DR. SCHAMSCHULA GYÖRGY (MDF): Hölgyeim és Uraim! Először talán azzal kellene kezdeni, hogy nagyon rossz időpontban vitatkozunk mi itt. Ha valami, akkor ez a téma megérdemelte volna azt, hogy a tévé képernyőjén keresztül az ország lakossága figyelemmel kísérhesse ezt a vitát. (Taps a kisgazdák padsoraiban. DR. SCHAMSCHULA GYÖRGY | Országgyűlési Napló 1990-2022 | Reference Library. - Közbeszólás: Így van. ) A legjelentéktelenebb törvényeket tudtuk megvitatni széles nyilvánosság előtt, és most egy olyan törvényt vagy országgyűlési határozatot, amelynek kihatásait ma még nem tudjuk belátni, eltettünk estére azzal, hogy jobb, ha nem látják, ki mit mond, és hogy fog szavazni. (Közbeszólások: A rádió közvetíti. ) Azt hiszem, ez nem helyes eljárás a magyar parlamentben. Amit pedig mondani szeretnék, azt azzal kezdem, hogy az elmúlt 120 évben háromszor állt magyar katona fegyveresen szemben a szerbekkel. 1878-ban az Osztrák-Magyar Monarchia csapatai okkupálták Boszniát. 1914-ben és 1941-ben magyar katonák harcoltak a Balkánon. Kérem szépen, mind a három katonai vállalkozásnak az volt a közös jellemzője, hogy mind a három könnyű kalandnak ígérkezett, és mind a három iszonyú, véres csatává változott.
Schamschula György Tartalom Elõzõ Következõ DR. SCHAMSCHULA GYÖRGY (független): Elnök Asszony! Hölgyeim és Uraim! Címke: Schamschula György | HIROS.HU. A magyar nép õstörténete is valahogy a vadászattal kezdõdött. Ha valaki emlékszik még Arany Jánosnak gyönyörû versére: Vadat ûzni feljövének hõs fiai szép Enének, Hunor s Magyar két dalia, két egytestvér, Ménrót fia, - szól a monda. És valóban, a magyar történelem és a magyar nemzet mondái tele vannak vadászattal, a vadászathoz kapcsolódó eseményekkel. A meotiszi mocsaraktól talán nagyon hosszú út vezetett addig, amíg 1872-ben megalkották az elsõ modern vadászati törvényt, amely tulajdonképpen alapja lett annak a szabályozásnak, amely 1945-ig Magyarországon a vadászatot és az ehhez kapcsolódó tevékenységeket kordában tartotta. Az 1872-es törvény, amelyet ugyan 1883-ban módosítottak, tulajdonképpen kétfajta vadászati rendszert hozott Magyarországon. Az egyik a nagybirtokon alapuló vadászati jog, tehát magyarul, a nagybirtokos a földjén úgy vadászott, ahogy akart, de be kellett tartani a tilalmi idõket és a vadászattal kapcsolatos jogszabályi elõírásokat.
"Az első fél évben emiatt ötmilliárdos árbevétel-kiesés keletkezett, amihez hozzá kell adni a védekezésre elköltött milliárdokat is. A karácsonyi csomagküldéssel visszajön valamennyi a veszteségekből" – tette hozzá Schamschula György, aki szerint tízszázalékos árbevétel-csökkenés várható éves szinten. Schamschula György lett a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója | Magyar Idők. "A postának az a legnagyobb problémája, hogy van egy 2600 pontos országos hálózata, aminek meg kell találni a helyes struktúráját, mivel a fenntartási költségek nagyon magasak. Eldöntöttük, hogy nem zárunk be postahivatalokat, de újragondoljuk azok működését, és egyszerűsítjük a termékportfóliónkat is" – fogalmazott. A felújításokról elmondta, hogy tavaly 65 posta újult meg majdnem félmilliárd forintból, idén százmilliót tudtak költeni 25 helyszín felújítására. Mint fogalmazott, szeretnének "életet lehelni" a postahivatalokba, például úgy, hogy ide koncentrálnák más szolgáltatók ügyfélszolgálati pontjait is. Magyar Posta bezárások Schamschula György
Azt hiszem, hogy ez nem volt bölcs döntése a magyar parlamentnek. És ha már történelmi példáknál tartunk, hadd mondjam el azt a II. világháborús történelmi példát, hogy a magyar hadsereget úgy küldték ki az orosz frontra - úgy az első, mint a második magyar hadsereget -, hogy Hitler és a német vezérkar megígérte, hogy megkapják azokat a fegyveres és biztosító támogatásokat, amelyeket a magyar hadsereg fegyverzeti hiányosságai és kiképzetlensége indokolt. Az idősebbek jól emlékeznek rá, hogy hány tízezer ember vérébe és életébe került az, hogy ezek az ígéretek nem teljesültek. Ebben az esetben talán érdemes volna elgondolkozni a Fidesz javaslatán, hogy a magyar katonákat magyar katonák védjék meg, mert régi tapasztalat a háborúban, ha jön az ellenséges támadás, mindenki magával törődik és saját magát menti, nem az ott lévő másik nemzetbeli csapatokat. De mégsem azt akarom mondani, hogy fogadjuk el a Fidesz javaslatát, mert én úgy gondolom, hogy egy olyan kockázatba megyünk bele, amelynek nem látjuk a végét.
1941-ben Bárdossy szintén úgy félkézrõl jelentette be a magyar parlamentben, hogy éppen hadiállapotban vagyunk a Szovjetunióval. Az is így - akkor még nem volt tévéközvetítés - mellékesen elment két törvény között, hogy egy ilyen nem túl jelentõs bejelentést kell tenni a miniszterelnöknek. Azt hiszem, hogy ez nem volt bölcs döntése a magyar parlamentnek. És ha már történelmi példáknál tartunk, hadd mondjam el azt a II. világháborús történelmi példát, hogy a magyar hadsereget úgy küldték ki az orosz frontra - úgy az elsõ, mint a második magyar hadsereget -, hogy Hitler és a német vezérkar megígérte, hogy megkapják azokat a fegyveres és biztosító támogatásokat, amelyeket a magyar hadsereg fegyverzeti hiányosságai és kiképzetlensége indokolt. Az idõsebbek jól emlékeznek rá, hogy hány tízezer ember vérébe és életébe került az, hogy ezek az ígéretek nem teljesültek. Ebben az esetben talán érdemes volna elgondolkozni a Fidesz javaslatán, hogy a magyar katonákat magyar katonák védjék meg, mert régi tapasztalat a háborúban, ha jön az ellenséges támadás, mindenki magával törõdik és saját magát menti, nem az ott lévõ másik nemzetbeli csapatokat.
Ugyancsak nem tartom jónak azt a megoldást sem, hogy belföldi tulajdonú gazdasági szervezetek is bérelhetnek vadászterületet. Kérem szépen, így nagyon egyszerűen bármely külföldi alapít egy kft. -t Magyarországon és ezáltal kijátssza a törvényt. Nekem az a véleményem, hogy csak természetes személyekből, belföldi, legalábbis magyar állampolgárságú természetes személyekből álló vadásztársaság bérelhessen vadászterületet. Ne adjunk így lehetőséget arra, hogy valami "csűr-csavaros módon" mégiscsak külföldiek kezébe kerüljön a magyar vadászat legjobb területe. Előttem bírálták a vadászati hatósági hálózat kiépítésének költségeit. Kérem szépen, megint vissza kell menni: a két világháború között létrehozták a vadászati járási felügyelők intézményét, amely annak idején nagyjából közmegelégedéssel működött. Azonban ezek a felügyelők, hölgyeim és uraim, tiszteletbeli állásban voltak! Tehát nem állami alkalmazottak voltak, hanem a vadászok által választott, megbízott, felkért személyiségek, akik saját költségükön, saját idejük terhére látták el ezt a feladatot.
Elektronikus beléptető rendszer telepítésével egyszerűbbé válik a személyek, gépjárművek azonosítása és regisztrálása. Történik mindez rendszámfelismerő rendszerrel, vagy kártyás beléptető módszerrel. A különféle blokkoló eszközökkel könnyedén szabályozható, hogy kik, mikor, mely területekre jogosultak belépni, vagy mely berendezéseket üzemeltethetik. Kártyás beléptető rendszer. Beléptető rendszer típusok Kártyás beléptető rendszer A jelenleg legnépszerűbb beléptető rendszer. Mindenhol előszeretettel alkalmazzák a kártyás beléptetést, a legkülönbözőbb munkahelyeken a kis üzemektől a nagyvállalatokig, az irodaházaktól a szórakoztató létesítményekig és szállodákig. Rendszámfelismerő rendszer Gépjármű rendszámának felismerése automatikus belépést valósít meg. A dolgozok és a bérlők az azonnali zöld jelzést követően behajthatnak a parkoló területére. Biometrikus rendszer A retinaszkenner és az arcfelismerő a jövő technológiái, amelyek a korábban elmentett mintákat hasonlítják össze az aktuálissal. Ujjlenyomat olvasó A kártyás beléptetőnél kényelmesebb, valamint a munkaidő pontos nyilvántartására megbízhatóbb rendszer.
kártyás beléptető rendszer - Arany Oldalak Aranyoldalak kártyás beléptető rendszer 14 céget talál kártyás beléptető rendszer kifejezéssel kapcsolatosan az Arany Oldalakban Kulcsnagyker 999 Aprócikk Kft. A kulcsok mellett forgalmazunk zárakat, zárbetétet, illetve egyéb, a kulcsmásoláshoz szükséges kellékek is megtalálhatók nálunk. Kulcsnagyker 999 Aprócikk Kft. Nyerskulcsok teljes választéka. Főkulcsos rendszerek. EverLink beléptető, fizető parkoló, munkaidő nyilvántartó jegyértékesítő megoldások. Beléptető rendszerek (kártyás beléptető rendszer).
Munkaidő nyilvántartó és beléptető rendszer. Kártyás, kódos és ujjlenyomatos alkalmazás. Minőségi beléptető rendszer magyar nyelvű szoftverrel. Igényes beléptető rendszer kivitelezés, karbantartás és szerviz. Lezárt területek, épületek, vagy épületrészek védelmében gyakran merül fel igényként, hogy csak az arra jogosult személyek lépjenek be. Sok esetben a belépési jogosultságok ellenőrzésére az élő erő, azaz biztonsági őr alkalmazása nem gazdaságos. Viszont egy beléptető rendszer alkalmazásával egyszerűen megoldható ez a probléma. A beléptető rendszer segítségével egyszerűen lehet szabályozni, ellenőrizni és korlátozni ezekre a lezárt területekre való bejutást, illetve a lezárt területeken való mozgást. Egy egyszerű és biztonságos megoldással könnyedén ellenőrizheti akár visszamenőleg is a belépett személyek mozgását. Ki mikor hol tartózkodott, ott mennyi időt töltött el, mikor lépett be illetve ki a lezárt területről. Napjainkban a biztonságtechnika fejlődése által rendelkezésre áll számos korszerű beléptető rendszer.