Az ukrán-orosz konfliktus komoly élelmiszerbiztonsági kérdéseket vet fel Az ukrán-orosz konfliktus komoly élelmiszerbiztonsági kérdéseket és kockázatot vet fel - mondta Nagy István agrárminiszter hétfőn Brüsszelben magyar újságíróknak, az EU-tagországok mezőgazdasági és halászattal foglalkozó minisztereinek tanácskozását követően. A miniszter elmondta: a tanácshoz csatlakozott videóösszeköttetésen keresztül Roman Lescsenko ukrán mezőgazdasági miniszter is, aki megerősítette, hogy az ukrán gazdák nem tudják feladataikat ellátni a háború miatt. Ukrán orosz konfliktus térképen. Mint mondta, a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az állattartó ágazatok hónapok óta problémákkal küzdenek Európa-szerte, ennek oka az input-költségek - az energia, a takarmányok vagy a műtrágya árának drasztikus emelkedése - írta az MTI. Nagy István emlékeztetett, hogy Magyarország már tavaly ősz óta többször fordult az Európai Bizottsághoz más tagállamokkal együtt, hogy a testület vezessen be rendkívüli intézkedéseket, elsősorban az állattartó ágazatok részére.
Ha az értesítési időpontokat megelőző időszakban nem szerepelt a feltételeknek megfelelő hír a Hírstarton, akkor nem küldünk feleslegesen üres levelet.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy hivatalos bizottsági tanulmány továbbra sincs az európai Zöld megállapodásról, viszont mértékadó szervezetek által készített tanulmányok az európai mezőgazdasági termelés 15-20 százalékos visszaesését jósolják a célértelek teljesítse esetén. "A jelenlegi helyzetben viszont az Európai Uniónak növelnie kell a termelést, tehát újra kell gondolni, és a kialakult helyzethez kell igazítani a környezet- és klímavédelmi ambíciókat" - húzta alá Nagy István. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:
"A háború kellett ahhoz, hogy ezeket a vészjelzéseket komolyan vegyék" - tette hozzá. A tárcavezető kiemelte: az Európai Bizottság a hétfői tanácskozáson több elemből álló uniós válságkezelési csomagot jelentett be a megnövekedett input költségek és az orosz-ukrán háború miatt nehéz helyzetbe került mezőgazdasági ágazatok támogatására. A javaslat legfőbb eleme egy várhatóan 500 millió euró összegű rendkívüli támogatási csomag, amelyet a tagállamok a leginkább bajban lévő mezőgazdasági ágazatok támogatására fordíthatnak. A csomag másik fontos eleme, hogy a bizottság az év végéig átmeneti jelleggel enyhít a szántóföldi kultúrák termesztéséhez előírt, bizonyos zöldítési követelményeken. Ez az intézkedés a termelés növekedését eredményezi majd, ami nagyban hozzájárulhat a háború miatti élelmezésbiztonsági kockázatok csökkentéséhez. Hvg.hu - orosz-ukrán konfliktus. A részletszabályok kidolgozása folyamatban van, a konkrét javaslatok elfogadása és bemutatása szerdára várható - tette hozzá. Az agrárminiszter kitért az új közös agrárpolitikában (KAP) előirányzott stratégiai tervekre is.
Foglalkozási kóroki tényezők csoportosítása A) KÉMIAI KÓROKI TÉNYEZŐK B) FIZIKAI KÓROKI TÉNYEZŐK C) BIOLÓGIAI KÓROKI TÉNYEZŐK D) NEM OPTIMÁLIS IGÉNYBEVÉTEL, PSZICHOSZOCIÁLIS ERGONÓMIAI KÓROKI TÉNYEZŐK Kódlista alapján például: A39 Formaldehid által okozott betegségek B8 Ionizáló sugárzás által okozott betegségek C12 Foglalkozással kapcsolatban keletkezett hepatitiszek D15 Pszichoszociális kóroki tényezők Forrás: 27/1996. (VIII. KORMÁNYHIVATALOK - Tolna Megyei Kormányhivatal - Hírek. 28. ) NM rendelet a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról Forrás:
Bizonyos munkakörökben, ahol fertőzésveszély, vagy járványveszély lehetősége áll fenn, biológiai kockázatértékelést kell elvégezni (biológiai kóroki tényezők felmérése), annak érdekében, hogy a munkavállaló biztonságát és egészségét fenyegető kockázatot meg lehessen becsülni, továbbá a szükséges intézkedések meghatározhatóak legyenek a 61/1999 (XII. 1. ) EüM rendelet alapján. PharmaOnline - Biológiai veszélyek a munkahelyeken. A munkáltatónak kell meghatároznia a munkavállalókat érő expozíció (veszélyeztetettség) jellegét, időtartamát és amennyiben lehetséges mértékét. A biológiai kockázatértékelést, kockázatbecslést minden (az adott munkahelyen ténylegesen megjelenő) biológiai tényezőre ki kell terjeszteni. A biológiai kockázatértékelés elkészítése szaktevékenységnek minősül, melyet a munkabiztonsági szakembernek és a foglalkozás- egészségügyi szakorvosnak kell elkészítenie. A biológiai kockázatbecslést évente, illetve minden olyan esetben meg kell ismételni, amikor a körülmények megváltozása a munkavállaló biológiai tényezőkkel történő expozícióját befolyásolhatja.
Az NGM Munkafelügyeleti Főosztályának összefoglaló jelentése – a biológiai kóroki tényezők okozta fertőzések és megbetegedések megelőzésére irányuló munkavédelmi célvizsgálatról. Az Összefoglaló Jelentés letöltése. A célvizsgálat elrendelésének előzményei, indoka és célja A munkavédelmi hatóság 2015. évi ellenőrzési irányelveinek "II. A munkavédelmi ellenőrzés elvei" című részének "Az ellenőrizendő főbb tevékenységi körök, szakmák, ágazatok" fejezete 3. pontjában szerepelnek a biológiai kóroki tényezők okozta fertőzések és megbetegedések kockázatával járó tevékenységek. Biologia kóroki tényezők . Az ellenőrzési irányelvekben foglaltakkal összhangban, a munkavédelmi hatóság 2015. évi országos hatósági ellenőrzési tervének 4. /b) pontjában, a III. negyedévben került meghatározásra a biológiai kóroki tényezők okozta fertőzések és megbetegedések megelőzésére irányuló országos munkavédelmi célvizsgálat. A biológiai tényezőkre vonatkozó országos célvizsgálatra legutóbb 2013-ban került sor. A célvizsgálat elvégzését az indokolta, hogy a 2013. és a 2014. években a korábbi évekhez képest jelentősen megnőtt az egészségügyi és a mezőgazdasági ágazatból bejelentett foglalkozási eredetű fertőző megbetegedések száma.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. A munkaadók 82 százalékánál talált szabálytalanságot a nemzeti Munkaügyi Hivatal. Biológiai veszélyek a munkahelyeken - A munkaadók 82 százalékánál talált szabálytalanságot a Munkügyi Hivatal - Jogi Fórum. A hatóság a biológiai veszélyeket ellenőrizte a munkahelyeken. Magyarországon a foglalkozási megbetegedések jelentős részét teszik ki a vírusok, baktériumok, gombák, paraziták és egyéb biológiai kóroki tényezők által okozott betegségek. Mivel az utóbbi két évben – a régebbi időszakoktól eltérően – a foglalkozási megbetegedések többségéért a biológiai kóroki tényezők voltak felelősek, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága két hónapos, országos ellenőrzést rendelt el, amely a nyári időszakban zárult. Az ellenőrzések a biológiai kóroki tényezőkkel összefüggő munkakörülmények vizsgálatára terjedtek ki 767 munkáltatót illetően, közülük 626-nál (az ellenőrzött munkahelyek 82 százalékánál) tapasztaltak valamilyen szabálytalanságot, amelyekben 7852 munkavállaló volt érintett.
70 dB, f) vezérlőpult vagy vezérlőfülke telefonos kapcsolat nélkül, összeszerelői munkahelyek elektronikai, finommechanikai, optikai üzemekben, laboratóriumok gépi zajforrással 80 dB.
A munkahelyi kóroki tényezők fizikaiak, kémiaiak, biológiaiak, pszichoszociálisak és ergonómiaiak lehetnek. A kóroki tényezőket az általuk okozott egészségkárosodások megelőzésének lehetőségei szerint két csoportba lehet osztani. Az első csoportba tartozóknál (fizikai, kémiai kóroki tényezők) a határértékek ismertek, ezek betartása gyakorlatilag az exponált dolgozók munkahelyi egészségét vagy garantálja, vagy a megbetegedés kockázatát a társadalmilag eltűrhető szintre csökkenti (rákkeltő anyagok és hatások esetében). Az első esetben az egészségkárosodások műszaki, szervezési intézkedésekkel, egyéni védőeszközök használatával megelőzhetők. A másik esetben ezek az intézkedések az egészségkárosodás kockázatát csökkentik. Mindkét esetben nagy jelentősége van az egészségügyi megelőzésnek, amely lényegében orvosi felügyeletet jelent az exponált dolgozók számára. A második csoportba tartozóknál (biológiai, pszichoszociális, ergonómiai) határértékekről a szó hagyományos értelmében nem lehet beszélni, a terhelő hatásokra az egyének reakciója nagyon különböző lehet, közülük csak néhánynál alakul ki megbetegedés, a hagyományos megelőzési lehetőségek kevéssé használhatók, ugyanakkor jelentősen megnő az egészségügyi megelőzés jelentősége.
Továbbra is jelentős hiányosságok jelentkeznek az egészségügyi szolgáltatás keretében használt éles vagy hegyes eszközökkel kapcsolatos munkavédelmi előírások betartása tekintetében. A tevékenységre a munkáltatók rendszerint nem rendelkeznek kockázatértékeléssel. Az eszközök tárolása sok esetben arra alkalmatlan helyen történik. A munkavállalók célirányos munkavédelmi oktatása is elmarad ezekben az esetekben, viszont a szükséges védőoltásokat általában megkapják. A 2013. évben elvégzett célvizsgálathoz képest előrelépésnek tekinthető, hogy a munkavédelmi kockázatértékelések az érintett munkaterületek esetében jóval nagyobb számban térnek ki a biológiai kockázatokra. Előrelépésként állapítható meg az is, hogy a munkavállalók szélesebb körben részesülnek a szükséges védőoltásokban. A korábbi időszakhoz képest a munkáltatók nagyobb számban tesznek eleget a bejelentési kötelezettségüknek. (TMKH Foglalkoztatási Főosztály)