Szerző(k): Dr. Kesseő-Balogh Péter, Dr. Pál Gergely Csaba | 2019. 06. 20 | Ingatlan A lakóingatlanok kihasználtsága következtében a tulajdonosok a profit vagy egyszerűen csak a kényelem miatt gyakran szeretnék bővíteni meglévő lakóingatlanaikat, amelyre az egyik legjobb lehetőség a tetőtér beépítése. A beépítés során azonban több kérdés is felmerülhet – különösen a beépítés bejelentése vagy a tervezői hozzájárulás kapcsán –, amelyre a jelen cikkünkben kívánunk válaszokkal szolgálni. Az ingatlanok, illetve az épületek nagy többségéről kétségkívül elmondható, hogy mind egyedi alkotások. Ám egyben használati tárgyak is, így emiatt a felújításuk, modernizálásuk szükségessége, esetleges bővítésük idővel óhatatlanul felmerül. Bővítés egyszerű bejelentés ellenőrzése. Ha bővítésen gondolkodunk, akkor az épület tetőtér-beépítése az egyik leggazdaságosabb megoldás arra, hogy új lakóterületet hozzunk létre, vagy a jelenlegit bővítsük, a terület jobb kihasználása mellett. A tervezési procedúra megkezdése előtt az egyik legfontosabb kérdés, hogy egyáltalán alkalmas-e az épület tetőtere a beépítésre.
Szó szerint (is)! Posted in alaprajz, átalakítás, bővítés, családi ház, felújítás, gardrób, HETI ÁTVÁLTOZÁS, kockaház, kompromisszum | No Comments » Tags: a Térképző, alaprajz, bővítés, felújítás, helyreigazítás, módosulás Posted by: a Térképző | on július 6, 2021 Megújuló kockaház Sátortető?, nyeregtető? – melyik is a nyerő? Balázs telefonon keresett először. Szabad tervezői kapacitásomról érdeklődött óvatosan, mivel a korábban megbízott/választott Építésze, közel egy év alatt nem igazán mutatott tervi megoldást az épület tetőtérrel történő bővítésére. Beszélgetésünket követően megkaptam e-mailen az eredeti tervet, melyet gondos kezek 55 évvel ezelőtt alkottak. És Balázs által vázolt alaprajzokat is. Bővítés egyszerű bejelentés online. Posted in a Térképző, alaprajz, átalakítás, bővítés, családi ház, épület-tervezés, HETI ÁTVÁLTOZÁS, kockaház, sátortetős, tetőtér | No Comments » Tags: a Térképző, horizontális bővítés, kockaház, nyeregtető, sátortető, tetőtér, vertikális bővítés Posted by: a Térképző | on május 12, 2021 Tornácos kockaház!
Átváltozás bővítéssel Zoltán határozott elképzelésekkel és szerkesztett alaprajzzal keresett meg, a korábban megvásárolt, 9, 0 x 9, 0 m befoglaló méretű alapterülettel bíró kockaház bővítésével kapcsolatban: A ház vályog falazatú, gerenda födémmel, cserép fedésű sátortetővel A födém és a tető cserére szorul. A jelenlegi épületben maradna a hálórész két szobával és a fürdőszobával. A konyha-étkező kamra blokkot építenénk hozzá. 155/2016 (VI.13.) Korm. rendelet - Az egyszerű bejelentés is még egyszerűbb lett! - Építem a Házam. A tetőt nyeregtetőre cserélnénk, a jövőben a konyharész fölött egy vendégszoba zuhany WC kerülne kialakításra. A jelenlegi épület padlásterében pedig egy pakolós tér kapna helyet. Posted in a Térképző, alaprajz, átalakítás, belső közlekedő tér, bővítés, családi ház, dolgozó szoba, felújítás, HETI ÁTVÁLTOZÁS | No Comments » Tags: a Térképző, átalakítás, bővítés, kockaház, nyeregtető, tornác Posted by: a Térképző | on január 6, 2021 Kaláka + CSOK? Saját részre történő kivitelezés nehézségei A napokban olyan olvasói megkeresés érkezett, mely Sokatokat érdekel(het), ráadásul az ismételten megjelenő 5% Áfa kapcsán újabb lendület ígérkezik!
Volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl volt, volt egyszer egy szegény ember s annak három fia. Ennek a szegény embernek egy darab szőlője volt, egyebe semmi, sem égen, sem földön. No, hanem őriztette a szőlőjét, akárcsak a szeme fényét. Sorba jártak ki a fiai a szőlőbe, és istrázsálták éjjel-nappal. Egy reggel a legidősebb fiú ment ki a szőlőbe, ott leült, s elkezdett falatozni. Amint ott falatoznék, elejébe ugrik egy béka, s kéri a legényt: - Adj egy falás kenyeret, te legény, már két hete, hogy egy falatot sem ettem. - Majd holnapután vaskedden - mondotta a legény, s elkergette a békát. A béka elment szó nélkül, de a legény csakhamar elaludott, s mikor felébredt, a szőlő úgy meg volt dézsmálva, hogy a legényt a hideg is kirázta nagy félelmében. Másnap a középső fiú ment a szőlőbe, de az éppen úgy járt, mint a legidősebb. Attól is kért a béka kenyeret, de ez a legény is elkergette, még jól meg is dobta kővel. Azután lefeküdt, elaludott, s mire felkelt, fele sem volt meg a szőlőnek.
Részletek Könyv címe Magyar mese- és mondavilág 2. kötet Volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl volt, volt egyszer egy szegény ember, s annak három fia. Ennek a szegény embernek egy darab szőlője volt, egyebe semmi, sem égen, sem földön. No, hanem őriztette a szőlőjét, akárcsak a szeme fényét. Sorba jártak ki a fiai a szőlőbe, s istrázsálták éjjel-nappal. Egy reggel a legidősebb fiú ment ki a szőlőbe, ott leült, s elkezdett falatozni. Amint ott falatoznék, elejébe ugrik egy béka, s kéri a legényt: - Adj egy falás kenyeret, te legény, már két hete, hogy egy falatot sem ettem! - Majd holnapután, vaskedden - mondotta a legény, s elkergette a békát. A béka elment szó nélkül, de a legény csakhamar elaludott, s mikor felébredett, a szőlő úgy meg volt dézsmálva, hogy a legényt a hideg is kirázta nagy félelmében. Másnap a középső fiú ment a szőlőbe, de az éppen úgy járt, mint a legidősebb. Attól is kért a béka kenyeret, de a békát ez a legény is elkergette, még jól meg is dobta egy kővel.
Eljött éjjel a három paripa, berontottak a szőlőbe, nyerítettek, rúgtak-kapáltak, hányták fel a földet a csillagos egekbe. De a legény sem nézte összedugott kézzel, rájuk suhintott magyarosan, s hát abban a pillanatban úgy megszelídültek, úgy állottak előtte, mint három bárány. - Ne bánts minket! - mondották a paripák. - Ha valamire szükséged lesz, csak suhints a vesszőkkel, s nálad leszünk. Azzal a paripák elnyargaltak, a fiú pedig hazament. De semmit sem szólt sem az apjának, sem a testvéreinek arról, hogy mi történt. Azok csak csudálkoztak, hogy mi tenger szőlő lett, hogy az egész falunak nem lett annyi bora, mint nekik. Alig tudták leszüretelni. Na, telt-múlt az idő, egyszer a király, mit gondolt, mit nem, egy magas fenyőszálat állíttatott a templom elé, a fenyőszál tetejére tétetett egy aranyrozmaringot, s kihirdettette az egész országban, hogy annak adja a leányát, aki a lovával olyan magasra ugrat, hogy a fenyőszál tetejéről lekapja az arany rozmaringot. Próbálkozott mindenféle királyfi, herceg, de hiába próbálták, még félig sem tudtak felugratni.
Akkor a király odahívatta az udvarába, aki valamirevaló legény csak van az országban. Azok közt sem volt az a híres vitéz. Mikor aztán mind eltakarodtak, jött aranyszőrű paripán a legény, aranyos ruhában. Kalapjába volt tűzve az aranyrozmaring, a lova kantárjába az arany selyemkendő, s egyik kezében tartotta az aranyalmát. No, csakhogy megjött. Örült a király, de még jobban a királykisasszony. Mindjárt megtartották a lakodalmat, s a király a legénynek adta egész országát. Még ma is élnek, ha meg nem haltak.