Régebben sokszor kerestem a finom, könnyű és gyors házi pizza alapreceptj ét. Házi pizza tészta recept. Évekkel ezelőtt egy főzős csatornán egy olasz hölgy mutatott be egy olívás focaccia ( olasz kenyérlepény) alapreceptet, melyet pizza tésztának is használt. Azóta mindig ezzel a pizza alaprecepttel készítem a pizzát, langalló t, kenyeret, lángos t. Kirándulásra, uzsonnára pedig finom kis pizzás csigákat készíthetünk. A recept nagyon egyszerű, ezért is szeretjük.
Sajnos nincs a keresésnek megfelelő találat! Elkészítési idő: 50 perc 50 dkg liszt 3 dkg élesztő 3 dl langyos víz 1 kávéskanál cukor 1, 5 kávéskanál só 3 evőkanál olaj Sűrített paradicsom Oregáno Ízlés szerint kukorica, gomba, mozzarella, sajt, olívabogyó Másfél deci langyos vízben elkeverem a cukrot, és belemorzsolom az élesztőt. Félreteszem felfuttatni. A liszthez hozzáadom a sót, a maradék vizet, az olajat, végül a felfutott élesztőt. Összegyúrom sima tésztává, és pár percig nyújtódeszkán dagasztom. Lefedve 1 órát kelesztem. 3 egyenlő részre osztom, és vékonyra kinyújtom. (1 db kb. 30 centi. A legfinomabb házi pizza - Recept | Femina. ) Megkenem az oregános paradicsommal, és megpakolom a feltétekkel. Előmelegített sütőben, 210-220 fokon aranybarnára sütöm. Elkészítési idő: kb. 35 perc Egyszerű, könnyű ételek
180°C-os előmelegített sütőben megsütjük, 180-200°C-on. Ameddig a sajt szépen megsül rajta. Inkább az alsóbb, vagy max. a középső szinten süssük, figyelve arra, hogy a tészta átsüljön, de nem száradjon ki, vagy ne maradjon nyers, miközben a teteje már megsült. Egy nagy tepsiben kicsit vastagabb pizzát, langallót kapunk. Ha vékonyabb tésztát szeretnénk akkor felezhetjük a tésztát és 2 adagban, 2x sütve, kör alakúra dolgozva tegyük a tepsire, ahogy a leírásban szerepel. Így a sütési idő kevesebb. Itt a tökéletes pizza recept a világ legjobb ételének világnapján. Alatta a képek, a variációkra… pizza készítés Tejfölös kenyérlángos receptet is érdemes kipróbálni. Egy másik péksütit készítve a tészta egy részét a család kérésére pizzának sütöttem ki és az is nagyon finom lett. Érdemes esetleg ezt a receptet is megnézni. Sajtos kifli receptnél.
Részletek Megjelent: 2020. június 18. csütörtök, 11:28 Az év legrövidebb éjszakája vár ránk szombaton: itt a nyári napforduló. A Naphoz sokféle csillagászati érdekesség és hagyományos népszokás kapcsolódik. De vajon miért esik idén 20-ára, amikor tavaly 21-én volt? És miért Szent Iván éjjelét tartjuk a legrövidebbnek, ha arra csak napokkal később kerül sor? Amióta az emberiség figyeli a csillagokat és a Nap járását, azóta ismerjük a csillagászati év két sarokpontját, a nyári és a téli napfordulókat. Ilyenkor változik a napszakok hosszabbodásának a trendje: míg karácsony után egyre több időt tölthetünk világosban, június végétől rendre egy kicsivel később kel és korábban nyugszik le a Nap. De mi az oka, hogy évente más napra eshet a napforduló? A magyarázat a naptári és a csillagászati év különbségében rejlik. "A hétköznapi életben használt naptári év alapesetben pontosan 365 napig tart. A csillagászati év – vagyis az az idő, ami alatt a Föld egyszer megkerüli a Napot – ennél valamivel hosszabb, 365 nap és kb.
2021-ben ismét lesz Múzeumok Éjszakája – idén június 26-ra esik. Különleges éjszaka ez, amikor a legkülönbözőbb gyűjtemények, a magasnak kikiáltott kultúrától a technológiai érdekességekig igyekeznek az állandó kiállítások mellett egy egészen más arcukat megmutatni a közönségnek. Múzeumok éjszakája – az év legrövidebb éjjele Több mint húsz éve Berlinben került először megrendezésre a Múzeumok Éjszakája. Azóta világszerte több mint 120 város csatlakozott a mozgalomhoz. Az éj legrövidebb éjszakája a Szenti Iván éj. Emberemlékezet óta zajlik valamilyen rituális esemény ezen az éjszakán. Ebbe illeszkedik a Múzeumok Éjszakája, amikor is a csatlakozó múzeumok talán olyan oldalukról mutatják meg magukat, amit sokan egész évben szeretnének megélni. Azaz nem csak a nyugdíjukat teremőrködéssel kiegészítő nénik hada közt kell pisszenés nélkül ámulni egy Rembrandton, hanem közösségi térré válva az "intézmények" emberi arcukat mutatják meg a színes programkínálattal. Zene, színi előadás, tudományos előadás, gasztroélmények egyaránt kiegészítik a műélvezetet.
6 óra. A különbséget négyévente a szökőnapok korrigálják. Emiatt azonban a napforduló időpontja is változik. Szökőévek utáni években 6-6 órával későbbre tolódik, majd négy év elteltével 18 órával korábbra kerül. Így míg tavaly 21-én késő délután volt, idén, mivel 2020 szökőév, már 20-án éjfél előtt bekövetkezik a napforduló. Szintén a naptárak az okai annak, hogy elvált egymástól a csillagászati jelenség és ünnepe. Az év legrövidebb éjszakája ősidők óta különleges, hiedelmekben gazdag nap volt. Természetesen a kereszténység is magába olvasztotta: Keresztelő Szent János születésére emlékeznek ekkor a hívek. A dátumot még a régi római naptár alapján tették június 24-ére, ami a maga idejében pontos volt. A későbbi naptárreformok következtében azonban elvált a csillagászati jelenség tényleges időpontjától. Így a napforduló rendre több nappal megelőzi a magyarul Szent János szláv nevéből Szent Iván-éjként, más európai nyelvekben pedig egyszerűen csak nyárközépként ismert ünnepet. Szent Iván éjjelének népszokásai Európa-szerte többnyire a tűzhöz kapcsolódnak, ami az élet és a világosság győzelmét szimbolizálta a halál és a sötétség felett.
Az éjszaka után, amikor a csillag fokozatosan emelkedett és magasabbra emelkedett, égett a máglya, a szentelt növények (fák) és növények, és főtt almabor. Az év legrövidebb éjszakája pedig hat hónappal az események után jön létre. A mai világban ezek a jelentős dátumok nem olyan fontosak, mint az őseink. Azonban a modern pogányok továbbra is ünnepeiknek tekintik őket, és biztosan megjegyzik, hogyan történt a régi időkben.
Szent Iván éjjelének népszokásai Európa-szerte többnyire a tűzhöz kapcsolódnak, ami az élet és a világosság győzelmét szimbolizálta a halál és a sötétség felett. A magyar falvakban is máglyát gyújtottak ekkor, körülötte énekeltek, táncoltak, a bátrabbak pedig át is ugrották – többnyire a lányok, de helyenként a legények is. Sokszor órákon keresztül dalolták a párosító nótákat, innen a mondás, hogy hosszú, mint a szentiváni ének. Voltak praktikák szerelmi, egészségi jóslásra és a nap időjárásából következtettek a várható termésre. A tűzbe dobott almának gyógyító hatást tulajdonítottak, az ajtóra kötött mezeivirág-koszorúról pedig úgy tartották, megvédi a házat a tűztől és elűzi a boszorkányokat és a kísérteteket.
A művet 1863-ban Arany János fordította magyarra. Szent Iván éjszakájához kapcsolódóan 2003 óta rendezik meg hazánkban a Múzeumok Éjszakáját.