Háttér 2000-ben a világ vezetői 2015-ös határidővel, számos időponthoz kötött célt állítottak fel, amelyek MDG néven váltak ismertté. Emberek milliói fellépésének és a globális erőfeszítésnek köszönhetően igazi haladást sikerült elérnünk. A szegénységben élő emberek száma az 1990-es szint kevesebb, mint felére csökkent, valamint 2 milliárddal többen jutnak jobb minőségű ivóvízhez. Mégis még mindig 1, 2 milliárd ember él mélyszegénységben. Minden 4. másodpercben meghal egy gyermek megelőzhető okok miatt és több mint 800 millióan, főleg nők és fiatalok szenvednek krónikus éhínségben. Eközben előreláthatólag a világ lakossága 2050-re 9, 5 milliárdra növekszik és az élelmiszer-rendszer már most kritikus helyzetben van. Ensz.kormany.hu. A klímaváltozás további milliók életének rombolásával fenyeget és azzal, hogy az eddig elért haladást semmissé teszi. Az egyenlőtlenség mindenhol növekszik és az emberi jogokat aláássák a világ legtörékenyebb és konfliktusok által legjobban sújtott országaiban, míg a világgazdaság továbbra is botladozik.
2015 szeptemberében az ENSZ 193 tagállama New York-ban egy ENSZ-csúcstalálkozón elkötelezte magát amellett, hogy véget vetnek a szegénységnek, megküzd a klímaváltozással és harcol az igazságtalanság ellen. Ezért a csúcstalálkozón egyhangúan fogadták el azt a történelmi, új globális fejlődési programot, amely 2030-ig a szegénység felszámolását és a fenntartható jövő felépítését tűzi ki célul. A 193 ország által egyhangúlag elfogadott 17 fenntartható fejlődési cél (SDG-k) a fejlődés új egyetemes mércéjét állította fel annak biztosításával, hogy senkit sem hagynak magára. Civil Kerekasztal a Fenntartható Fejlődési Célokért. Az SDG-k mögött álló célkitűzések és indikátorok egy viszonyítási alapot jelentenek az előrehaladás sikerességének méréséhez. A 2030-as fenntartható fejlődési keretrendszer egy jobb jövőt kínál bolygónk egészének és emberek milliárdjainak világszerte, ugyanakkor cselekvésre szólítja fel mind a fejlődő, mind a fejlett országokat, hogy véget vessenek a szegénységnek, kezeljék az egyenlőtlenségeket és megbirkózzanak a klímaváltozással 2030-ig.
Ezek: (1) teljes körű szociális fejlődés; (2) teljes körű gazdasági fejlődés; (3) környezeti fenntarthatóság; valamint (4) a béke és biztonság. A csapat szintén megvizsgálta, hogy a különböző témák miként jelenhetnének meg az új keretrendszerben. A vállalatok csupán minimális lépéseket tettek a fenntartható fejlődési célok eléréséért. 2012 júliusában az ENSZ-főtitkár elindította a Kiemelkedő Személyiségek Magas Szintű Paneljét, amely iránymutatással és ajánlásokkal szolgál a 2015 utáni fejlesztési keretrendszerre vonatkozóan. A Panel 2013 májusában kiadott jelentése azt a következtetést vonta le, hogy a 2015 utáni fejlesztési keretrendszernek a következőkre kell fókuszálnia: senki nem hagyható hátra; a fenntartható fejlődés középpontba helyezése; a gazdaságok munkahelyszempontú és teljes körű növekedésre való átalakítása; a békeépítés és a mindenki számára elérhető hatékony, nyílt, elszámoltatható intézmények; valamint egy új globális partnerség kialakítása. Ezeket a folyamatokat a több mint 60 országban lefolytatott nemzeti konzultációk és az ENSZ Fejlesztési Csoportja által szervezett 11 tematikus konzultáció egészítette ki.
A kutatók a szélenergia példájával élnek: a szélfarmok telepítésének nagy szerepe lehet a klímaváltozással szembeni harcban, de ha nem megfelelő helyen építik fel, akkor a szélturbinák magassága a madárpopulációkat is veszélyezheti, így cserébe a biodiverzitás és az ökoszisztémák fejlődési céljára lehet negatív hatással. A célok összevonásával viszont az éghajlati és biodiverzitási feladatok egy kategóriába kerülnének, így a példa analógiája mentén a szélfarmok telepítésénél már eleve fontolóra kellene venni a beruházás biodiverzitást érintő hatásait. Országhatáron belül is rendet kell tenni Mivel a célok az élet rengeteg területét felölelik, és rövid időn belül kell cselekedni, már a fejlődés mérésével is problémák akadnak, ezért a tanulmányt készítő kínai-amerikai kutatócsoport új fejlődéskövető módszert javasol, ami a folyamatos újratervezést is megkönnyítené. A fejlődés számszerűsítése nemzeti és régiós szinten is hasznos lehet, ahogy azt Kína 2000 és 2015 közötti céljainak elemzésével be is mutatták a kutatók.
Az SDG-k mögött álló célkitűzések és indikátorok egy viszonyítási alapot jelentenek az előrehaladás sikerességének méréséhez. A 2030-as fenntartható fejlődési keretrendszer egyetemes és oszthatatlan, valamint mind a fejlődő, mind a fejlett országokat cselekvésre szólítja fel, ahogyan az embereket is, hogy véget vessenek a szegénységnek, kezeljék az egyenlőtlenségeket és megbirkózzanak a klímaváltozással 2030-ig. A 2030-as fenntartható fejlődési keretrendszer kialakítása
A korábbi, csak a fejlődő országok problémáira koncentráló logikával való szakítás így lehetőséget ad a fejlett országok számára is saját fejlesztési céljaik megvalósítására a keretrendszeren belül. Magyarország a kezdetektől fogva aktív részt vállalt a keretrendszer formálásában. Hazánk látta el Kenyával együtt annak az ENSZ Nyílt Munkacsoportnak (OWG) a társelnöki feladatait, amely a Fenntartható Fejlődési Célok (SDG-k) kidolgozásával foglalkozott közel másfél éves mandátuma alat t. A munkacsoport társelnökeként végig arra törekedtünk, hogy e testület tevékenysége az átfogó, új keretrendszer összetettségét szem előtt tartva járuljon hozzá az egyetemes érvényű Fenntartható Fejlődési Célok kidolgozásához. A célrendszerre vonatkozó javaslatot az OWG 2014. július 19-én fogadta el, amelyet a társelnökök benyújtottak a Közgyűlés elnökének. Az ENSZ-közgyűlés szeptember 10-én konszenzussal fogadta el az OWG-jelentést üdvözlő határozatot. A határozat elfogadásával az OWG munkája, és ezzel Magyarország formális társelnöki szerepe véget ért.
nemek, korcsoportok, területi bontás), hogyan lehet a mérésbe bevonni az ún. Big Data-forrásokat – vagyis nagy tömegben keletkező feldolgozatlan adatokat -, illetve hogy a legújabb térinformatikai vívmányok (pl. műholdas felvételek) mennyiben tudnák a megfigyelést hatékonyan elősegíteni.
MDF lapból felület – minden az Invado kínálatában szereplő fólia felület tok keresztmetszete: 90 x 44 mm. BORS ÉS HORVÁTH BARKÁCSHÁZ Kft. Kaufland Slovenská republika v.
Akácból készült szélezetlen és szélezett deszkák, lécek, pallók, gerendák, szőlőkarók, kerítéselemek, tűzifa, tűzifa házak, rönkházak, kerítések, rönkágyak, ötletek-inspirációk barkácsolóknak. Szélezetlen -gyalult akác deszka Hossza: 100-125-150-200-250 cm Vastagsága: mindkét oldali gyalulás után kb. 20 mm Szélessége:15-25 cm Tulajdonságai: hántolt, csiszolt, de gyalulatlan felületű. Kerítés deszka obi - Olcsó kereső. Ára: 3500. -Ft/m2 Mindkét oldalán gyalult, hántolt, csiszolt, felülete festésre azonnal is alkalmas Ára: 4000. -Ft/m2. Festést vállalunk lazúrral, kétszeri átfestéssel.
Gyalult fenyő I. és II. osztályú gyalult fenyő kerítésléc, deszka eladó 320 Ft GYALULT FENYŐ DESZKA 18X 95X1000 MM LUCFENYŐ 400 Ft GYALULT FENYŐ DESZKA 19X196X3500 MM AB MIN. LUCFENYŐ PR HU 2 770 Ft GYALULT FENYŐ DESZKA 19X116X3600 MM AB MIN. LUCFENYŐ PR HU 1 800 Ft GYALULT FENYŐ DESZKA 19X146X3500 MM AB MIN.
Fenyő pipaléc 40x20x2000 Extra minőségű gyalult takaróléc 40x20 mm 2 méter hosszúságban.
Apróhirdetés Ingyen – Adok-veszek, Ingatlan, Autó, Állás, Bútor