Őstörténet és népmese. Főnix Könyvek, Debrecen, 1998, 2002 Az Örök Királynak leánya. Árpád-házi Szent Margit. Főnix Könyvek, Debrecen, 1999 A két hollós. Mátyás király és a Pálos Rend. Budapest, 2001 Világszép Nádszál kisasszony. Főnix Könyvműhely, Debrecen, 2002 "Magyarország reménye, a világ gyönyörűsége". Hunyadi Mátyás. Főnix Könyvműhely, Debrecen, 2003 Fény által festett történelem. in: Képes krónika I-II. Nemzeti Kincseinkért Egyesület, Budapest, 2003 "Az Úr letekintett Magyarországra... " II. Géza küldetése földön és égen. Főnix Könyvműhely, Debrecen, 2004 "Szent őseink nyomában maradva" - Szent korona, népmese, mítikus történelem. Debrecen, 2009 * A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. "Szent őseink nyomában maradva..." - Kun László király (könyv) - Szántai Lajos | Rukkola.hu. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Bolti ár: 1 950 Ft Megtakarítás: 0% Online ár: 1 950 Ft Leírás Magyarországi Szent Erzsébet (német nyelvterületen gyakorta Türingiai Szent Erzsébet) (Sárospatak vagy Pozsony, 1207. július 7. – Marburg, 1231. november 17. ) II. András magyar király és Merániai Gertrúd lánya. Az öt gyermek közül Erzsébet volt a harmadik. Bátyja később IV. Béla néven lett magyar király. Budán keresztelték meg, fényes pompával. I. Emese – Emerencia (január 23) – Amerikai Magyar Múzeum. Hermann türingiai őrgróf kérésére Erzsébetet a kor szokásának megfelelően négyéves korában eljegyezték Hermannal, az őrgróf fiával. Erzsébet Eisenachba, majd Wartburgba került. Az irodalom- és zenekedvelő őrgróf és buzgón vallásos felesége mellett jó nevelést kapott. 1213-ban meghalt az édesanyja (a Bánk bán Gertrúd királynéja), ami után hosszú ideig rémálmai voltak. Vőlegénye, a betegeskedő Hermann 1216-ban 19 évesen meghalt, ekkor – némi politikai huzavona után – öccse, Lajos, aki Erzsébet legjobb pajtása volt, jegyezte el. Az esküvőt 1221-ben tartották Eisenachban. Erzsébet a nála 7 évvel idősebb Lajossal boldog házasságban élt.
Ebben történik egy szembeötlő és nagyjelentőségű fordulat Géza és István közti időben. Ez a fordulat az egész Kárpát-medencére kiterjed. Ez pedig azt jelenti, hogy a magyarság ezt önként felvállalta, hiszen a legutolsó kis faluban is megtörténik, nemcsak az Esztergom környéki temetőkben, szinte egy időben. A lovas temetkezésről van szó, ami István korában eltűnik a Kárpát-medencében. Erre lehetne mondani, hogy az erőszakos térítés eredménye. De gondoljunk csak bele, ahol ilyen történik, ott még évszázadokkal később is titokban végeznének ilyen temetéseket. Fokozatos átmenet lenne megfigyelhető. Továbbá ennyi hittérítőt sem lehetne szétküldeni. De mi történt a lóval, táltossal? Azt tudni kell, hogy az eltemetett lovak, minden esetben táltosok voltak, vagyis több foguk volt, mint a többinek. Érdekesség, hogy ezt a tényt – mármint, hogy a honfoglalás kori temetőkből csak ilyen, fölös fogú lovak kerültek elő – az Állatorvosi egyetemen a mai napig tanítják. De ez a tény, sajnos, nem kerül át a "szomszéd asztalára", mármint a történészekére.
Az eredményét a mindennapjainkban is látjuk és érezzük… Hivatalos "nyelvészeink", akik nagy igyekezettel bizonygatják, hogy minden régi szavunkat másoktól vettünk át, a karácsony szót ismeretlen vagy szláv eredetűnek határozzák meg, A Magyar Nyelv Történeti és Etimológiai Szótárából (röviden TESZ, Akadémiai Kiadó 1970) megtudhatjuk, hogy a "karácsony" szó szláv eredetű, a "kerecsen" pedig óorosz, ami ugyanaz. A kerecsennél még ezt olvashatjuk: "a szláv szó hangalakja a kerecsennek, illetőleg a kabócának a hangját utánozza. " – tehát alapvetően hangutánzó! Egyébiránt a kabóca (megannyi faj! ) és a kerecsen (egyetlen sólyomfaj) hasonlítása is elég röhejes, bár szárnya valóban mindkettőnek van. A Magyar Értelmező Kéziszótár (Akadémiai Kiadó Budapest – 1975, 1985) továbbsulykolja a TESZ képtelen és tudománytalan szláv-óorosz propagandáját. Halasy-Nagy Endre szerint "Karácsony" szavunk a "Kara asszony" – `sötét asszony`, fekete asszony – szóösszetételből származik, amely az év legsötétebb napjára utal.
Így van, Craig film, mert mióta Daniel Craig játssza Bondot, azóta nem Bond filmekről beszélünk. Ezek csupán A kategóriás akciófilmek. A készítők is észrevették, hogy nem igazán jön be ez a Bond rajongóknak (akik továbbra is csupán a Bond-márka miatt nézik az új epizódokat) és a Skyfall-lal próbáltak kissé visszakanyarodni az eredetekhez (ugyanakkor megint sikerült egy hülyeséget összehozniuk: először a szériában nem volt Bond-lány). Apropó: csak nekem tűnik furának valami Monica Bellucci-n? Mintha megműtötték volna az orrát. Hát ez annyiban különbözik az előző Craig filmektől, hogy ennek már története sincs. Bond megy egyik helyről a másikra, hogy miért, azt ne kérdezd, mert a film készítői se tudják. Ha az új helyen férfiak vannak, azokat megöli; ha nők, akkor azokat megdugja, oszt vége a filmnek. Szóval semmi értelme, pl. Sg.hu - 007 Spectre: A Fantom visszatér. egyszercsak feltűnik Monica Bellucci (hogy miért, honnan, hogyan azt megint ne kérdezd, mert az írók se tudják), Bond gyorsan megdugja, aztán az írók megfeledkeznek róla... A svéd csapágyon felröhögtem:D:D Csak annyit segítsen valaki, ha nekem a Skyfall és a Casino Royal atom módon tetszett, akkor ez tetszeni fog?
Egyre szomorúbban konstatálom, hogy az úgynevezett eseményfilmek kezdenek kikopni a mozis kínálatból. Míg pár éve egy-egy képregény-feldolgozás csodaszámba ment, és évente futott be egy, most szinte minden hónapban szembejönnek velünk, amelyekre nem csak egyszerű folytatások, hanem valóságos univerzumok épülnek. Spectre a fantom visszater teljes film magyarul videa. De talán a legjobb példa mégiscsak a most visszatérő Star Wars, amelynél a trilógia epizódjainak bemutatása között három év telt el, mostantól pedig évente kapunk valamit a messzi-messzi galaxisból. Ezt az eseményjelleget mind a mai napig talán csak a James Bond-sorozat tudta megőrizni, amelyet ugyan fél évszázada a jól bevált recept alapján kapunk, a hozzávalók mértéke mégis minden egyes epizódnak sajátos ízt ad. Ezzel együtt hatalmas lutri is az egész, ugyanis a zseniálistól a szimplán rosszig akármit kaphat a néző, hiába állnak az adott film élén egy korábbi epizód elismert készítői. A széria egyik nagy rejtélye, hogy olykor a több részre visszatérő rendezők éppúgy a magukénak tudhatják a legjobbakat, mint a legrosszabbakat.
A Bond-lányok közül a lánynak már csak nehézkesen nevezhető Monica Bellucci csupán kettő jelenetben szerepel, egyértelmű, hogy csupán a neve miatt szerződtették, Léa Seydoux viszont nem rossz, bár igazán emlékezetesnek se mondanám. A Spectre vetítésére szóló jegy megváltása előtt egyvalamit érdemes mérlegelni. Tetszettek az eddigi Bond-filmek? Ha igen, ez is fog, amennyiben viszont a korábbi epizódok nem fogtak meg, úgy ez sem lesz képes rá. Jelen kritika szerzője utóbbi kategóriába tartozik. 007 Spectre – A Fantom visszatér (2015). Mert ez is csak egy újabb, pontosan ugyanolyan 007-es produkció a befejeződni csak azért sem hajlandó sorban.