Madárka, madárka, Csacsogó madárka, Vidd el a levelem, Vidd el a levelem Szép magyar hazámba! Ha kérdi: ki küldte? Mondjad, hogy az küldte, Kinek bánatába Szíve fájdalmába, Meghasad a szíve!
Madárka, madárka. YouTube (2013. 17. ) (videó) Török Zoltán Vad Magyarország című filmjének zenéje. Jakobey Márton: Madárka, madárka. ChoralWiki (2013. ) (audió, szöveg) További információk [ szerkesztés] Balassa Iván – Ortutay Gyula: Magyar néprajz: Szerelmi dalok. Hungarológiai Alapkönyvtár. Corvina Kiadó (1980) (Hozzáférés: 2016. Madárka, madárka - Népdal – dalszöveg, lyrics, video. ) ISBN 963 13 0946 0 Bácsi Zoltán László: Kodály Zoltán "Mátrai képek" című kórusművének elemzése tanári és tanulói szemmel. (Hozzáférés: 2016. ) m v sz Dallisták Magyar dalok listái népdalok népies dalok komolyzenei dalok egyházi népénekek hangszeres népzene Külföldi dalok listái Egyéb mozgalmi dalok a Szent vagy, Uram! énekei Bartók Béla népdalfeldolgozásai dalkereső Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
Jókai Mór: Az arany ember (elemzés) - Irodalmi Blog Az aranyember Az aranyember szereplők - Hazai sztár | Femina Tímárt a körülményei viszik rossz útra, de eredendően jó ember. Jellemábrázolás Az arany ember ben Jellemei nem összetettek, de nem is egyoldalúak, nem egységesen ábrázoltak (némelyik részletesen van ábrázolva, de vannak elnagyoltak is). Túl mély lélektani értekezések, lelkivilágot bemutató részek, érzelmi leírások nincsenek. Hősei gyakran a mesehős kategóriába sorolhatók, életútjuk miatt. Alulról jönnek, magasra törnek, akadályokon kell átverekedniük magukat, próbatételeket kell kiállniuk, gyakran kivételes testi-lelki tulajdonságokkal rendelkeznek (olykor sérthetetlenek, alakoskodnak – pl. a Szegény gazdagok ban Fatia Negra). A jó és a rossz harca Boldogító, jövőbe vivő, pozitív eszmék szószólói a Jókai-regények. Gyakoriak nála a pozitív és negatív hősök, Ez jellemző a romantika szerzőinél. Az arany ember ben is: pozitív szereplők Tímea, Noémi (ő az abszolút pozitív hős – olyan, mint egy kis angyalka); negatív szereplők Krisztyán Tódor, Athalie (gonoszkodik, gyilkos szándékkal tör mások életére, és mindehhez gyönyörű külleme van: ez is romantikus vonás – megfigyelhető pl.
A később Alexander Korda néven világhírűvé vált Korda Sándor adaptációk megfilmesítésével kezdte pályáját, hiszen egy évvel a 1918-as Az aranyember (a cím helyesírása azért nem egységes, mert mindig az alkotói szándékot követi, ez pedig nem minden esetben egyezik az író törekvéseivel) előtt Korda a Szent Péter esernyőjével debütált. A rendező Az aranyemberében szerepet kapott például Beregi Oszkár vagy éppen Rajnay Gábor. Korda 1919-ben, a Tanácsköztársaság bukása után hagyta el Magyarországot, később olyan filmeket csinált, mint a VIII. Henrik magánélete, a Rembrandt vagy éppen A bagdadi tolvaj. Közel két évtizeddel később, 1936-ban Gaál Béla adaptálta Jókai regényét. A rendező korábban a Meseautó vagy a Csúnya lány című filmekkel szerzett hírnevet magának, nem sokkal Az Aranyembert (nála ilyen helyesírással szerepel a cím) követően pedig egy másik irodalmi alapanyaghoz fordult, Petőfi Sándor János vitézéből készített filmet. Gaál Az Aranyemberében szintén mára már legendává vált színészek kaptak szerepet, többek között Csortos Gyula, Mezey Mária vagy éppen Básti Lajos.
(Hasonló motívum jelenik meg Petőfi János vitéz ében, amikor a főhős nem képes a zsiványok rablott kincsével megoldani sorsát. ) Timár számára az emberek hálája, köszönete csak fokozza szégyenét, bűntudatát, s a világ bűnössége sem változtat ezen. Timár idealista, képzete szerint a tisztesség, becsület csak az egyszerű emberek, a szegények sajátja vagy azoké, akik nem ebben a világban, nem a társadalomban élnek. A regény elején Tereza mama fogalmazza meg a Senki szigetének törvényeit, melynek sarokpontja, hogy itt nincs pénz, nincs tulajdon, ez a világ "mentes a civilizáció ártalmaitól". A regény főhőse sorsának megoldódása csodaszerű. A végső kétségbeesésében öngyilkosságra készülő Timárt legnagyobb ellenségének halála menti meg. A rianás természeti csoda. A természet mint igazságot szolgáltató erő Jókai más regényeiben is felbukkanó motívum. A természet "beavatkozása" azonban nem végzetszerű, inkább az isteni gondviselés megnyilvánulása. A természet tökéletessége Isten igazságosságának és tökéletességének a jelképe az emberi társadalommal, a civilizációval szemben.
Timár utolsó visszatérése a Senki szigetére szimbolikus szakítás a társadalommal, a társadalmi sikerrel, karrierrel, visszatérés a természetes állapotokhoz, Jókai idealista rousseau-izmusa. A sziget mint motívum az utópiákból eredő tökéletes helyszín, s Jókai valósággal szembeni pesszimizmusának bizonyítéka: a való világban, az emberi társadalomban az író nem lát lehetőséget a tiszta, becsületes, igaz életre. Épp ezért különleges és talányos a mű befejezése. A boldog öregember, akinek neve Senki, mégis a valóság szférájába helyezi a boldogságot, tehát a pesszimizmus mögött mély hit és optimizmus rejtőzik, ily módon az epilógus újraértelmezteti a történetet az olvasóval. Jókai e regényének jellegzetességei a jelképek és a mesei motívumok. A két fő helyszín (Komárom, Senki szigete) is jelkép, a főhős is szimbolikus alak, de a cselekmény menetének is van meghatározó jelképe, a Hold. A cselekmény kibontakozásában szerepe van a mesei hármas számnak, és egyes szereplők is mesebeliek. Timárnak három akadályt kell legyőznie: a természetet (vaskapui kaland), a világot (gazdaggá kell válnia) s végül önmagát (választania kell); három nőalak határozza meg életét (Timéa, Noémi, Athalie).
Később a dinamika érdekében mindketten váltanak, Gaálnál táguló, Gertlernél szűkölő térábrázolás következik. A vörös félholdas zsák kibontása mindhárom film esetében hasonlóan zajlik, bár kétség kívül feszültséget leginkább Gertler zenei és képi kompozíciója alatt érezhetünk, hiszen Kordánál meglehetősen későn, Gaálnál pedig túl hamar szembesülünk azzal, hogy mit is rejt megában a zsák. Gondolkozz! Milyen típusú, hangulatú zenét tudnátok elképzelni Korda Sándor némafilmjének bemutatott részlete alá? Az internet valamint az adathordozókon fellelhető mozgóképes források segítségével hasonlítsatok még össze részleteket a Gaál-féle és a Gertler-féle filmekből! Szerző: Fábián László A szöveg forrása: BODÓ Márton – DOBOZY Nóra – FÁBIÁN László – SZMOLYAN Gabriella, Magyar nyelv és irodalom tankönyv 10., Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, 2014. A regény szövege itt érhető el: Az alábbi összeállításban megtalálható a három idézett filmrészlet is: