Például az aerodinamikában a kilonewton a repülőgépek tolóerejének kifejezésére használatos; de a gépészetben a csavarok meghúzási nyomatékát, a csapágyak teherbírását is kilonewtonban írják elő. Ennél sokkal ritkábban, de szintén használt mértékegység a dekanewton (jele: daN) is. Ezt a mértékegységet általában valamely szerkezet (például tehergépkocsi platók, vontató- vagy mászókötelek) teherbírásának jellemzésére használják. Ez azért előnyös, mert ez a mértékegység közelítőleg 1:1 arányban [megj 1] megegyezik a szerkezet kg-ban kifejezett teherbírásával. [2] Ily módon elkerülhető, hogy átváltási hibából származó túlterhelés jöjjön létre. Az erő mértékegységei newton ( SI) dekanewton kilonewton kilopond 1 N ≡ 1 kg·m/s² = 0, 1 daN = 0, 001 kN ≈ 0, 10197 kp 1 daN = 10 N ≡ 1 daN = 0, 01 kN ≈ 1, 0197 kp 1 kN = 1000 N = 100 daN ≡ 1 kN ≈ 101, 97 kp 1 kp ≈ 9, 80665 N ≈ 0, 981 daN ≈ 0, 00981 kN ≡ g·(1 kg) Megjegyzések [ szerkesztés] ↑ Egészen pontosan 9, 81:10 arányban. Jegyzetek [ szerkesztés] Fordítás [ szerkesztés] Ez a szócikk részben vagy egészben a Newton (unit) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul.
A fizikában a newton (jele: N) az erő mértékegysége az SI-mértékegységrendszerben. [1] Nevét Sir Isaac Newton, a klasszikus mechanika atyjának munkássága után kapta; különösen a második törvényének elismeréseképpen. Definíció [ szerkesztés] Egy newton azzal az erővel egyenlő, amely egy 1 kilogramm tömegű testet 1 másodperc alatt, 1 méter per szekundum sebességre gyorsít fel. A newton egy SI származtatott egység; SI-alapegységekkel a következőképpen fejezhető ki: Ahol: N = newton kg = kilogramm m = méter s = másodperc A newton használata [ szerkesztés] A súly és a newton kapcsolata [ szerkesztés] Mivel a súly két test között fellépő erőhatás, a newton egyben a súly mértékegysége is. A Föld felszínén minden testre hat a gravitációs gyorsulás; melynek értéke Budapesten 9, 81 m/s² (a földrajzi szélességtől és a tengerszint feletti magasságtól függően ez az érték kismértékben változik). Ennélfogva egy 1 kilogramm tömegű test súlya körülbelül 9, 81 N. Más mértékegységek [ szerkesztés] A műszaki gyakorlatban igen elterjedt a newton ezerszeresének, a kilonewtonnak (jele: kN) a használata.
Az erő fogalma, jellege, mértékegysége. - YouTube
A fizikában az erő bármi olyan dolog, ami egy tömeggel rendelkező testet gyorsulásra késztet. Az eredő erő a testre ható összes erő összege. Írja be a konvertálni kívánt Newton (N) számot a szövegdobozba, hogy megjelenítse az eredményeket a táblázatban. From egyenlő To Nanonewton (nN) - Micronewton (µN) - Millinewton (mN) - Newton (N) - Kilonewton (kN) - Meganewton - Giganewton (GN) - Din (dyn) - Poundal (pdl) - Joule per méter (J/m) - Pascal per négyzetméter (Pa/m²) - Kilopond (kp) - Sthène (sn) - alszik (kip) - Kilogrammsúly (kgf) - Ton-force (tnf) - Pound-force (lbf) - Rövid ton-erő - Hosszú ton-erő - Ounce-erő (ozf) - Gravet-erő - Milligrave-erő (mGf) - Grave-force (Gf) -
A nagyobb erőt ezért – ugyanazon az ábrán – arányosan hosszabb nyíllal ábrázoljuk. 14 15 Támadáspont és hatásvonal Azt a pontot, ahol az erőhatás a testet éri, az erő támadáspontjának nevezzük. Az erőt ábrázoló nyíl kezdőpontját mindig a támadáspontba rajzoljuk. A támadásponton átmenő és az erőhatás irányába eső egyenest hatásvonalnak nevezzük. 16 17 Ha a testre 2 erő hat 18 19 Két erőhatás mikor egyenlíti ki egymást? Két erőhatás akkor egyenlíti ki egymást, ha: ugyanazt a testet éri, egyenlő nagyságú, közös a hatásvonaluk, de irányuk ellentétes. 20 Ha a 2 erőhatás nem egyenlíti ki egymást 21 Egyensúlyi helyzetek bizonytalan egyensúlyi helyzet biztos egyensúlyi helyzet közömbös egyensúlyi helyzet 22
Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Okostankönyv
chevron_right Módosult a sporttörvény hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2021. 08. 06., 08:20 Frissítve: 2021. 05., 23:12 Az Országgyűlés elfogadta a játékosügynöki tevékenység szabályozásával összefüggésben a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló 2021. 2018. évi CVII. törvény - Nemzeti Jogszabálytár. évi LXXXVII. törvényt, amely az eddig szabályozatlan játékosügynöki tevékenységre vonatkozó jogszabályi kereteket hivatott megteremteni, olvasható az Andersen Magyarország elemzésében. A törvénnyel a jogalkotó régi adósságát törlesztette, ugyanis a játékosügynöki tevékenység végzése az eddigiekben jóformán teljesen szabályozatlan volt. Természetesen e tevékenységre vonatkozóan is voltak érvényben jogszabályi rendelkezések, de ezek leginkább speciális, egy-egy konkrét helyzetet érintettek, így nem beszélhettünk átfogó szabályozásról. A törvény alapvetően két nagy témakört szabályoz, egyrészről magának a játékosügynöki tevékenység végzésének kereteit és feltételeit rögzíti, másrészt megteremi a látvány-csapatsportban működő országos sportági szakszövetségek számára a játékosügynökség-alapítás lehetőségét.
A második helyezést elért érmes járadékának mértéke az első helyezett részére meghatározott járadék hetven százalékának, a harmadik helyezést elért érmes járadékának mértéke az első helyezett részére meghatározott járadék ötven százalékénak megfelelő összeg. "(4) Az edző járadékát az edzői járadék alapját képező érmesi helyezés alapján kell megállapítani. Az edzői járadék az érmesi helyezés után járó járadék összegével megegyező mértékű. A labdajáték-csapatsportokban az olimpiára felkészítő szövetségi kapitány járadéka megegyező mértékű az irányítása alatt érmet, érmeket szerzett csapat legeredményesebb sportolóját megillető járadék összegével. Egyéni sportágakban a szövetségi kapitány edzői járadéka megegyező mértékű az irányítása alatt érmet, érmeket szerzett legeredményesebb sportolója legjobb helyezése után járó járadék összegével. Ugyanaz a személy nem részesülhet edzőként és szövetségi kapitányként is járadékban. " "(6) Azt a személyt, aki érmesként, özvegyként, illetve edzőként is járadékra jogosult, a járadék halmozottan is megilleti. "
Az új jogszabály játékosügynöki tevékenységre vonatkozó rendelkezései – pár kivétellel – 2021. szeptember 1. napján lépnek hatályba. A játékosügynöki tevékenység végzésére vonatkozó szabályok A törvény mindenekelőtt tételesen meghatározza a játékosügynöki tevékenység, a játékosügynök és a játékosügynökség definícióját. Ennek megfelelően játékosügynöki tevékenységnek minősül a hivatásos sportoló vagy a sportszervezet megbízása alapján és képviseletében végzett olyan közreműködői tevékenység, amely a hivatásos sportoló játékjoga használatának sportszervezet általi megszerzésére, illetve a hivatásos sportoló és a sportszervezet közötti, sporttevékenység végzését szabályozó szerződés megkötésére irányul. A játékosügynök olyan (sporttörvényben meghatározott) sportszakember, aki játékosügynöki tevékenységet folytat, és a játékosügynökséggel munkaviszonyban, tagsági vagy egyéb jogviszonyban áll. A játékosügynöksé g ezzel összefüggésben pedig olyan a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI.