett a százas toplistán. Herdon István egy beruházás avatóján Kósa Lajossal és Papp Lászlóval Mint ismert, pár éve a Xanga vette át a debreceni repülőtér üzemeltetését, ahonnan azóta több menetrend szerinti járatot is indított a Wizz Air. A repülőtéren tavaly komoly beruházások kezdődtek, egy intermodiális központot építenek 2, 7 milliárd forintból. Felépítik az Innovációs és Inkubációs Központ nyolcezer négyzetméteres központi épületét. Boros József | METSZETEK - Vol.10 (2021) No.3. Létesül egy négyezer négyzetméteres termelő és szolgáltató csarnok, valamint egy kétezer négyzetméteres vasúti logisztikai terminál is.