2009. 03. 12. 19:57 A vers költői utószóként áll Babits első kötetének (Levelek Iris koszorújából) végén. Az epilógus szó −mint műfajmegjelölés − különállásra utal, a tény, hogy az epilógus is vers, a kötethez tartozást sugallja. A vers alapproblémája az én versbeli helyzete és önszemlélete. Az alanyiság megrendülésének egyik alapverse. Az énen túllépő költészetfelfogás felé nyit utat. Fő motívumai: az ÉN-be zártság, vak dió, feltörhetetlenség, börtön, a költői szerep, mindenség-vágy. A vers szerkezete a kint és bent ellentétére épül. Versformája: a hagyományostól eltérő rímképletű szonett (abab, abab, cde, cde). Babits Mihály: A lírikus epilógja Csak én birok versemnek hőse lenni, első s utolsó mindenik dalomban: a mindenséget vágyom versbe venni, de még tovább magamnál nem jutottam. S már azt hiszem: nincs rajtam kívül semmi, de hogyha van is, Isten tudja hogy' van? Vak dióként dióban zárva lenni S törésre várni beh megundorodtam. Büvös körömbol nincsen mód kitörnöm, Csak nyílam szökhet rajta át: a vágy - de jól tudom, vágyam sejtése csalfa.
Felbukkan egy ellenvers, amely épp a babitsi eredeti állításainak fordítottjával rukkol elő, szerepet kapnak szórendi cserék és kihagyások, akad a kötetben csak sorvégekből, csak magánhangzókból, illetve csak mássalhangzókból szerkesztett változat. Báthori megírja A lírikus epilógja német verzióját, s egy zenei technikát alkalmazva prezentálja a verset rákfordításban. Sokatmondón összeházasítja Babits versét egy József Attila-költeménnyel, előadja Berzsenyi modorában és különféle antik metrumokban. Van múlt idejű parafrázis, van, amelyikben a nyelvek bábeli zűr-zavara uralkodik, és akad olyan, amelyik egy televíziós talk-show álintellektuális párbeszédébe rejti az eredeti vers tartalmát. Halljuk a vers epilógját felszólító módban, dalszerűen, tájszólásban, dadogásként és szerelmi vallomás gyanánt - pedig még csak a könyv felénél tartunk. Eltöprenghetünk, szerepet játszik-e a kötet létrejöttében - s abban, hogy ilyen sokszínű, sokfelől közelítő lett -, hogy Báthori, miként Babits, poeta doctus, sokfeladatú, gondolkodó irodalmár: kritikus, esszéista és fordító.
Naponta megjelenő magazinunkban megtalálod szerzőink egyéb írásait is, de olvashatsz zenéről, tudományról és még számtalan témáról a folyamatosan bővülő Szalonnázón.
Gratulálok tisztelettel; András. Steel 2013. 10:49 ''A lúdból tollam nem gyárt maszatot, tintapacát, '' ''Íróasztalomon csonkgyertya remegő lángja világít, és bár... már késő este van, ez a kis fény engemet ámít. '' Ezek a soraid megfogták a szívem... hát kis darabot itt hagytam belőle:) Gratulálok! Ibolya. 52 2013. 10:26 Gyönyörű! Szép folytatás! Szívvel gratulálok! Ibi dobosigyorgy 2013. 10:24 Gratulálok. Üdvözletem:-Gyuri geza1947 2013. 10:22 Szép folytatás kedves Feri! Tisztelettel gratulálok: Géza. dvihallyne45 2013. 10:11 Kedves Feri! Szívvel gratulálok nagyszerű versedhez!! Üdvözlettel:Sarolta szalokisanyi1 2013. 10:07 Csatlakozom az előttem szólóhoz. Kíváncsian várom a következőt. maxika 2013. 09:44 Megvárjuk kedves Feri! Szép a versed! Albert
A colorized version of a black and white photograph of Tutankhamun's iconic gold 'death' mask, made of solid gold, glass and precious stones. This photograph was taken shortly after it was removed from the mummy's head, during which its beard became detached, giving Tutankhamun a more boyish appearance. (Photo credit: GRIFFITH INSTITUTE/Harry Burton, Color artist: Composite Films) A National Geographic Egyiptom elveszett kincsei című sorozata bejárja az észak-afrikai országot, hogy bemutassa a modern archeológia legújabb eredményeit. Ha érdekelnek a piramisok, Kleopátra, Nefertiti, Tutankhamon titkai, akkor ezt ajánljuk szombat estére! Alighanem Egyiptomban rejlik a legtöbb és legkülönlegesebb régészeti lelelet a világon. Az Egyiptom elveszett kincsei dokumentumfilm sorozatban a tudósok a piramisok sötét járataiban kúsznak; ismeretlen, hosszú ideje lezárt sírkamrákat nyitnak fel, és háromezer éves, mégis jó állapotban megmaradt múmiákat vizsgálnak 21. századi eszközökkel. Légy te is szemtanúja, amint napjaink legkiválóbb régészei egy letűnt civilizáció titkait kutatják!
3. A kártus, az a hosszúkás keret, amibe a királyi család tagjainak nevét vésték. De nemcsak ezt a célt szolgálta, hanem, az egyiptomiak hite szerint, a kártus megvédte a fáraókat a rossz szellemektől az életükben és haláluk után is. 4. A szkarabeusz, másképpen a ganajtúró bogár gyakran látható az egyiptomi hieroglifákon. A bogár az ürülékét kis labdákká formázza, és ebbe rakja a petéit. A petékből kifejlődő bogaraknak így lesz mit enniük. Az élet, ha így nézzük, a halálból születik. Az egyiptomiak a bogarat kivételesen tisztelték. 5. Az ókori egyiptomiak úgy hitték, hogy az ember kilenc részből áll. A "kha", vagyis a test az egyedüli ami, hátra marad a halál után. Amire a halhatatlan léleknek még szüksége lehet a halál után is, ezért is tartották fontosnak mumifikálni. 6. A temetési szertartás azért is volt fontos az egyiptomiaknak, mert úgy hitték, hogy a másvilágba vezető út tele van akadályokkal, megpróbáltatásokkal. Ezért szertartások, előkészületek révén próbálták segíteni a lélek útját a másvilágfelé.
Figyelmeztetés Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!